Ambrózfalva
| Ambrózfalva | |||
 |
|||
| A község evangélikus temploma | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Csongrád | ||
| Kistérség 2012-ig | Makói | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Mitykó Mátyás Márton[1] | ||
| Irányítószám | 6916 | ||
| Körzethívószám | 62 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 498 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 44,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,22 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Ambrózfalva
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Ambrózfalva
Pozíció Csongrád megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,35007°, k. h. 20,72981° | |||
Ambrózfalva község Csongrád megyében, a Makói kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése és megközelíthetősége [szerkesztés]
A község Csongrád megye keleti részén, Békés megye határában található, Makótól 28 kilométerre. A legközelebbi település Nagyér, ami a községtől 2 kilométerre fekszik; Pitvaros 4, Csanádalberti pedig 5 található.
Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonalán érhető el. A megállóhely Nagyér és Pitvaros között található. Közúton a Pitvarost és Makó-Rákost összekötő útról lehajtva, 4,5 kilométert észak felé autózva közelíthető meg. A Tisza Volán autóbuszai a település belterületén kettő helyen állnak meg, munkanapokon 6 járat indul Makóra.
Története [szerkesztés]
1843 novemberében telepítettek ide 120 békéscsabai szlovák dohánykertész családot. 1861-ig Kis-Pitvaros néven Pitvaros településrésze volt; jelenlegi nevét 1849-ben báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta. 1843-tól lehetőségük nyílt a dohánykertész családoknak a kincstár tulajdonában lévő földjeik megváltására; ezután eredeti mesterségükkel felhagytak, és főként kalászos- és takarmánynövényeket termeltek. A közeli mezőhegyesi cukorgyár kiépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is. 1845-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült. 1891-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt; lakói kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, melynek Nagyérrel (akkori nevén Nagymajláth) közös megállója létesült a községtől keletre. 1907-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen 1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben. 1973-ig önálló tanácsú község, 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. Azóta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a település.
Népessége [szerkesztés]
Nemzetiségi megoszlás [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 13%-a szlovák és 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Felekezeti megoszlás [szerkesztés]
Ambrózfalva felekezeti megoszlása 2001-ben a következőképpen alakult: 19,8% vallotta magát római katolikusnak, görög katolikusnak 0,6%, református volt a település lakosságának 8,6%-a, evangélikus 21,5%-a. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, 26,9% nem volt vallásos. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása.
Látnivalói [szerkesztés]
- Községháza (19. század végén épült)
- A két világháború hősi halottainak emlékműve, 1992-ben állították fel
- A napba néző kislány, Ilyés Anna szobra a község főterén
- A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk
- Podszterás (előtornácos) szlovák parasztház
- Romantikus stílusú evangélikus templom, 1862-63-ban épült
- Természeti vonzerőt jelent a Csanádi-puszta és a Száraz-ér
Híres emberek [szerkesztés]
- A település szülötte Gombos Ferenc Albin (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
- Csirik János (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.
Források [szerkesztés]
- ↑ Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- Ambrózfalva az utazom.com honlapján
- Ambrózfalva Makó honlapján
- Csongrád megye építészeti emlékei (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.), Szeged, 2000 ISBN 963 7193 28 6
- Csanád megye települései in Makó néprajza (Szerkesztette: Tóth Ferenc dr.) Makó, 2008 ISBN 978 963 03 3388 7
- Bokor József (szerk.). Ambrózfalva, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET Kft. ISBN 963 85923 2 X (1998). Hozzáférés ideje: 2010. április 4.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||
|
||||||||||||||||
