Zsablya
| Zsablya (Жабаљ / Žabalj) | |||
 |
|||
| A római katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia |
||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Zsablya | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Branko Stajić | ||
| Irányítószám | 21230 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9161 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 80 m | ||
| Terület | 131,4 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.png)
 Zsablya
Pozíció Szerbia térképén
|
|||
| é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 20° 03′ 30″ | |||
| Zsablya weboldala | |||
Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Újvidéktől 30 km-re északkeletre fekszik.
A község [szerkesztés]
A községhez Zsablyán kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):
- Boldogasszonyfalva (Госпођинци / Gospođinci)
- Csurog (Чуруг / Čurug)
- Sajkásgyörgye (Ђурђево / Đurđevo)
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv žaba (= béka) főnévből ered.
Története [szerkesztés]
Zsablya és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén őskori temetőt tártak fel.
1514-ben Zeble néven említik először, mikor Dózsa György elfoglalta a szerémi püspök titeli és zseblyei (Zsablya) várait.
1556-ban egy régi térképen nevét Zeblie néven írták, egy 1699. évi török térkép egy Morutva mocsár és fok és Haladovacki fok által alkotott sziget közepén, a Tisza partján jelölte Sablia falut, tőle délre egy hídfő és egy Sobliatzki-ribnyik volt jelezve.
1686. után Zsablya lakosságából határőrséget alakítottak.
1697-ben Jenő herceg Zsablyánál a Tisza-parton egy sáncot építtetett, katonasággal. A török azonban így is elfoglalta, de később ismét a császáré lett. Az 1699. évi béke értelmében a Zsablyai erődöt is lerombolták.
Az 1702. évi összeírás szerint Zsablyán a határőri katonaság 12 pusztát használt, 1728-ban a zsablyai sánc kapitányaként Siván Zoricsot írták, egy gyalog s egy lovas századdal, és Egres, Martincze, Novoszeló, Paska, Csicsov, Bozev puszták is hozzá tartoztak.
1738-ban egy térképen Zablie, tőle nyugatra pedig Gala volt feltüntetve.
A tiszai határőrvidék feloszlatásakor Zsablya a kamarai földesurához és a vármegyéhez került vissza.
1763-ban ismét katonai hatóság alá került és csajkás katonai szolgálatot teljesített.
1784-ben a sok áradás miatt a Tiszától távolabb telepítették.
1873-ban a csajkás milícia feloszlatásakor Zsablya újból a vármegye hatósága alá került vissza.
1910-ben 7993 lakosából 1722 magyar, 1074 német, 5080 szerb volt. Ebből 2483 római katolikus, 267 evangélikus, 5074 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásának volt a székhelye.
Az 1942-es magyar razziának kb. 400 szerb esett áldozatul. 1944 végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlásul mintegy 1500 magyart és németet öltek meg.
Zsablyától nyugatra egy Kopovó mocsár és egy Vracsara nevű erdő található, délnyugatra pedig három halom és egy földvár maradványa, Novoszeló puszta felé; Mozsorig pedig 14 nagy halom látható, a melyek között egy földvár is van.
Bozé [szerkesztés]
Zsablya közelében feküdt egykor Bozé is, mely a török hódoltság előtt még falu volt.
1396-ban Bozéi Márton fiát, Jánost - királyi emberként említették, később Bozéi előnévvel tűnik fel Rőt László, akit 1406-ban iktattak be Csiregszentpéter birtokába.
A 15. században Bozé az Egresi Idecski család birtoka volt, a család azonban 1506-ban utód nélkül kihalt.
1553-ban a török deftirek a titeli nahijéban említik a falut négy fizető és hat nem fizető házzal; 1570-ben 11, 1590-ben 24 adózó háza volt a falunak.
Bozé a 18. század elején már csak pusztaként volt említve.
1731-ben Bács vármegye panaszként hozta fel, hogy a zsablyai katonai sánczhoz erőszakkal csatolták oda ezt a pusztát, és így az 1728. évi összeírásban jogtalan volt a katonai sánczhoz való sorolása.
Népesség [szerkesztés]
Demográfiai változások [szerkesztés]
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 6273 | 6672 | 7457 | 7851 | 8503 | 8766 | 9598[2] | 9161[1] |
Etnikai összetétel [szerkesztés]
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 8672 | 90,35 |
| Cigányok | 202 | 2,10 |
| Jugoszlávok | 119 | 1,23 |
| Horvátok | 88 | 0,91 |
| Magyarok | 85 | 0,88 |
| Ruszinok | 31 | 0,32 |
| Macedónok | 20 | 0,20 |
| Albánok | 16 | 0,16 |
| Montenegróiak | 9 | 0,09 |
| Ukránok | 8 | 0,08 |
| Szlovákok | 7 | 0,07 |
| Németek | 4 | 0,04 |
| Oroszok | 3 | 0,03 |
| Muzulmánok | 3 | 0,03 |
| Szlovének | 2 | 0,02 |
| Csehek | 1 | 0,01 |
| Románok | 1 | 0,01 |
| Bunyevácok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Látnivalók [szerkesztés]
- Római katolikus temploma: a plébánia ősi, 1805-ben alapították. A templom védőszentje Havas Boldogasszony. Az első templomot 1825-ben, majd az újat 1900-01-ben építették. 1960-ban elvégezték a külső felújítását. A templom méretei: hossza: 43,6 m, szélessége: 16 m, a hajó magassága 14,5 m, a torony 35 m magas. Két harangja van. Jelenleg romos állapotban van, 2010-ben beszakadt a tetőszerkezete is.
Hírességek [szerkesztés]
- 1946. november 5-én itt akasztották fel Feketehalmy-Czeydner Ferenc altábornagyot, az 1942-es délvidéki razzia irányítóját.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. Retrieved 2012-11-30. ISBN 978-86-6161-023-3 (szerbül és angolul)
- ↑ Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004, - ISBN 86-84433-14-9
- ↑ Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források [szerkesztés]
- Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában
- Iványi István: Bács-Bodrog vármegye
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
