Doroszló
| Doroszló (Дорослово / Doroslovo) | |
 |
|
| A Szent Imre római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Tartomány | Vajdaság |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1329. |
| Polgármester | Gellér Magdolna |
| Irányítószám | 25243 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1497 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 85 m |
| Terület | 41,2 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
.png)
 Doroszló
Pozíció Szerbia térképén
|
|
| é. sz. 45° 36′ 19″, k. h. 19° 11′ 16″ | |
Doroszló (szerbül Дорослово / Doroslovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bácska nyugati csücskében, a Duna–Tisza–Duna-csatorna partján meghúzódó, zömmel magyarlakta kis település. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Mai neve a 13. századból származik és akkori birtokosáról, Doroszlóról kapta, korábban Pető és Porboszló földje volt.
Története [szerkesztés]
Területe ősidők óta lakott. Határában kőkori, bronzkori és késő vaskori leletek kerültek elő. 1192-ben terra Peteu et Porboseleu néven említik először. 1313-ban Duruzlou néven szerepel.
A Doroszlai nemeseknek, Jakabnak és fiainak földje volt, akik birtokaikon 1329-ben megosztoztak.
1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Papja ekkor 15 báni pápai tizedet fizetett.
A falut a török elpusztította, csak a 18. században települt újra. Ekkor az addigi szerb lakossággal szemben ismét a magyarok kerültek többségbe. 1763-ban német családok érkeztek.
1910-ben 2722 lakosából 2602 magyar, 102 német volt. Ebből 2669 római katolikus, 32 izraelita volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2906 | 2835 | 2669 | 2339 | 2131 | 1864 | 1830[2] | 1497[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 952 | 52,02 |
| Szerbek | 659 | 36,01 |
| Horvátok | 84 | 4,59 |
| Cigányok | 39 | 2,13 |
| Jugoszlávok | 39 | 2,13 |
| Románok | 9 | 0,49 |
| Németek | 3 | 0,16 |
| Montenegróiak | 2 | 0,10 |
| Ruszinok | 2 | 0,10 |
| Ukránok | 1 | 0,05[3] |
Látnivalók [szerkesztés]
Határában a Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kutacska, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút a már középkorban is kedvelt zarándokhely volt, majd a török ezt is elpusztította, mígnem 1792-ben egy Zábóczky János nevű gombosi lakos szemét a kút vízében megmosva visszanyerte szeme világát, azóta kb. 80 csodás eset történt a doroszlói Szentkúton.
Híres emberek [szerkesztés]
Itt élt Fehér Ferenc költő és Herceg János író, akadémikus.
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Bácsvármegye
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||
