Habovka
| Habovka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Turdossini |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1593 |
| Polgármester | Alojz Lajčin |
| Irányítószám | 027 32 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1374 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 46 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 736 m |
| Terület | 29,41 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 16′ 48″, k. h. 19° 36′ 23″Koordináták: é. sz. 49° 16′ 48″, k. h. 19° 36′ 23″ | |
| Habovka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Habovka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Habovka (szlovákul Habovka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turdossini járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Alsókubintól 30 km-re északkeletre, a Nyugati-Tátra lábánál, a Blatná és a Sztudená-patakok összefolyásánál található.
Története[szerkesztés]
A falucska a 16. század végén, Thurzó György birtokán települt a vlach jog alapján. Oklevél 1593-ban „Chabówka” néven említi először. Az árvai váruradalomhoz tartozott a falu bírájának igazgatása alatt. A 17. században a kurucok és a lengyelek is felgyújtották. 1778-ban 350 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HABONKA. Habovka, vagy Haboncza. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Sztudena vize mellett, határja soványas.”[2]
1828-ban 121 házában 793 lakos élt. Lakói szövéssel, zsindelykészítéssel, idénymunkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Habovka, tót falu, Árva vmegyében, a Kárpátok tövében: 783 kath., 10 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 30 7/8 sessio. Földje felette sovány, de legelője igen zsiros. Durva posztót, szűrt készit. Hegyeiben vas érczet is találni. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”[3]
A trianoni diktátumig Árva vármegye Vári járásához tartozott.
1934-ben árvíz pusztította a falut. 1944-ben súlyos partizánharcok folytak a határában. 1959-ben ismét árvíz okozott nagy károkat a községben.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 891, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2011-ben 1352 lakosából 1342 szlovák.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Első fatemploma 1715-ben épült, ezt az 1813-as árvíz pusztította el. Mai római katolikus plébániatemploma a Fájdalmas Szűznek van szentelve, 1817 és 1820 között épült, 1952-ben újították meg.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Turdossini járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
