Jánoshalma
| Jánoshalma | |||
 |
|||
| A Felső-bácskai hengermalom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Jánoshalmai | ||
| Jogállás | város | ||
| Polgármester | Czeller Zoltán (FIDESZ-KDNP-KPSZ)[1] | ||
| Irányítószám | 6440 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 9189 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 69,50 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 132,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Jánoshalma
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Jánoshalma
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,29671°, k. h. 19,32283° | |||
| Jánoshalma weboldala | |||
Jánoshalma (horvátul Jankovac[3]) város Bács-Kiskun megyében, a Jánoshalmai kistérség központja.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A város a Bácskai-löszhát és a Kiskunság találkozásánál fekszik. Kiskunhalastól mintegy 20 kilométerre található Baja irányában.
Az 1989-ben várossá lett Jánoshalma 13,220 ha területen fekszik, melynek kb. 15%-a belterület, 25%-a erdő, 60%-a mezőgazdasági terület, szántó. Környékét tanyavilág övezi (lásd Kiserdei tanya kép), egyes tanyákat vendégfogadásra alakítanak át, hogy a városlakók, vagy az idelátogató külföldiek megismerjék a tanyai életformát, szokásokat, ízeket. Jánoshalma kistérsége nem alkot önálló területi egységet, a város igazi vonzáskörzete még nem alakult ki, s központi funkciói is meglehetősen hiányosak. Jánoshalma jellemzően egyközpontú település. Az intézmények nagyobbrészt a Béke tér környékén helyezkednek el, ill. az átmenő forgalmi utak mentén lineáris intézményi vonalakként kapcsolódnak a központi tér és utcarendszerhez. A városközpont zavartalan működésének fontos feltétele a megfelelő közlekedési hálózat. Jelenleg Jánoshalma központját a helyi eredetű forgalmi terhelésen túl átmenő forgalmi utak terhelik. A város az 54. és 55. sz. főút között fekszik, ennek a térségnek igen ritka az úthálózata. Legjelentősebb változás az M9-es gyorsforgalmi út megépítésétől várható, amely ÉK felől kerüli el a települést. Ezáltal a belterületen áthaladó forgalmi utak terhelése jelentősen lecsökkenne. A településközi kapcsolatokat javítaná az úthálózat sűrítése is. A kerékpárút-hálózat fejlesztését az 5412 sz. út mellett tervezett kerékpáros nyomvonal kialakítása jelenti (Baja–Csávoly–Jánoshalma–Kiskunhalas).
A Kiskunhalas-Baja közti vasútvonal Jánoshalmán is keresztülhalad, a MÁV ezen a szakaszon a vasút szinten tartását tervezi. A belterület úthálózatának 98%-a szilárd burkolatú (aszfalt), az utcák 75%-nál mindkét oldalon beton járda található. A térség vízrendezési szempontból a Kígyós vízrendszerhez tartozik. Jánoshalma össz. vezetékes vízhálózata 57,3 km hosszú, vízfogyasztása 1670 m³/nap. A településen 100%-os az ivóvízellátás, 3 db mélyfúrású kút működik. 2001-ben vas és arzénmentesítő víztisztító berendezés került beállításra, megszüntették a klórozást, és folyamatosan fertőtlenítik a vizet. A csatornázottság mértéke még alacsony, a szennyvízelvezetést részben szippantással oldják meg. Mélykút-Kisszállás-Borota-Kéleshalom vonalon komplett szennyvízcsatorna kialakítását már megkezdték, befejezése 2010-re várható.
Az elektromos hálózat teljes rekonstrukciójára 2001-ben került sor, így 100%-os a város elektromos ellátása a gázellátás szintúgy. A hírközlés infrastruktúrája szempontjából a térséget a mobil telefonszolgáltatók bázisállomásai érintik, melyek szabályozási igényei kismértékűek. A városban digitális telefonközpont működik, és teljes a kábel TV-s lefedettség is. Jánoshalmán viszonylag korszerű hulladéklerakó létesült, ami akár kistérségi célra is továbbfejleszthető.
