Dunacséb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunacséb (Челарево / Čelarevo)
Čelarevo, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Palánka
Rang falu
Irányítószám 21413
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 4831 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 161 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 76 m
Terület 33,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunacséb (Szerbia)
Dunacséb
Dunacséb
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 16′ 06″, k. h. 19° 31′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 06″, k. h. 19° 31′ 19″

Dunacséb (szerbül Челарево / Čelarevo, németül Tscheb) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 30 km-re nyugatra, Palánkától 11 km-re keletre, a Duna bal partja közelében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-1985 között a téglagyár területén késő avar kori temetőt tártak fel. A több mint 360 előkerült sír között, több gazdag lovassír és számos menora karcolatú római tégla is előkerült. Az egykorú telep nyomai is megtalálhatóak a területen. A vallási vonatkozásokat leszámítva a közösség előkerült leleteinek egyik legjobb párhuzama Révkomáromban került elő.[2]

Dunacséb előző neve Bács-Cséb volt. Első ismert birtokosa 1437-ben a Sulyok család volt, mely ez időtől innen is nevezi magát.

1448-ban a bácsvármegyei Cséb Sulyok György és András birtoka volt. Egy 1455. évi örökösödési szerződésben, melyet a Sulyok testvérek a kői káptalan előtt kötöttek a Marhárti Szántó családdal, szintén fel van sorolva a többi között Cheb és Kis-Cheb neve is. 1467-ben Mátyás király az előbbi egyezkedéseket meg is erősítette, s így a kői káptalan Sulyok Györgyöt és három fiát, valamint Andrást bevezette többi között Cheb és Kis-Cheb birtokokba is.

1508-ban II. Ulászló adott ki új adománylevelet Lekcsei Sulyok Ferencnek és testvéreinek többek között Cseb és Kül-Cseb birtokokra is.

A török hódoltság alatt a török defterek a bácsi nahijében felsorolják Csébet is; 1554-ben 7, 1570-ben 12, 1590-ben 22 adózó házzal. A falu a Rákóczi szabadságharc idején elpusztult, később csak mint kamarai puszta fordult elő.

1730-ban kezdődött meg az újra a betelepítés.

1791-ben Márfi Lipót a kamarától megvásárolta Csébet (ahonnan 1801-ben 100 család ment át Nádaly pusztára) és 1803-ban ismét betelepítette.

1809. előtt kamarai birtok, melyet Polimberger Józsefnek adtak zálogba, és még 1828-ban is a Polimberger család zálogbirtoka volt. Később női hozomány útján a Bezerédy család birtokába jutott.

1910-ben 2572 lakosából 172 magyar, 1954 német, 290 szlovák volt. Ebből 2111 római katolikus, 301 evangélikus, 154 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.

Dunacséb körül több, mára már elpusztult helység is feküdt.

Szent-Jakab (Csardaklia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunacséb határában feküdt egykor Csardaklia község, annak a nevét tartotta fenn a későbbi puszta. Ez a helység azonos volt Szent-Jakab nevű faluval, melynek nevét 1431-ben említették először, mint a Szentjakabi család névadó helységét.

A falu a 15. század vége felé a Ripaki Oláh család birtoka volt, és 1507-ben a Thegzes család is innen vette előnevét.

1590-ben Szent-Jakab, másként Csardaklia néven említették a török defterek is. A falu ezután többé nem szerepel. 1740. körül a palánkai határőri miliczia birtokában találjuk, ekkor már csak pusztaként.

Göd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göd nevű település is volt egykor e tájon, amely 1455-ben a Lekcsei Sulyok család birtoka volt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3454 3483 3717 4073 4817 5011 5423[3] 4831[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4396 81,06
Szlovákok 462 8,51
Magyarok 138 2,54
Jugoszlávok 114 2,10
Horvátok 62 1,14
Montenegróiak 22 0,40
Németek 15 0,27
Ukránok 10 0,18
Oroszok 4 0,07
Macedónok 4 0,07
Csehek 3 0,05
Cigányok 2 0,03
Muzulmánok 2 0,03
Szlovének 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[4]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi német polgárház
  • Római katolikus templom: ősi plébániáját már 1493-ban említették. 1802-ben újraalapították, a templomot 1822-ben építették, majd, miután 1907-ben tűzvészben leégett a tornya, újjáépítették. 1966-ban ismét felújították. A templom névadója Szűz Mária Mennybevitele. A templom méretei: hossza 34,25 m, szélessége 15,25 m, belmagassága 12 m, a torony 38 m magas. Két harangja van. Az anyakönyvet 1803-óta vezetik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. R. Bunardžić 1979: Izvestaj sa zastitnog arheoloskog iskopavana ranosrednovekovne nekropole na lokalitetu “Ciglana” kod Čelareva. GPSKV VIII-IX, 33-67; 1980: (Izložba) Menore iz Čelareva. Beograd; 1985: Čelarevo – Risultati delle ricerche nelle necropoli dell’ alto medioevo. Roma; ADAM 2002, 90.
  3. Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima] [[Portable Document Format|PDF]]. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 8684433149 Knjiga 9 (szerbül)  
  4. Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima. Beograd: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 8684433009 1. könyv  

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacséb témájú médiaállományokat.