Bács-Bodrog vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye címere
Bács-Bodrog vármegye címere

Központ Zombor
Népesség
Népesség 812.385, 1910
Nemzetiségek magyarok 44%, németek 23%, szerbek 17%
Földrajzi adatok
Terület 11 079,4  km2
Térkép
Bacs-bodrog.png
Bács-Bodrog vármegye térképe
Bacs-Bodrog county map.jpg
Bács-Bodrog vármegye domborzati térképe
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

Bács-Bodrog vármegye (szerbül: Бач-Бодрошка жупанија; horvátul Bačko-Bodroška županija, németül Komitat Batsch-Bodrog; latinul Bachiensis, Bácsiensis, Bacsiensis et Bodrogiensis) közigazgatási egység volt Magyarország déli részén. A vármegye területének kisebb északi része jelenleg Bács-Kiskun megye, míg nagyobb hányada a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bács-Bodrog vármegyét keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna határolta, határa csak északon nem futott természetes vonalon. Bács-Bodrog vármegye szomszédai északon Pest-Pilis-Solt-Kiskun, északkeleten Csongrád, keleten Torontál, délen Szerém, délnyugaton Verőce, nyugaton pedig Baranya vármegye. Ezeken kívül 1930-tól északnyugaton Tolna vármegyével is határos volt.

A vármegye teljes területe síkság.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bács-Bodrog vármegyét az 1802. évi VIII. törvénycikk hozta létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével, melyek már a 13. század elejétől léteztek.

A vármegye területét az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században és a török uralom idején a Szegedi szandzsák része volt. 1699-től a Habsburg Birodalom által létrehozott Bácska régió részévé vált, 1751–91 között a Tiszai Koronauradalomhoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye a Szerb Vajdaság része lett, majd 18491860 között a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság része volt. 1873-ban Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkásvidéket.

Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobbik részét 1918-ban elfoglalta, majd a trianoni békeszerződés alapján megszerezte a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság. 19181922 között e terület egyike volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság megyéinek Újvidék székhellyel.

A Magyarországnak meghagyott kisebb rész szintén önálló megyeként működött tovább, melynek székhelye 1941-ig Baja volt. Ez 1941-1944 között kiegészült a déli, elszakított területekkel, székhelye ezekben az években ismét Zombor volt.

A második világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszláviához került, az északi rész pedig ismét Baja székhellyel működött tovább.

Bács-Bodrog vármegye megszűnésére az 1950-es megyerendezés során került sor, amikor egyesítették Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével Bács-Kiskun megye néven.

A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A lakosság száma 1880-ban 638 063 volt. Közülük 234 352 magyar (36,73%), 162 894 német (25,53%), 24 761 szlovák (3,88%), 469 román (0,07%), 7 294 rutén (1,14%), 177 081 szerb és horvát (27,75%), 832 egyéb anyanyelvű volt.

A vármegyének 1910-ben 812 385 lakosa volt, ebből:

nemzetiségűnek valotta magát.

Közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bács-Bodrog vármegye a 20. század elején tizenhárom járásra volt felosztva:

A vármegyéhez ekkor egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (Zenta). Ezen kívül a megye területén négy törvényhatósági jogú város volt (Baja, Szabadka, Újvidék, Zombor).

1920-41 között a magyarországi csonka vármegye három járásra oszlott (Bácsalmási, Bajai és Jánoshalmi, az utóbbi Jánoshalma székhellyel) és területén egy törvényhatósági jogú város (Baja) feküdt.

1941-44 között a trianon előtti beosztás lépett ismét érvénybe azzal az eltéréssel, hogy az 1929-es magyarországi közigazgatási változásokkal összhangban rendezett tanácsú helyett megyei város lett Zenta rangja, és megyei város lett Magyarkanizsa is.

1945-től a trianoni határok visszaállításával visszaált a megye két háború közötti járási és városi beosztása is.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]