Balotaszállás
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Balotaszállás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kiskunhalasi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Huszta István[1] | ||
| Irányítószám | 6412 | ||
| Körzethívószám | 77 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1525 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 14,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 104,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Balotaszállás
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Balotaszállás
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|||
| Balotaszállás weboldala | |||
Balotaszállás (horvátul: Blato) község a Dél-Alföldi régióban, Bács-Kiskun megyében, a Kiskunhalasi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Alföldön, a Kiskunságban fekszik, a megye délkeleti részén, Kecskeméttől, a megyeszékhelytől kb. 90 km-re. A Duna-Tisza közi Homokhátság és a Bácskai Löszös Hát találkozásánál található. Szomszédos települések: Kiskunhalas, Kisszállás, Tompa, Pusztamérges, Öttömös.
[szerkesztés] Megközelítése
Közúton az 53-as főúton érhető el, Kiskunhalastól délre. Megközelíthető még egy mellékúton is, Öttömös, illetve Pusztamérges felől.
Vasúton a MÁV 150-es számú, Budapest–Kelebia közötti vonalán érhető el.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint szarmaták és avarok is éltek a területen.
A tatárjárás idején elpusztult, a magyar lakosság helyére IV. Béla kunokat telepített. A legenda szerint a nevét Balta kun kapitánytól kapta.
1493-ban, a kun szállások határainak tisztázására kiadott királyi oklevélben szerepel Baltha-szállása neve.
A török hódoltság idején, 1566-ban elpusztult, majd Kiskunhalas egyik pusztája lett.
1952 óta önálló.
[szerkesztés] Népesség
2001-ben lakosságából 30 fő cigány, 1 német és 1 román nemzetiségűnek vallotta magát, a többiek magyarok.
[szerkesztés] Vallás
A 2001-es népszámlálás alapján a lakosok kb. 64%-a római katolikus, kb. 9,5%-a református, kb. 0,5-0,5%-a evangélikus, illetve görög katolikus vallású. Kb. 0,5%-a más egyházhoz vagy felekezethez tartozik. Nem tagja egyetlen egyháznak sem, vagy nem válaszolt kb. 25%.[3]
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (érsekség) Kiskunsági Főesperességének Majsai Esperesi Kerületébe tartozik. Nem önálló plébánia. A Kiskunhalas-Alsóvárosi Plébániához tartozik, mint filia. A római katolikus kápolna titulusa: Sarlós Boldogasszony.
A Dunamelléki Református Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskunsági Református Egyházmegyéjébe (esperesség) tartozik. Nem önálló anyaegyházközség.
A Déli Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Bács-Kiskun Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Kiskunhalasi Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
[szerkesztés] Természeti értékek
- Arborétum: Szürkenyár-génrezervátumként funkcionál. Mintegy 68 fajta nyárfa található az arborétumban, amelynek felelős gazdája a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus (Sarlós Boldogasszony-) kápolna: 1999-ben épült.
- Kőkereszt.
- Harangláb.
- I. világháborús emlékmű.
- Emlékoszlop: a Négyeshatáron (Balotaszállás, Öttömös, Pusztamérges, Zsana határainak találkozásánál) állították fel a települések címereivel díszített kopjafát.
- Emlékoszlopok: A tatárjárás előtt létezett települések templomainak a helyét jelölik. A millennium tiszteletére állították őket.
- Tájház-bemutató: A Művelődési Házban látható.
- Emlékpark
- Csengő- és kolompgyűjtemény: Magánkiállítás, csak bejelentésre látogatható.
- Dietrich-féle pince és présház: Nádfedeles épület.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
