Tiszaalpár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tiszaalpár
Tiszaalpár 048.jpg
Katolikus templom
Tiszaalpár címere
Tiszaalpár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Bács-Kiskun
Járás Tiszakécskei
Kistérség Kiskunfélegyházai
Jogállás nagyközség
Polgármester Dr. Vancsura István[1]
Irányítószám 6066
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség 4926 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 55,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 91,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tiszaalpár  (Magyarország)
Tiszaalpár
Tiszaalpár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 47″, k. h. 19° 59′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 47″, k. h. 19° 59′ 38″
Tiszaalpár  (Bács-Kiskun megye)
Tiszaalpár
Tiszaalpár
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Tiszaalpár weboldala

Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun megye Tiszakécskei járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaalpár ősi település. Területe ősidők óta lakott hely volt.

Nevét 1075-ben említette először oklevél Olper néven, mikor I. Géza király a váci püspöknek adományozta. A hely a honfoglalás korában is lakott volt, erről Anonymus, Béla király névtelen jegyzője is megemlékezett.

A község a török hódoltság alatt többször is elpusztult. Az 1559 évi török kincstári adólajstromokban a budai líva községei között találjuk és ekkor 11 adóköteles háza volt. Alsóalpár a váci püspök fennhatósága alá tartozott, 1715-ben még csak Kecskeméthez tartozó puszta, 1727-ben népesült be újra.

1973-ban Alpárt és Tiszaújfalut egyesítették, így jött létre a mai Tiszaalpár.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Skanzen: egy Árpád-kori falu rekonstrukciója
  • Templom-domb: a 18. században barokk stílusban épült katolikus templommal
  • Vár-domb: egy kora középkori földvár maradványaival. A nyugati és a keleti oldal sáncát viszonylag épen feltárták, a mai felszíntől mérve ez 1,5-2,5 méter magas lehetett. Az ép sáncot két bevágás szakítja meg, mely a délnyugati oldalon található, feltételezések szerint itt lehetett felmenni magába a várba, bár ezt csak ásatással lehetne bizonyítani. A vár észak-déli irányú átmérője kb. 85 méter volt, ez 22 ha területen helyezkedett el. Bronzkori sánc- és várrendszer lehetett. Maga az Árpád-kori vár a 12. századra datálható, magát a várat Anonymus is említi (1200 körül). Valószínűleg a tatárjárás után csökkent jelentősége. A faszerkezetes rácsos sánctípust vélték felfedezni, mely hasonlított a győr-bácsai és a gyöngyöspatai sánchoz. Maga a sánc alacsony, de meredek dombon terül el, a védelem kizárólag erre támaszkodik, belül nincsenek épületek. Egyes feltételezések szerint maga a vár a 10. század vége óta egy nemesi család, a Kalánok vára lehetett. A várral kapcsolatosan arra nézve, hogy mennyi ideig állhatott fent, és volt használatban a régészeti leletek lehetnek segítségünkre. Ezek szerint a legkorábbi lelet a 12. századból, míg a legkésőbbi a 15. századból való. Jelentőségét minden bizonnyal a tatárjárás miatt veszíthette el.[3]
  • Holtág, alpári rét: Több kilométeren terül el a falu mellett, ma már a Kiskunsági Nemzeti Park része az Alpári-réttel egyetemben aminek Európa egyik legváltozatosabb madárlelőhelye.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tiszaalpáron a labdarúgás a egyik legnagyobb érdeklődéssel bíró sport. Felnőtt, ifjúsági, és serdülő csapata is van. A felnőtt és az ificsapat jelenleg a Megyei II. osztályban küzd.

A település helyi értékei a [4][szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a) Agrár- és élelmiszergazdaság:

  • szürke marha gulya
  • termelői méz
  • termelői sajt
  • fűszerpaprika

b) Egészség és életmód:

c) Épített környezet:

  • Jótanács Anyja római katolikus templom (műemlék)
  • Várkert és a Szent István utca (védett településszerkezeti rész)
  • Szent István római katolikus templom
  • Zárdatemplom
  • Árpád fejedelem szobra
  • Patróna Hungária-szobor
  • Nepomuki Szent János-szobor
  • II. világháborús emlékművek
  • Skanzen
  • Nagygyörgy-féle ház (Bethlen G. u.)

d) ipari és műszaki megoldások:

  • MATIC Kft.: finomlemez megmunkálás, villamos sorozatkapcsok gyártása, különböző elektro- és finommechanikai összeszerelések
  • Naturalpár Ipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.: fűszerpaprika őrlemény előállítása és forgalmazása
  • Czinege Manufaktúra: kosárfonás, vesszőáru készítése
  • Pentatrans Bt. : közúti áruszállítás

e) kulturális örökség:

  • Várdomb és környéke
  • Kádár Lajos népi író munkássága
  • Bársony Mihály (népművészet mestere, tekerős, klarinétos, citerás, hangszerkészítő) munkássága kosárfonás

f) sport:

  • Tiszaalpári Sportegyesület
  • Koji-Do Karate Jutsu Egyesület

g) természeti környezet:

  • Alpári rét (legértékesebb növényei a békaliliom és a Tisza-parti margitvirág)
  • Holt-Tisza (fehér tündérrózsa, sárga tavirózsa, vízidara)
  • Nagytó néven ismert madár élő- és vonuló hely
  • magaspart a löszfallal
  • a rét madárvilága (parti fecske - védett, gyurgyalag- fokozottan védett)

h) turizmus és vendéglátás:

  • Skanzen
  • Örökségnapok
  • Kalandfarm (Kátai sor 37.)
  • madármegfigyelés
  • lovasnapok
  • motoros napok
  • horgászversenyek
  • Fricska panzió (Rákóczi út 1.)
  • Tiszatáj vendéglő (Alkotmány u. 8.)
  • Tiszaparti apartmanok (Ady Endre út 18.)

Közösségek, alkotók:

  • Faluvédő- és Szépítő Egyesület
  • Teleház
  • Polgárőrség
  • Tisza Horgász Egyesület
  • Mozgáskorlátozottak Egyesülete
  • Tiszaalpári Lovas Egyesület
  • Tiszaalpári Motoros Egyesület
  • Árpád Népe Hagyományőrző Egyesület
  • Tiszavirág Cigány Hagyományőrző Egyesület
  • Nyugdíjas klubok: Árpád Fejedelem Nyk.

Nyugdíjas Baráti Kör Kádár Lajos Nyk.

  • Kanalas János kosárfonó népi iparművész – Tiszaalpár, Deák F. u. 33.
  • Kálmán Jánosné üvegfonó - Tiszaalpár, Esze Tamás u. 52.
  • Balainé Pintér Franciska festés, faragás - Tiszaalpár, József A. u. 27/a)
  • Zaletnyikné Almási Mária hímzés, riseliő – Tiszaalpár, Vasút k. 7.
  • Repáruk Dezső tekerőlant-készítő – Tiszaalpár, Szabadság u. 27.
  • Illés Renáta – gobelin – Tiszaalpár, József A. u. 24.
  • Palatinus Pál – fafaragás Tiszaalpár, Arany J. u. 33.


Helyi hagyományok, rendszeres események:

  • Tiszaalpári napok
  • Országos Tekerőlantos Találkozó
  • Tiszaalpári Alkotótábor (TAT)


Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tiszaalpár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Bóna I.–Nováki Gy.: Alpár bronzkori és Árpád-kori vára. = Cumania 7. Archeologia. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1982.
  4. http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300114.KOR

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]