Dunacséb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunacséb (Челарево / Čelarevo)
Čelarevo, Catholic Church.jpg
A római katolikus templom
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Palánka
Rang falu
Irányítószám 21413
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 4831 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 161 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 76 m
Terület 33,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunacséb  (Szerbia)
Dunacséb
Dunacséb
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 16′ 06″, k. h. 19° 31′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 16′ 06″, k. h. 19° 31′ 19″

Dunacséb (szerbül Челарево / Čelarevo, németül Tscheb) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Palánka községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktől 30 km-re nyugatra, Palánkától 11 km-re keletre, a Duna bal partja közelében fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunacséb előző neve Bács-Cséb volt. Első ismert birtokosa 1437-ben a Sulyok család volt, mely ez időtől innen is nevezi magát.

1448-ban a bácsvármegyei Cséb Sulyok György és András birtoka volt. Egy 1455. évi örökösödési szerződésben, melyet a Sulyok testvérek a kői káptalan előtt kötöttek a Marhárti Szántó családdal, szintén fel van sorolva a többi között Cheb és Kis-Cheb neve is. 1467-ben Mátyás király az előbbi egyezkedéseket meg is erősítette, s így a kői káptalan Sulyok Györgyöt és három fiát, valamint Andrást bevezette többi között Cheb és Kis-Cheb birtokokba is.

1508-ban II. Ulászló adott ki új adománylevelet Lekcsei Sulyok Ferencnek és testvéreinek többek között Cseb és Kül-Cseb birtokokra is.

A török hódoltság alatt a török defterek a bácsi nahijében felsorolják Csébet is; 1554-ben 7, 1570-ben 12, 1590-ben 22 adózó házzal. A falu a Rákóczi szabadságharc idején elpusztult, később csak mint kamarai puszta fordult elő.

1730-ban kezdődött meg az újra a betelepítés.

1791-ben Márfi Lipót a kamarától megvásárolta Csébet (ahonnan 1801-ben 100 család ment át Nádaly pusztára) és 1803-ban ismét betelepítette.

1809. előtt kamarai birtok, melyet Polimberger Józsefnek adtak zálogba, és még 1828-ban is a Polimberger család zálogbirtoka volt. Később női hozomány útján a Bezerédy család birtokába jutott.

1910-ben 2572 lakosából 172 magyar, 1954 német, 290 szlovák volt. Ebből 2111 római katolikus, 301 evangélikus, 154 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Palánkai járásához tartozott.

Dunacséb körül több, mára már elpusztult helység is feküdt.

Szent-Jakab (Csardaklia)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dunacséb határában feküdt egykor Csardaklia község, annak a nevét tartotta fenn a későbbi puszta. Ez a helység azonos volt Szent-Jakab nevű faluval, melynek nevét 1431-ben említették először, mint a Szentjakabi család névadó helységét.

A falu a 15. század vége felé a Ripaki Oláh család birtoka volt, és 1507-ben a Thegzes család is innen vette előnevét.

1590-ben Szent-Jakab, másként Csardaklia néven említették a török defterek is. A falu ezután többé nem szerepel. 1740. körül a palánkai határőri miliczia birtokában találjuk, ekkor már csak pusztaként.

Göd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Göd nevű település is volt egykor e tájon, amely 1455-ben a Lekcsei Sulyok család birtoka volt.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3454 3483 3717 4073 4817 5011 5423[2] 4831[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 4396 81,06
Szlovákok 462 8,51
Magyarok 138 2,54
Jugoszlávok 114 2,10
Horvátok 62 1,14
Montenegróiak 22 0,40
Németek 15 0,27
Ukránok 10 0,18
Oroszok 4 0,07
Macedónok 4 0,07
Csehek 3 0,05
Cigányok 2 0,03
Muzulmánok 2 0,03
Szlovének 1 0,01
Albánok 1 0,01
Egyéb/Ismeretlen[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Régi német polgárház
  • Római katolikus templom: ősi plébániáját már 1493-ban említették. 1802-ben újraalapították, a templomot 1822-ben építették, majd, miután 1907-ben tűzvészben leégett a tornya, újjáépítették. 1966-ban ismét felújították. A templom névadója Szűz Mária Mennybevitele. A templom méretei: hossza 34,25 m, szélessége 15,25 m, belmagassága 12 m, a torony 38 m magas. Két harangja van. Az anyakönyvet 1803-óta vezetik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunacséb témájú médiaállományokat.