Kiskér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskér
(Бачко Добро Поље /
Bačko Dobro Polje)
Közigazgatás
Ország  Szerbia
Tartomány Vajdaság
Körzet Dél-bácskai
Község Verbász
Rang falu
Irányítószám 21465
Körzethívószám +381 21
Népesség
Teljes népesség 3541 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 80 m
Terület 57,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskér  (Szerbia)
Kiskér
Kiskér
Pozíció Szerbia térképén
é. sz. 45° 29′ 31″, k. h. 19° 41′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 31″, k. h. 19° 41′ 13″

Kiskér (szerbül Бачко Добро Поље / Bačko Dobro Polje, németül Kleinker) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Verbász községben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Újvidéktól kb. 30 km-re északra, Verbásztól 9 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiskér Árpád-kori település. Nevét 1267-ben Harsánnyal együtt Horsan et Keer néven már említette oklevél, 1297-ben pedig már Harsankér néven említették.

A magyar Kér törzsbeliek települése volt, mely Harsány és Piros között feküdt. A megyében a Kér törzs települése volt még György és Pinkókéri is, mely az Almásvölgyben feküdt.

Kér kezdetben várbirtok volt, azonban 1267. előtt az ifjú király Sebestyénnek és Benedeknek adományozta, de tőlük hűtlenség miatt később visszavette és 1267-ben rokonuknak, Iregi Márknak, Görög Domokos testvérének adta.

1297-ben Iregi Márk ispán fia, Jakab mester az ekkor már egyesült Harsánykér birtokot Szolnokkal együtt nővérének; Nester fia Theodor feleségének adta.

1910-ben 3550 lakosából 59 magyar, 3435 német volt. Ebből 40 római katolikus, 3443 evangélikus volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bács-Bodrog vármegye Kúlai járásához tartozott.

1945-ben kiűzték innen a német lakosságot és helyettük szerbeket és montenegróiakat telepítettek a faluba. A német lakosság evangélikus vallású volt, a templomuk ma már nem létezik, ugyanis a kitelepítés után kegyetlenül a föld színével tették egyenlővé, így Kiskéren ma nincs egyetlen templom sem. A szerbek és a montenegróiak is ortodox vallásúak, de még mái napig nem épült fel ilyen felekezetű templom.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011
3759 3763 3922 3622 3768 3940 3929[2] 3541[1]

Etnikai összetétel[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetiség Szám %
Szerbek 2247 57,16
Montenegróiak 1500 38,17
Magyarok 37 0,94
Jugoszlávok 34 0,86
Horvátok 14 0,35
Ukránok 9 0,22
Macedónok 7 0,17
Németek 6 0,15
Szlovákok 5 0,12
Ruszinok 4 0,10
Oroszok 1 0,02
Muzulmánok 1 0,02
Bosnyákok 1 0,02
Egyéb/Ismeretlen[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-ben lerombolt evangélikus templom helyén álló épület
  1. ^ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities PDF – Statistical Office of Republic Of Serbia, Belgrade. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 (Hozzáférés ideje: 2012. november 30.) (szerbül és angolul)
  2. Knjiga 9, Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima PDF, Republički zavod za statistiku, Beograd, maj 2004. (szerbül) ISBN 86-84433-14-9
  3. Knjiga 1, Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima, Republički zavod za statistiku, Beograd, februar 2003. ISBN 86-84433-00-9

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiskér témájú médiaállományokat.