Öregcsertő
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Öregcsertő | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Alföld |
| Megye | Bács-Kiskun |
| Kistérség | Kalocsai |
| Rang | község |
| Polgármester | Kis-Vén László[1] |
| Irányítószám | 6311 |
| Körzethívószám | 78 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 843 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 19,58 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 43,06 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Öregcsertő
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Öregcsertő
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
|
|
| Öregcsertő weboldala | |
Öregcsertő község Bács-Kiskun megye Kalocsai kistérségében, Kalocsa és Kiskőrös között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Öregcsertővel kapcsolatos utalások legelőször a XIII. század elején tűnik fel. A falu elnevezése minden bizonnyal személynévből, a település egykori tulajdonosának nevéből ered.
A XIV. század elején ez a személynév a „-háza” összetétel formájában jelenik meg a különböző forrásokban.
A török kiűzését követően ismét módosul a falu elnevezése. Ekkor jelenik meg az „öreg”, illetve a „kis” előtag, amely a két, később egybeépülő település megkülönböztetését szolgálta.
Öregcsertő a Sárköz történelmileg kialakult településrendszeréhez tartozik. A Sárköz a Duna és mellékágaim által körülhatárolt szigetjellegű területre vonatkozik, melyre később települések épültek.
A falura vonatkozóan a legkorábbi adatok a XIII. század közepéből valók. IV. Béla egy 1239-ben kiadott oklevelében tesz említést a településről. Eszerint az uralkodó a szekszárdi apátságnak a Solt megyei Iván és Halom nevű birtokán tizenhat családot szabad jobbágyainak sorába emelt fel. A dokumentum azzal folytatódik, hogy háború esetén kötelesek az apátot hadba kísérni, s ezért minden más szolgálat alól mentesülnek. Említést tesz az oklevél egy bizonyos „Chertu” nevűről, aki már gyermekkorában hűségesen szolgálta az uralkodót.
A király nem feledkezvén meg róla, őt és összes rokonát szabad jobbággyá nyilvánította, s mentesítette a közadók fizetése alól. Hogy érdemeit a király kellően megjutalmazza, azokat a földeket, melyeknek már korábban haszonélvezője volt átadta neki örökös birtokul. Feltételezhető, hogy az adományozott birtok a település határára is kiterjedt, melynek központi része a „Chertu”-család tulajdonában lévő falu volt. 1914-ben jött létre Homokmégy egyes részeiből.
[szerkesztés] Nevezetességei
- 1894-ben felszentelt római katolikus templom, plébánia.
- az első és második világháború hősi halottainak emlékére 1991-ben állított emlékmű.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||
 |
Ez a Bács-Kiskun megye településéről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
