Duna–Tisza–Duna-csatorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szócikk a ma Szerbia területén fekvő csatornáról szól. Ha a meg nem valósult, Kiskunságon átvezető magyarországi vízi utat keresed, azt a Duna–Tisza-csatorna címszó alatt találod!
Duna–Tisza–Duna-csatorna
Srbobran 008.jpg
Elhelyezkedése
Duna–Tisza–Duna-csatorna (Szerbia)
Duna–Tisza–Duna-csatorna
Duna–Tisza–Duna-csatorna
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 44° 49′ 35″, k. h. 21° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 44° 49′ 35″, k. h. 21° 20′ 09″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Duna–Tisza–Duna-csatorna témájú médiaállományokat.
A Ferenc-csatorna vázlata

A Duna–Tisza–Duna-csatorna (másként Ferenc-csatorna, szerbül Канал Дунав-Тиса-Дунав / Kanal Dunav-Tisa-Dunav) Szerbiában, a Dél-bácskai körzetben, a Duna és a Tisza között folyik. A csatorna ténylegesen Magyarországon kezdődik Bajánál, majd Szerbiába átfordulva Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász, majd Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelmi neve Ferencz-csatorna. Nevét I. Ferenc királyról kapta, akinek uralkodása alatt épült. A király maga is járt e vidéken. Kisebb ágát, mely Sztapárnál ágazik el Ferencz József-csatornának hítvák.

Szerbül Велики канал / Veliki kanal, a kisebbik ág Mali kanal / Мали канал.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ferenc-csatorna torkolata a Tiszánál

Létrejöttét a mocsarak lecsapolásának szükségessége, és a 18. századi hiányzó közlekedési utak megteremtési igényének köszönheti. A létrehozott csatornának nagy tranzit jelentősége is volt, mert az addigi dunai hajózási útvonalat 227 km-rel rövidítette meg. (Az egykori feljegyzések szerint a lassú lóvontatást, a rossz, időnként elöntött területeken való áthaladást 20 nappal csökkentette.)

A Bácsföldvár és Monostorszeg közötti munkálatok 1793-ban kezdődtek Kiss József és Kiss Gábor tervei alapján és felügyeletük mellett. 1802-ben adták át a forgalomnak.

Az egykori Ferenc József öntözőcsatorna Újvidéknél

A csatorna megépülte után a hajózási társaság a csatorna menti földek bérletéből – a 25 év szabadalmi idő alatt[1] – 20 millió akkori forint tiszta hasznot húzott, ami megvilágítja a csatorna közgazdasági jelentőségét. A koncesszió lejártával a Ferenc-csatornát – 15 évi alkudozás után – a kincstár vette át. Dunai torkolatnál a folyammeder megváltozott, ezért 1854-ben egy új zsilipet építettek Bezdánnál. Ezután Türr István alakított részvénytársaságot a felújítására. Az újjáépítéséhez a magyar állam 8 036 000 koronával járult hozzá. A csatorna víz betáplálásának javítására BajátólBezdánig egy 46 km hosszú a Dunával párhuzamos, de kisebb esésű tápláló és hajózó csatornát létesítettek.

A Társaság üzletkörének az öntözéssel való a bővítése miatt, Sztapártól -Újvidékig 1871 és 1875 között megépítette a Ferenc József-öntözőcsatornát (Mali kanal). Mivel egy új átvágás következtében a Ferenc-csatorna tiszai torkolata holt kanyarulatba került, a csatorna alsó torkolatát áthelyezték Óbecsére.

A csatornák megépítésével 150.000 hektár területet szabadítottak fel a mocsarak a lápok alól, és ezáltal váltak jó minőségű termőföldekké. Vizét nemcsak hajózásra és közlekedésre, hanem egyéb gazdasági tevékenységekhez (például kenderáztatás) szükséges vízkivétellel is hasznosították.

A kettős kamarazsilip 16 méter széles, a felfüggesztett tolókapukkal. A Ferenc József-csatornán 4 darab, a tápcsatornán 2 darab kamarazsilip van. A vízmélység 1,7 és 2,0 méter között váltakozott. A Ferenc-csatornán 650 tonnás, a Ferenc József-csatornán csak 300 tonnás hajók közlekedhettek. Az éves forgalom 350.000 tonna körül volt. Ma ez a vasútra illetve a közutakra terelődött át. Így tranzit jellegét a csatornarendszer elvesztette. A Ferenc-csatorna megépítése a Magyar Királyság egyedüli mesterséges csatorna építkezése volt.

A Tisza szabályozása miatt azonban módosítani kellett az útirányt, így ma a csatorna Óbecsénél torkollik a Tiszába.

Eredeti felirat a zsilipen

A zsilipek építését 1899-ben fejezték be. Megépítésével 223 km-rel rövidült a hajóút Szeged és Pest között. Teljes hossza 123 km.

A Türr István zsilip[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vízlépcső Hainz Albertnek, a csatorna műszaki igazgatójának tervei alapján készült 1895-1899 között. A tervek elkészítésében és megvalósításában Türr István is részt vett. A zsiliprekeszek elektromos meghajtásúak. A működtetéshez szükséges villamos energiát a zsilip mellett felépített vízerőmű szolgáltatja. Felavatására a későbbi elbeszélések szerint Japánból is érkezett küldöttség. A maga korában a legmodernebb zsilipek egyikének számított a világon.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A MIÉP-nek Jugoszlávia felbomlásához ill. a délszláv háborúkhoz kapcsolódó (semmilyen hivatalos fórumon nem akceptált, és a hivatalos magyar külpolitika által nem felvállalt) 1999 júniusi határrevíziós javaslata körülbelül a Ferenc-csatorna vonalát követte.[2]

Képtár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Vö. a koncessziós szerződés fogalmával.
  2. Forrás:A MIÉP genezise

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Révai nagy lexikona 7. kötet, 420-421 o. (Budapest, 1913)
  • Deák Zoltán: A történelmi emlék Óbecse In: Turizmus és Gasztronómia, 2003. június, 6. o. ISSN14169908

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]