Zsablya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsablya (Жабаљ / Žabalj)
Catholic church in Žabalj, Vojvodina, Serbia 3.jpg
A római katolikus templom
Zsablya címere
Zsablya címere
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Zsablya
Rang városi jellegű település
Polgármester Branko Stajić
Irányítószám 21230
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 9161 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 131,4 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zsablya (Szerbia)
Zsablya
Zsablya
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 20° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 22′ 12″, k. h. 20° 03′ 30″
Zsablya weboldala

Zsablya (1816-ig Józseffalva, szerbül Жабаљ / Žabalj, németül Josefsdorf) kisváros és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, a történelmi Sajkásvidéken.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 30 km-re északkeletre fekszik.

A község[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A községhez Zsablyán kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb név szerepel):

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv žaba (= béka) főnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újvidéki vérengzés áldozatainak emlékműve Zsablya közelében
A görögkeleti templom

Zsablya és környéke ősidők óta lakott hely volt. Területén őskori temetőt tártak fel.

1514-ben Zeble néven említik először, mikor Dózsa György elfoglalta a szerémi püspök titeli és zseblyei (Zsablya) várait.

1556-ban egy régi térképen nevét Zeblie néven írták, egy 1699. évi török térkép egy Morutva mocsár és fok és Haladovacki fok által alkotott sziget közepén, a Tisza partján jelölte Sablia falut, tőle délre egy hídfő és egy Sobliatzki-ribnyik volt jelezve.

1686. után Zsablya lakosságából határőrséget alakítottak.

1697-ben Jenő herceg Zsablyánál a Tisza-parton egy sáncot építtetett, katonasággal. A török azonban így is elfoglalta, de később ismét a császáré lett. Az 1699. évi béke értelmében a Zsablyai erődöt is lerombolták.

Az 1702. évi összeírás szerint Zsablyán a határőri katonaság 12 pusztát használt, 1728-ban a zsablyai sánc kapitányaként Siván Zoricsot írták, egy gyalog s egy lovas századdal, és Egres, Martincze, Novoszeló, Paska, Csicsov, Bozev puszták is hozzá tartoztak.

1738-ban egy térképen Zablie, tőle nyugatra pedig Gala volt feltüntetve.

A tiszai határőrvidék feloszlatásakor Zsablya a kamarai földesurához és a vármegyéhez került vissza.

1763-ban ismét katonai hatóság alá került és csajkás katonai szolgálatot teljesített.

1784-ben a sok áradás miatt a Tiszától távolabb telepítették.

1873-ban a csajkás milícia feloszlatásakor Zsablya újból a vármegye hatósága alá került vissza.

1910-ben 7993 lakosából 1722 magyar, 1074 német, 5080 szerb volt. Ebből 2483 római katolikus, 267 evangélikus, 5074 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Zsablyai járásának volt a székhelye.

Az 1942-es magyar razziának kb. 400 szerb esett áldozatul. 1944 végén, a délvidéki vérengzések során a szerbek megtorlásul mintegy 1500 magyart és németet öltek meg.


2014-ben született meg az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Zsablya, Csúrog és Mozsor települések magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt. A rendeletre mintegy hetven évet kellett várnia a helyieknek. A magyar kormány üdvözölte a döntést, amelyet a szerb-magyar megbékélés fontos állomásának nevezett. [2]

Zsablyától nyugatra egy Kopovó mocsár és egy Vracsara nevű erdő található, délnyugatra pedig három halom és egy földvár maradványa, Novoszeló puszta felé; Mozsorig pedig 14 nagy halom látható, a melyek között egy földvár is van.

Bozé[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zsablya közelében feküdt egykor Bozé is, mely a török hódoltság előtt még falu volt.

1396-ban Bozéi Márton fiát, Jánost - királyi emberként említették, később Bozéi előnévvel tűnik fel Rőt László, akit 1406-ban iktattak be Csiregszentpéter birtokába.

A 15. században Bozé az Egresi Idecski család birtoka volt, a család azonban 1506-ban utód nélkül kihalt.

1553-ban a török deftirek a titeli nahijéban említik a falut négy fizető és hat nem fizető házzal; 1570-ben 11, 1590-ben 24 adózó háza volt a falunak.

Bozé a 18. század elején már csak pusztaként volt említve.

1731-ben Bács vármegye panaszként hozta fel, hogy a zsablyai katonai sánczhoz erőszakkal csatolták oda ezt a pusztát, és így az 1728. évi összeírásban jogtalan volt a katonai sánczhoz való sorolása.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
6273 6672 7457 7851 8503 8766 9598[3] 9161[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 8672 90,35
Cigányok 202 2,10
Jugoszlávok 119 1,23
Horvátok 88 0,91
Magyarok 85 0,88
Ruszinok 31 0,32
Macedónok 20 0,20
Albánok 16 0,16
Montenegróiak 9 0,09
Ukránok 8 0,08
Szlovákok 7 0,07
Németek 4 0,04
Oroszok 3 0,03
Muzulmánok 3 0,03
Szlovének 2 0,02
Csehek 1 0,01
Románok 1 0,01
Bunyevácok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A római katolikus templom
  • Római katolikus temploma: a plébánia ősi, 1805-ben alapították. A templom védőszentje Havas Boldogasszony. Az első templomot 1825-ben, majd az újat 1900-01-ben építették. 1960-ban elvégezték a külső felújítását. A templom méretei: hossza: 43,6 m, szélessége: 16 m, a hajó magassága 14,5 m, a torony 35 m magas. Két harangja van. Jelenleg romos állapotban van, 2010-ben beszakadt a tetőszerkezete is.

Hírességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Eltörölték három délvidéki település magyarjainak bűnösségét. metropol.hu. (Hozzáférés: 2014. november 3.)
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsablya témájú médiaállományokat.