Bácsszentgyörgy
| Bácsszentgyörgy | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Bajai | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szűcs Gergely[1] | ||
| Irányítószám | 6511 | ||
| Körzethívószám | 79 | ||
| Testvértelepülései | Rasztina, Regőce, Gakovo, Gara | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 165 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 11,20 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bácsszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Bácsszentgyörgy
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Bácsszentgyörgy weboldala | |||
Bácsszentgyörgy község Bács-Kiskun megyében, a Bajai kistérségben. Bajától 25 km-re fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kistelepülés a Duna és a Kígyós-ér árterületeinek rejtekében. Délről a szerbiai Rasztina és Regőce övezi, míg a magyar oldalon északról Gara, északnyugatról Dávod és nyugatról pedig Hercegszántó veszi körül.
[szerkesztés] Nevének eredete
- Magyarul : Szentgyörgy (Szent-György (1425), Baracska-Szentgyörgy (1430)), Gyúrity(puszta), Györgypuszta, Bácsszentgyörgy
- Szerbhorvátul (bunyevácul) : Đurić
- Németül : Djuritsch, Juritsch
- egyéb elnevezése : Jurics (1720), Gyurits (1822)
A helységet Szent Györgynek szentelt katolikus templomáról nevezték el. A török hódoltság korában betelepült szerbek a magyar helynevet Gyurityé formálták, ebből magyarban Gyúrity lett, majd 1904-ben az országos helységnév rendezés után Györgypuszta. A település önállósulásakor, 1947-ben, egészítették ki a középkori Szentgyörgy nevet Bács megkülönböztető névelemmel, mivel magyarlakta területen akkor 17 település nevében szerepelt Szent György neve.
[szerkesztés] Története
A középkori falut 1425-ben említik először oklevelekben.
A helység tekintélyére legkiválóbban az 1520-1522-es Bodrog vármegyei tizedlajstrom mutat. E szerint a kalocsai érseknek járó egy egész terület dézsmáját itt gyűjtötte össze maga az itteni Cirjék nevezetű szentgyörgyi plébános, a helybeli Kövér György nevű bíró szérűjén. E tájat és Szentgyörgyöt is a mohácsi vész tette pusztává.
Mária Terézia Cothmann főtanácsosa Kovács mérnökkel végigjárta az elpusztított Bácska, Gyúrity-pusztát mint Nagybaracska éléskamráját felvették újra telepítendő kamara puszták jegyzékébe. Az 1772-es baracskai ún. úrbéri rendezéssel Gyúrity-puszta Baracskához tartozik. Sok baracskai ide is költözött.
Egészen új fejezet indul 1885 után. A baracskaiak Nagybaracska határában vásároltak földeket, így sokan itt eladták jó minőségű birtokaikat s megkezdődött a visszavándorlás. Neszét vették ennek a környező falvak lakói: a németek, bunyevácok, magyarok s itt vásároltak földeket.
1944/45-ben malenkij robot címén, a Szovjetunióba hurcoltak 11 helyi férfit és 5 nőt.
Bácsszentgyörgy háromnyelvű község volt a II. világháborúig. Magyarok mellett bunyevácok és németek lakták. Az elmúlt idők emlékeit a helytörténeti gyűjtemény őrzi.
A kulturális életet a művelődési ház, a klubkönyvtár és egy ifjúsági klub biztosítja.
[szerkesztés] Közlekedés
A tömegközlekedést a bajai Bács Volán biztosítja a helyiek számára. A települést közúton Gara községen keresztül lehet megközelíteni.
[szerkesztés] Népessége
- 1870 : 409 lakos
- 1880 : 408 lakos
- 1890 : 477 lakos
- 1900 : 532 lakos
- 1910 : 510 lakos
- 1920 : 524 lakos
- 1931 : 514 lakos (216 német nemzetiségű)
- 1941 : 532 lakos
- 1949 : 566 lakos
- 1960 : 513 lakos
- 1970 : 421 lakos
- 1980 : 349 lakos
- 1990 : 271 lakos
- 2001 : 197 lakos (4 horvát és 3 német nemzetiségű)
[szerkesztés] Címere
A címer alapjául Prokop Péter pap festő Szent Györgyöt ábrázoló festménye szolgált, mely a falu katolikus templomának mellékoltárát díszíti. A sárkányölő lovag alakja felett a nyitva álló Biblia és az egykori vármegye védőszentjének, Pál apostolnak a vértanúságát jelképező két kard látható.
Álló, háromszögletű címerpajzs, vörös pajzs főjében két átlósan keresztezett arany pallosra helyezett arany könyv (evangélium) lebeg. A címerpajzs további kék mezejében heraldikailag jobbra fordulva fehér lovon vágtató arany páncélba öltözött vörös köpenyes Szent György lándzsájával arany sárkányt döf le.
[szerkesztés] Utcái
- Kossuth Lajos utca
- Petőfi Sándor utca
- Hunyadi János utca
- Ady Endre utca
- Sarok utca
- Nyíl sor
- Kígyós utca
- Rákóczi utca
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szentolvasó királynéja római katolikus templom (1911): Tornyában két harang található. A templombelsőt egy Szent Györgyöt ábrázoló festmény, Szent József és Szent Erzsébet és még tíz másik szobor díszíti. Az épület előtt emlékkereszt áll, amely az első és a második világháború áldozatainak állít emléket.
- Helytörténeti Múzeum
- Millennium park: A parkban millenniumi emlékmű és a falu egyetlen 1956-os mártírja, Schmidt Antal (1938–1956) emlékműve látható.
- Temetői nagykereszt: A keresztnél halottak napján a falusiak gyertyákat gyújtanak.
[szerkesztés] Polgármesterek
- Pentz János :1990-1994 (*2009)
- Végvári József :1994-1998
- Müller József : 1998-2002
- Kubatov Istvánné 2002-2006 ( A település zászlójának és címerének tervezője)
- Müller József : 2006- 2010
- Szűcs Gergely :2010-
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