Története [szerkesztés]
.jpg)
Jánoshalma csak néhány esztendeje kapott városi rangot, a település múltja azonban már a török hódoltság előtti időkre tekint vissza. Régészeti ásatások során feltárt leletek bizonyítják, hogy itt nomád pásztornépek éltek: szarmaták, hunok és avarok.
A tatárjárás után kunok települtek a megmaradt magyarok közé, falujukat Csőszapának nevezték. A terület 1439-ben a Hunyadi-család birtoka lett. A fejlődő falu ekkor kapta a Jankó, Jankószállás nevet. A 150 éves török uralom alatt és után a lakosság szinte kipusztult, helyettük szerbek, majd bunyevácok települtek be. 1731-től katolikus magyarok népesítették be a települést, akik közé délszlávok és szlovákok is keveredtek. A törökök óta Jankovácznak is nevezett falu előbb a kincstár, majd 1799-től az Orczy család jobbágybirtoka lett. 1807-ben kivívta magának a vásártartási joggal járó mezővárosi rangot, s ezt 1886-ig meg is tartotta. Nevét 1904-ben Klánszky Ferenc javaslatára Jánoshalmára változtatták. A különböző tájakról idetelepült lakosok változatos népi kultúrát, szokásokat, hiedelmeket hoztak magukkal. Ez a két évszázad alatt egységessé ötvöződött, s így öröklődött nemzedékről nemzedékre.
Az 1867-es kiegyezés utáni időszak újabb fejlődési periódusnak tekinthető. Az illancsi homokvilág és a bácskai löszvidék találkozása lehetőséget nyújtott szőlő- és gyümölcstermesztésre, valamint szántóföldi növénytermesztésre. Kiépült a vasútvonal, ami főleg a mezőgazdaság számára volt kedvező, mivel határainkon túlra is kiterjesztette a termények kereskedelmi forgalmát. A növénytermesztéshez szorosan hozzákapcsolódott az állattartás, a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-tenyésztés. Megerősödött az iparos réteg, a település lakossága egy gazdaságilag is erős kisváros kívánalmainak megfelelően polgárosodott, rétegződött. A Béke téren kialakult az egykor országos hírű gyümölcspiac, a gyümölcs kereskedelem és feldolgozás egyéb formái is teret nyertek. A település ebben az időszakban vette fel a ma is meghatározó karakteres kisvárosi arculatát. 1945 után történelmi korszakváltás ment végbe, mely több mint 40 esztendőre meghatározta nemcsak Jánoshalma, de az egész ország sorsát. A mezőgazdaság nagyüzemivé válása miatt visszaesett a szőlő- és gyümölcstermesztés. Az 1989-ben lezajlott rendszerváltás egy új, másfajta élet feltételeit kívánta megteremteni, jóval nagyobb teret adva a magán ill. a farmergazdálkodásnak.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a város lakosságának 96%-a magyar, 3%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[4]
Testvérvárosok [szerkesztés]
„ ... A téren található Jánoshalma testvérvárosainak emléket állító oszlopsor, ahol a lengyel Nawojowa, a délvidéki Temerin és Szenttamás, az erdélyi Tusnádfürdő és Korond, a kárpátaljai ... Készült: 2012. január 31 ”[5]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Orczy-kastély – A kastély klasszicista stílusban épült 1820 körül. Jelenleg lakóépület.
- Felső-bácskai hengermalom
Híres jánoshalmiak [szerkesztés]
- Itt született 1826. április 16-án Lévay Henrik (kisteleki) báró biztosításügyi szakértő, a biztosító intézmény magyarországi megalapítója, közgazdász.
- Itt született 1933. szeptember 19-én Fenyvesi Máté válogatott labdarúgó,
- Itt született 1926. január 21-én Péter László irodalomtörténész.
- Itt született 1955. június 21-én Árpás Károly író, költő, műfordító; irodalomtörténész, középiskolai tanár; közoktatási szakértő
- Itt született Bácsalmás 1977.október 2-án Csábi Bettina boxvilágbajnok
- Itt született 1986. május 6-án Palcsó Tamás énekes, színész
- Itt született 1925. április 23-án Rapcsányi László újságíró
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Jánoshalma települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Bácska Gyöngye Jánoshalma Keresés kulcsszó:testvérváros
|
||||||||||
|
|||||
