Kúla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lásd még: Wolfsburg (egyértelműsítő lap)
Kúla (Кула / Kula)
Kula, Serbia, tidy houses.jpg
Házak a centrumban
Kúla címere
Kúla címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Körzet Nyugat-bácskai
Község Kúla
Rang községközpont
Irányítószám 25230
25231
25235
Körzethívószám +381 25
Népesség
Teljes népesség 17 973 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kúla  (Szerbia)
Kúla
Kúla
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 19° 31′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 19° 31′ 21″
Kúla weboldala

Kúla (eredeti magyar nevén Kula, szerbül Кула / Kula, németül Wolfsburg) kisváros Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben. Kúla község központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zombortól 40 km-re délkeletre fekszik, ahol a sík tájat a Telecskai-dombok vonulata tarkítja. A várost átszeli a Ferenc-csatorna. Tengerszint feletti magassága 84 és 106 méter között van. Itt keresztezik egymást Szabadka, Zombor és Újvidék felé vezető útvonalak.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a török kula (= vár, torony, bástya) főnévből származik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török hódoltság alatt már létezett, neve (Kúla) török szó, mely várat, bástyát jelent.

A 16. század elején a törökök palánkvárat építettek ide és nemsokára a vár köré kialakult településre szerbek és bunyevácok költöztek.

1652-ben Wesselényi Ferenc birtokjegyzékében már megtalálható volt Alsó-Kula, és ugyanott említve volt Felső-Kula is mely mint újonnan behódolt szerb falu volt említve.

165-ben Mindkét Kúla Wesselényi Ádám birtokába ment át.

1733-ban a településen már 251 ház állt. A tiszai határőrvidéki korszakban, 1740 előtt a péterváradi katonai sánc 12 pusztája között említtették Kulát is.

Az 1743 évi összeíráskor Kulán 31 szerb család élt, és ekkor már falu lett, mely pecsétet is kapott. Az új faluba a vármegye alsóvidéki falvakból áttelepült szerbek érkeztek, majd 1746-tól miskolci magyar, 1786-ban pedig német családok települtek meg itt.

1813-ban mezőváros lett. Ipara ekkor nagyon fejlett volt. 1815-ben kaptak céhszabadalmat a szabók, vargák, csizmadiák, 1819-ben a g. kel. szűrszabók s 1827-ben a takácsok, szabók, szűcsök, vargák stb. Földesura a kir. kamara volt s e helység főhelye volt az egyik bácskai kamarai uradalomnak.

Fejlődésére nagy hatással volt a Ferenc-csatorna elkészülte a 18. század végén, mely a környék mocsarait lecsapolta és a vizet a Tiszába vezette. A 19. század végén megépült a Zombor-Kúla-Verbász-Óbecse makadámút, majd 1896-ban a Zombor-Óbecse és a Kishegyes-Bácskapalánka vasútvonal, melyek a várost is érintik. 1910-ben 9125 lakosából 3679 magyar, 2510 szerb, 2425 német és 456 ruszin volt, melyből 5573 római katolikus, 486 görög katolikus, 2489 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Kulai járásának székhelye volt.

Művelődési és oktatási intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kúlai Népkört 1868-ban alapították, ez a legrégibb Magyar Művelődési Egyesület a Délvidéken. Alapítója a kúlai Szakácsy Sándor plébános volt.
  • 1896-ban alakult meg az Iparos Dalárda, amely később felvette a Bartók Béla nevet. Ennek keretében asszonykórus is működött Árvácska néven.
  • Az amatőr színjátszókör 1897-ban alakult. Több mint 200 bemutatót tartottak.
  • A Cecília egyházi énekkar 1911-ben alakult, szintén a Népkör keretein belül.

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
10 704 11 733 13 609 17 245 18 847 19 311 19 301[2] 17 973


Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 9623 49,85
Montenegróiak 3022 15,65
Magyarok 2738 14,18
Ukránok 1125 5,82
Ruszinok 725 3,75
Jugoszlávok 446 2,31
Horvátok 322 1,66
Németek 97 0,50
Macedónok 63 0,32
Szlovákok 48 0,24
Muzulmánok 28 0,14
Szlovének 22 0,11
Albánok 19 0,09
Cigányok 17 0,08
Csehek 16 0,08
Bunjevácok 12 0,06
Oroszok 10 0,05
Goránok 4 0,02
Bosnyákok 2 0,01
Románok 1 0,00
Bolgárok 1 0,00
Egyéb/Ismeretlen[3]


Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. 2011 Census of Population Households and Dwellings in the Rebublic of Serbia – First Results (angol és szerb nyelven) pp. 22. (Hozzáférés: 2012. március 5.)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúla témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]