Bács-Bodrog vármegye
| Bács-Bodrog vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Zombor | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 812.385, 1910 | ||
| Nemzetiségek | magyarok 44%, németek 23%, szerbek 17% | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11 079,4 km2 | ||
| Térkép | |||
 |
|||
| Bács-Bodrog vármegye térképe | |||
 |
|||
| Bács-Bodrog vármegye domborzati térképe | |||
Bács-Bodrog vármegye (szerbül Бач-Бодрошка жупанија; horvátul Bačko-Bodroška županija, németül Komitat Batsch-Bodrog; latinul Bachiensis, Bácsiensis, Bacsiensis et Bodrogiensis) közigazgatási egység volt Magyarország déli részén. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun megye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
Bács-Bodrog vármegyét keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna határolta, határa csak északon nem futott természetes vonalon. Bács-Bodrog vármegye szomszédai északon Pest-Pilis-Solt-Kiskun, északkeleten Csongrád, keleten Torontál, délen Szerém, délnyugaton Verőce, nyugaton pedig Baranya vármegye. Ezeken kívül 1930-tól északnyugaton Tolna vármegyével is határos volt.
A vármegye teljes területe síkság.
Történelem [szerkesztés]
Bács-Bodrog vármegyét az 1802. évi VIII. törvénycikk hozta létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével, melyek már a 13. század elejétől léteztek.
A vármegye területét az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században és a török uralom idején a Szegedi szandzsák része volt. 1699-től a Habsburg Birodalom által létrehozott Bácska régió részévé vált, 1751–91 között a Tiszai Koronauradalomhoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye a Szerb Vajdaság része lett, majd 1849–1860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része volt. 1873-ban Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkásvidéket.
Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobbik részét 1918-ban elfoglalta, majd a trianoni békeszerződés alapján megszerezte a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. 1918–1922 között e terület egyike volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megyéinek Újvidék székhellyel.
A Magyarországnak meghagyott kisebb rész szintén önálló megyeként működött tovább, melynek székhelye 1941-ig Baja volt. Ez 1941-1944 között kiegészült a déli, elszakított területekkel, székhelye ezekben az években ismét Zombor volt.
A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszláviához került, az északi rész pedig ismét Baja székhellyel működött tovább.
Bács-Bodrog vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével Bács-Kiskun megye néven.
A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része.
Demográfia [szerkesztés]
- A lakosság száma 1880-ban 638 063 volt. Közülük 234 352 magyar (36,73%), 162 894 német (25,53%), 24 761 szlovák (3,88%), 469 román (0,07%), 7 294 rutén (1,14%), 177 081 szerb és horvát (27,75%), 832 egyéb anyanyelvű volt.
A vármegyének 1910-ben 812 385 lakosa volt, ebből:
- 363 518 (44%) magyar
- 190 697 (23%) német
- 145 063 (17%) szerb
- 30 137 szlovák
- 10 760 ruszin
- 1279 horvát
- 386 román
- 70 545 egyéb
nemzetiségűnek valotta magát.
Közigazgatás [szerkesztés]
Bács-Bodrog vármegye a 20. század elején tizenhárom járásra volt felosztva:
- Apatini járás, székhelye Apatin
- Bácsalmási járás, székhelye Bácsalmás
- Bajai járás, székhelye Baja
- Hódsági járás, székhelye Hódság
- Kulai járás, székhelye Kula
- Óbecsei járás, székhelye Óbecse
- Palánkai járás, székhelye Palánka
- Titeli járás, székhelye Titel
- Topolyai járás, székhelye Topolya
- Újvidéki járás, székhelye Újvidék
- Zentai járás, székhelye Zenta
- Zombori járás, székhelye Zombor
- Zsablyai járás, székhelye Zsablya
A vármegyéhez ekkor egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (Zenta). Ezen kívül a megye területén négy törvényhatósági jogú város volt (Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor).
1920-41 között a magyarországi csonka vármegye három járásra oszlott (Bácsalmási, Bajai és Jánoshalmi, az utóbbi Jánoshalma székhellyel) és területén egy törvényhatósági jogú város (Baja) feküdt.
1941-44 között a trianon előtti beosztás lépett ismét érvénybe azzal az eltéréssel, hogy az 1929-es magyarországi közigazgatási változásokkal összhangban rendezett tanácsú helyett megyei város lett Zenta rangja, és megyei város lett Magyarkanizsa is.
1945-től a trianoni határok visszaállításával visszaált a megye két háború közötti járási és városi beosztása is.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye, 1909
|
||||||||||||||||||
