Petőfiszállás
| Petőfiszállás | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Bács-Kiskun | ||
| Kistérség | Kiskunfélegyházi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Szász János Attila (Nemzeti Fórum-FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 6113 | ||
| Körzethívószám | 76 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1479 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 21,82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 67,79 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Petőfiszállás weboldala | |||
Petőfiszállás község Bács-Kiskun megye Kiskunfélegyházai kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Megközelíthető közúton: Kiskunfélegyháza után az 5-ös főúton jobbra; vasúton: a Cegléd–Szeged-vasútvonalon. Kiskunfélegyházától közúton 12, vasúton 10 km-re délre, Bugactól 19 km-re délkeletre, Ópusztaszertől 26 km-re északnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
Petőfiszállás 1952-ben vált önállóvá Kiskunfélegyháza városának Ferencszállása és Szentkút nevű határrészeiből. Az új község a nevét annak köszönhette, hogy állítólag Petőfi Sándor apja volt egy időben az itteni kocsma bérlője.
A valaha volt Ferencszállása vagy Ferencszállás a 13. században Magyarországra beköltözött kunok települése volt. A templommal is rendelkező falu a török időkben elpusztult, lakói a biztonságot jelentő Kecskemétre költöztek be. Az elhagyott település területét hosszú ideig Kecskemét használta legelőként, majd a Jászkun kerület önmegváltása után Kiskunfélegyháza pusztája volt.
[szerkesztés] Legenda
A templomi szentségeket a török előli menekülés közben a hívek egy közeli kútba rejtették, hogy meg ne gyalázzák azokat. Ennek emlékezete később is fennmaradt. A szétszóródott, pap és templom nélkül maradt hívek és egyszerű pásztorok hosszú időkön keresztül ehhez a kúthoz jártak aztán istentiszteletet tartani.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Pálos kolostor
- Pálos Szentkút
- Péteri-tó madár rezervátum
[szerkesztés] Források
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||||

