Csengele

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csengele
Csengele címere
Csengele címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Csongrád
Járás Kisteleki
Kistérség Kisteleki
Jogállás község
Polgármester Sánta Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 6765
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség 2001 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 34,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 60,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csengele  (Magyarország)
Csengele
Csengele
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 59″, k. h. 19° 52′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 59″, k. h. 19° 52′ 01″
Csengele  (Csongrád megye)
Csengele
Csengele
Pozíció Csongrád megye térképén
Csengele weboldala

Csengele község Csongrád megye Kisteleki járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország déli részén, a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén található. Az 5-ös főúttal, Kiskunmajsával, Jászszentlászlóval és Kistelekkel van aszfaltutas összeköttetése. Területén halad keresztül az M5-ös autópálya, de csak a déli végénél lehet felhajtani rá.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bronzkorban is már lakott volt, a Mételyes dűlőben 1932-ben kerültek felszínre ebből a korból származó agyagedények. A 600-as évek elejétől avarok temetkeztek a Feketehalmi dombnál. A 7. század közepén avar vezért temettek el a Jójárt tanya mellett.

Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát.

Egy 1570-es török összeírás szerint 3100 szarvasmarhát tartottak ezen a területen. 1852-ben elkezdték a pusztát bérbe adni. 1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. A 19. század második felében Kordás Mihály szélmalmot épít.

1909-ben vasútállomás létesítését határozta el a kereskedelem-ügyi miniszter. 1914-ben megkezdte az első helyi orvos a működését. 1934-ben motormalom épült. 1936-ban kezdte meg az első helyi lelkész a működését, a parókia 1938-ra készült el. 1941-ben elkészül az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de csak 1943-ban kezdte meg működését. 1945-ben megszűnt a földbérlői rendszer, a földeket szétosztották. 1948-ban 250 házhelyet osztottak ki a majdani falu területén. 1950-ben önálló községgé nyilvánították Csengelét.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Kis létszámban svájci, belga, holland és német családok települtek meg a tanyavilágban. [3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csengelei erdőben írta 1932-ben Móra Ferenc az Aranykoporsó című regényét, a szállása az erdészházban volt (az 1980-as évek végén lebontották). Az íróra emlékeztetett a Móra Ferenc emlékfa is, mely fehér nyár volt. A kb. 25 méter magas fát az 1950-es évek végén kivágták. A volt erdészház közelében áll a 8 kocsányos tölgyből álló kör alakú csoport. 1900 körül ültették őket. Az alsócsengelei, vagy másképp Bogárháti templomromot 1975-ben tárták fel, az alapját mészkőből újra elkészítették. 1998-ban emléktáblát helyeztek el mellette, és körbekerítették. 2001-ben szentelték fel a csengelei Szent Imre-templomot.

Csengelei Polgárőr Csoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csengelei Polgári Önvédelmi Csoport 1990. november 18-án alakult meg 10 taggal. Vezetőjének Kucsora Péter választották meg. Az egyesület nevét 1991-ben Csengelei Polgárőr Csoportra módosította. 2001-ben figyelőtornyot építettek a falu központjába. Ugyanezen évtől kezdve szolgálati gépkocsival látják el a feladatukat. A szervezetnek jelenleg (2012) 32 tagja van. Jelenlegi vezetése: Bangó Péter csoportvezető, Bozó Béla csoportvezető-helyettesek, Molnár Mihály titkár, Csányi Krisztina titkárhelyettes.

Csengelei Krónika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Csengelei Krónika című lap első száma 1992. október 20-án jelent meg. Kiadója a Csengelei Polgárőr Csoport volt 2007 augusztusáig. Ekkortól a Csengelei Krónikás Egyesület jelenteti meg. 1994 őszéig havonta egyszer jelent meg, azóta havonta kétszer. 2000 januárjától 2001 novemberéig szünetelt a lap megjelenése, ezalatt a Kisteleki Hírmondó rovataként jelentkezett. Az első hónapokban ingyenes kiadványként jelent meg, majd 1993-tól éves előfizetésben terjesztik. Alapító szerkesztője Molnár Mihály. 1998-2007 között Kontesz Józsefné, 2007-2009 között Molnár Mihály volt a felelős szerkesztő. A jelenlegi felelős szerkesztő Gémes Antal. Az újság elsősorban Csengele községgel kapcsolatos írásokat jelentet meg: önkormányzati hírek, bűnügyek, interjúk, sport, helytörténet stb. Példányszámok: 1992-ben 150 db, 1993-ban 250 db, 2003-ban 140 db, 2004-ben 130 db, 2009-ben 120 db 2011-ben 115 db.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csengele Lexikon (Csengele, 2005)

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]