Jánoshalma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánoshalma
Felsőbácskai Műmalom.jpg
A Felső-bácskai hengermalom
Jánoshalma címere
Jánoshalma címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Jánoshalmai
Kistérség Jánoshalmai
Jogállás város
Polgármester Czeller Zoltán (FIDESZ-KDNP-KPSZ)[1]
Irányítószám 6440
Körzethívószám 77
Népesség
Teljes népesség 8941 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 69,50 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 132,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánoshalma  (Magyarország)
Jánoshalma
Jánoshalma
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 17′ 48″, k. h. 19° 19′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 48″, k. h. 19° 19′ 22″
Jánoshalma  (Bács-Kiskun megye)
Jánoshalma
Jánoshalma
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Jánoshalma weboldala

Jánoshalma (horvátul Jankovac[3]) város Bács-Kiskun megyében, a Jánoshalmai járás központja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában.

Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13,220 ha területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi (lásd Kiserdei tanya kép), egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. Jánoshalma kistérsége nem alkot önálló területi egységet, a város igazi vonzáskörzete még nem alakult ki, s központi funkciói is meglehetősen hiányosak. Jánoshalma jellemzően egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, ill. az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. A városközpont zavartalan működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. Jelenleg Jánoshalma központját a helyi eredetű forgalmi terhelésen túl átmenő forgalmi utak terhelik. A város az 54. és 55. sz. főút között fekszik, ennek a térségnek igen ritka az úthálózata. Legjelentősebb változás az M9-es gyorsforgalmi út megépítésétől várható, amely ÉK felől kerüli el a települést. Ezáltal a belterületen áthaladó forgalmi utak terhelése jelentősen lecsökkenne. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sűrítése is. A kerékpárút-hálózat fejlesztését az 5412 sz. út mellett tervezett kerékpáros nyomvonal kialakítása jelenti (Baja–Csávoly–Jánoshalma–Kiskunhalas).

A Bátaszék–Baja–Kiskunhalas-vasútvonal Jánoshalmán is keresztülhalad, a MÁV ezen a szakaszon a vasút szinten tartását tervezi. A belterület úthálózatának 98%-a szilárd burkolatú (aszfalt), az utcák 75%-nál mindkét oldalon beton járda található. A térség vízrendezési szempontból a Kígyós vízrendszerhez tartozik. Jánoshalma össz. vezetékes vízhálózata 57,3 km hosszú, vízfogyasztása 1670 m³/nap. A településen 100%-os az ivóvízellátás, 3 db mélyfúrású kút működik. 2001-ben vas és arzénmentesítő víztisztító berendezés került beállításra, megszüntették a klórozást, és folyamatosan fertőtlenítik a vizet. A csatornázottság mértéke még alacsony, a szennyvízelvezetést részben szippantással oldják meg. Mélykút-Kisszállás-Borota-Kéleshalom vonalon komplett szennyvízcsatorna kialakítását már megkezdték, befejezése 2010-re várható.

Az elektromos hálózat teljes rekonstrukciójára 2001-ben került sor, így 100%-os a város elektromos ellátása a gázellátás szintúgy. A hírközlés infrastruktúrája szempontjából a térséget a mobil telefonszolgáltatók bázisállomásai érintik, melyek szabályozási igényei kismértékűek. A városban digitális telefonközpont működik, és teljes a kábel TV-s lefedettség is. Jánoshalmán viszonylag korszerű hulladéklerakó létesült, ami akár kistérségi célra is továbbfejleszthető.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jánoshalma csak néhány esztendeje kapott városi rangot, a település múltja azonban már a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy itt nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok.

A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt és után a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. 1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez a két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre.[4]

Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcs kereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát. 1945 után történelmi korszakváltás ment végbe, mely több mint 40 esztendőre meghatározta nemcsak Jánoshalma, de az egész ország sorsát. A mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás egy új, másfajta élet feltételeit kívánta megteremteni, jóval nagyobb teret adva a magán ill. a farmergazdálkodásnak.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jánoshalmi Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola 6440 Jánoshalma Béke tér 11.
  • VM Kelet-Magyarországi Agrár-szakképző Központ, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 6440 Jánoshalma Béke tér 13.
  • Szent Anna Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Diákotthon 6440 Jánoshalma, Rákóczi utca 8.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[5]

Testvérvárosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

„ ... A téren található Jánoshalma testvérvárosainak emléket állító oszlopsor, ahol a lengyel Nawojowa, a délvidéki Temerin és Szenttamás, az erdélyi Tusnádfürdő és Korond, a kárpátaljai ... Készült: 2012. január 31 ”[6]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres jánoshalmiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Bárth János: Jankováci rácok vallomásai. (magyarul) A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve, (1981-83) 24–26. sz. 441–445. o. Hozzáférés: 2014. máj. 14.
  5. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  6. Bácska Gyöngye Jánoshalma Keresés kulcsszó:testvérváros

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánoshalma témájú médiaállományokat.