Tiszaalpár
| Tiszaalpár | |||
 |
|||
| Katolikus templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség 2012-ig | Kiskunfélegyházi | ||
| Jogállás | nagyközség | ||
| Polgármester | Dr. Vancsura István[1] | ||
| Irányítószám | 6066 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5032 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 55,22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 91,13 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Tiszaalpár
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Tiszaalpár
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,813°, k. h. 19,994° | |||
| Tiszaalpár weboldala | |||
Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Megközelíthető [szerkesztés]
- Közúton Kecskemét, Csongrád és Kiskunfélegyháza felől közelíthető meg.
- Vonattal a MÁV 145-ös számú Szolnok–Kiskunfélegyháza vonalán érhető el. A vasútállomás Tiszaalpár felső és Tiszaalpár alsó között található.
Története [szerkesztés]
Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt.
Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. A hely a honfoglalás korában is lakott volt, erről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett.
A község a török hódoltság alatt többször is elpusztult. Az 1559 évi török kincstári adólajstromokban a budai líva községei között találjuk és ekkor 11 adóköteles háza volt. Alsóalpár a váci püspök fennhatósága alá tartozott, 1715-ben még csak Kecskeméthez tartozó puszta, 1727-ben népesült be újra.
1973-ban Alpárt és Tiszaújfalut egyesítették, így jött létre a mai Tiszaalpár.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Skanzen: egy Árpád-kori falu rekonstrukciója
- Templom-domb: a 18. században barokk stílusban épült katolikus templommal
- Vár-domb: egy kora középkori földvár maradványaival. A nyugati és a keleti oldal sáncát viszonylag épen feltárták, a mai felszíntől mérve ez 1,5-2,5 méter magas lehetett. Az ép sáncot két bevágás szakítja meg, mely a délnyugati oldalon található, feltételezések szerint itt lehetett felmenni magába a várba, bár ezt csak ásatással lehetne bizonyítani. A vár észak-déli irányú átmérője kb. 85 méter volt, ez 22 ha területen helyezkedett el. Bronzkori sánc- és várrendszer lehetett. Maga az Árpád-kori vár a 12. századra datálható, magát a várat Anonymus is említi (1200 körül). Valószínűleg a tatárjárás után csökkent jelentősége. A faszerkezetes rácsos sánctípust vélték felfedezni, mely hasonlított a győr-bácsai és a gyöngyöspatai sánchoz. Maga a sánc alacsony, de meredek dombon terül el, a védelem kizárólag erre támaszkodik, belül nincsenek épületek. Egyes feltételezések szerint maga a vár a 10. század vége óta egy nemesi család, a Kalánok vára lehetett. A várral kapcsolatosan arra nézve, hogy mennyi ideig állhatott fent, és volt használatban a régészeti leletek lehetnek segítségünkre. Ezek szerint a legkorábbi lelet a 12. századból, míg a legkésőbbi a 15. századból való. Jelentőségét minden bizonnyal a tatárjárás miatt veszíthette el. [3]
- Holtág, alpári rét: Több kilométeren terül el a falu mellett, ma már a Kiskunsági Nemzeti Park része az Alpári-réttel egyetemben aminek Európa egyik legváltozatosabb madárlelőhelye.
-
Alpári-rét, a Kiskunsági Nemzeti Park része
-
A földvár maradványai
-
A földvár légifotója
-
Árpád-kori falu rekonstrukciója
-
A katolikus templom Nepomuki Szent János szobrával a Templom-dombon
-
A Nepomuki Szent János-szobor
Sport [szerkesztés]
Tiszaalpáron a labdarúgás a egyik legnagyobb érdeklődéssel bíró sport. Felnőtt, ifjúsági, és serdülő csapata is van. A felnőtt és az ificsapat jelenleg a Megyei II. osztályban küzd.
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt vármegye
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. = Cumania 7. Archeologia. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||
