Kígyós-főcsatorna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kígyós
Közigazgatás
Országok  Magyarország,  Szerbia
Földrajzi adatok
Hossz 129 km
Vízhozam 5,7 m³/s
Vízgyűjtő terület 440 km²
é. sz. 45° 47′ 11″, k. h. 18° 59′ 10″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 11″, k. h. 18° 59′ 10″

A Kígyós-főcsatorna a Duna vízgyűjtő medencéjébe tartozó nem hajózható vízfolyás. A Felső-Bácska legjelentősebb vízforrása. Hossza 129 km[1], melyből 92 km Magyarország, 37 km pedig Szerbia területén található. Összesen nyolcszor szeli át a magyar-szerb államhatárt egy rövid, körülbelül 15 km-es szakaszon.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az eredetileg úgy magyarul, mint szerbül Kígyós-ként ismert vízfolyás, feltehetőleg a kanyargós, kígyózó jellegéről kapta nevét. Szerb oldalon a mai hivatalos elnevezése : Plazović.

  • magyarul : Kígyós, Kígyós-csatorna, Kígyós-ér
  • szerbül : Kiđoš (Киђош), Plazović (Плазовић)

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kígyós bácsalmási ágát 1926-ban szabályozták. 1952-ben a régiót ért szárazság következtében teljesen kiszáradt. Ellenben, 1970-es és 2004-es év során a felduzzadt Kígyós jelentős árvízkárokat okozott a környező falvakban.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Monostorszegtől (Bački Monoštor) 3 km-re éri el a Ferenc-csatornát.

Két oldalági vízfolyás táplálja: a Mátételki-Kígyós csatorna és a Bokodi-Kígyós csatorna.

Oldalágai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Mátételki-Kígyós csatorna

A Mátételki-Kígyós csatorna Tataházától északra ered. A falut elhagyva déli irányba Mátételke felé veszi az útját. A szerb államhatár előtt Bácsalmás és Madaras között éri el a Kígyós-főcsatornát.

  • Bokodi-Kígyós csatorna

Ez a vízfolyás két patak összefolyásából alakul. Az egyik ága Borota községnél, míg a másik Rém községnél ered. A két patak Felsőszentiván határában egyesül és folytatja útját déli irányba Bácsbokod és Bácsborsód érintésével. A Kígyós-főcsatornát, a szerb-magyar államhatár szerb oldalán, Regőce és Katymár között éri el.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kígyós-főcsatorna vízhozama igen alacsony, csak természetes vízkészlettel rendelkezik, így Bács-Kiskun megye egyik legkedvezőtlenebb vízminőségű vízrendszere, mert a legkisebb szennyező hatásokat sem képes mérsékelni.

Átlagos szélessége 3-5 m, mélysége 40-100 cm.

Megjegyzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Más forrás szerint a folyó teljes hossza 126,47 km, melyből 74 km Magyarország, 52,47 km pedig Szerbia területén található. cf. Vladimir Stojanović, Dušan Mijović : Evaluation of geodiversity of the Western Backa Danube region in the planning documents and opportunities for improvement