Gombos
| Gombos (Богојево / Bogojevo) | |
 |
|
| A Szent László király katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szerbia |
| Körzet | Nyugat-bácskai |
| Község | [[Hódság község|Hódság]] |
| Rang | falu |
| Irányítószám | 25245 |
| Körzethívószám | +381 25 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 38,3 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Gombos
Pozíció Szerbia térképén
|
|
Gombos (1899-ig Bogojeva, szerbül Богојево / Bogojevo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatintól 15 km-re délkeletre, a Duna bal partján. Közigazgatásilag Hódság városhoz (község) tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A környéken már 6000 éve megtelepedett az ember. A falu határában több kőkori település nyomai is fellelhetőek, mint azt az 1952-es, Wellenreiter Pál vezette ásatás leletei is bizonyítják. Később avar földvár állt itt, ennek nyomai már nem láthatóak. A honfoglalás korából is gazdag leletanyag került elő.
Gombos az Árpád-korban már jelentős település volt. Vára a 13. században már állt. A település neve ebben az időben Boldogasszonyfalva vagy Bodlogaszonyteleke, a templom védőszentje után. Ebből a névből ered mai szerb neve.
1494-ben II. Ulászló városi rangra emelte és polgárainak kiváltságokat adott. II. Lajos országgyűlést tartott itt.
1526-ban a török felégette, ezzel elvesztette korábbi jentőségét. 1677-ben szabadult fel a török iga alól.
1703-ban a kurucok foglalták el és várával együtt felégették. Az elmenekült lakosság helyére betelepülő szerbek Bogojeva néven alapítottak itt települést, melyet 1770-ben elmosott az árvíz.
1773-ban magyarok népesítették be, temploma Szent László tiszteletére épült. 1866-ban tűzvész, 1876-ban árvíz pusztította.
1910-ben 3225 lakosából 3008 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott, majd Hódsághoz csatolták.
[szerkesztés] Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2930 | 3053 | 3037 | 2874 | 2557 | 2301 | 2120[1] |
[szerkesztés] Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 1154 | 54,43 |
| Cigányok | 374 | 17,64 |
| Szerbek | 287 | 13,53 |
| Románok | 163 | 7,68 |
| Horvátok | 29 | 1,36 |
| Jugoszlávok | 27 | 1,27 |
| Montenegróiak | 8 | 0,37 |
| Németek | 7 | 0,33 |
| Szlovákok | 2 | 0,09 |
| Ruszinok | 2 | 0,09 |
| Muzulmánok | 2 | 0,09 |
| Ukránok | 1 | 0,04 |
| Oroszok | 1 | 0,04 |
| Macedónok | 1 | 0,04 |
| Egyéb/Ismeretlen[2] |
[szerkesztés] Látnivalók
- Határában áll az 1860 előtt épült Gombosi-csárda, és két híd ível át a Dunán.
- A Duna partján nyaraló telep,
- Az 1926-ban, árvíz által keletkezett Strand – fürdőhely.
- Szent László katolikus templom
[szerkesztés] Források
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003, - ISBN 86-84433-00-9
- Sörfőző Ferenc: Gombos története – gyüjtemény
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||
