Mezőhegyes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mezőhegyes
Mezőhegyes címere
Mezőhegyes címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Kistérség Mezőkovácsházai
Jogállás város
Polgármester Kovácsné dr. Faltin Erzsébet[1]
Irányítószám 5820
Körzethívószám 68
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 5481 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 34,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 155,44 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőhegyes (Magyarország)
Mezőhegyes
Mezőhegyes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 54″, k. h. 20° 49′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 54″, k. h. 20° 49′ 05″
Mezőhegyes (Békés megye)
Mezőhegyes
Mezőhegyes
Pozíció Békés megye térképén
Mezőhegyes weboldala

Mezőhegyes város Békés megyében, a Mezőkovácsházai járásban. 1872-ben községi, 1971-ben nagyközségi rangot kapott, majd 1989. március 1-jén várossá nyilvánították.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Horgászat a mezőhegyesi Béka-tónál

Békés és Csongrád megye határán, Tótkomlós és Battonya között, a Csanádi-háton fekszik, a román határ mellett. A város hazánk délkeleti részén az országhatárhoz közel terül el. Földrajzi fekvése szerint az é.sz. 46° 19', a k.h. 20° 49' koordinátái határozzák meg központját. Természeti adottságait tekintve különleges, kedvező természeti tényezőinek köszönhetően ősidők óta lakott hely. Mezőhegyes több száz éves múltú kisváros. Az öreg fák, a régi épületek, a világhírű Ménesbirtok, a népszerű halastavak mind a település részét képzik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti feltárások tanúsága szerint a település már az ókortól lakott volt. Bizonyítják a talált kő- és csonteszközök, bronzkori temető sírlakóinak használati tárgyai.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A terület a Kárpát-medencébe érkező magyarok számára is fontos szerepet játszott. Valószínűleg a Maros-hordalékkúp is Ajtony fekete magyarjainak birtokában volt. Miután Ajtonyt Csanád vezér legyőzte, a terület az újonnan szerveződött és nevét viselő vármegyébe tagolódott. 1220 körül II. András németeket telepített a vidékre. Valószínűleg tőlük ered Pereg várának a neve. A terület első említése Rogérius váradi kanonok krónikájában olvasható, ahol az Újfalunak nevezett peregi körülsáncolt helyen, 1241-ben, 70 falu odamenekült népét gyilkolta le a tatár. Az első írott emlék 1421-ben említi a települést Mezew Heges néven. Nevét a határában lévő halmoktól vette, melyeket akkoriban az Alföldön gyakran neveztek 'hegy'- nek. Előnevével, amely a mezőségi tájra utal, a környéken található többi hasonnevű falutól különböztették meg (Bánhegyes, Csákóhegyes, Kishegyes stb.).[3] 1421. április 28-án Mezőhegyes első írásos említése „Mezewheges” alakban Jánki János örököséül fogadja Csáki Miklóst és öccsét. 1427. május 29-én Jánki halála után a falut mégis Nagymihályi Albert várnai perjel kapja meg Zsigmond királytól. 1445-ben Nagymihályi György sikkasztás miatt birtokait elveszti, köztük Mezőhegyest is. Hat évvel később Hunyadi János birtokaként szerepel.

1463. augusztus 9-én (Mezehegesse) Hunyadi Mátyás a falut Jaksics Demeternek és Istvánnak adományozza. 1530. szeptember 7-én (Mezehegyes) Jaksics Márk elzálogosítja a falut, nejének és lányának. Ez halála után örökösödési vitát vált ki. 1539. május 24-én (Mezewhegyes) Szentszávai Herceg Mátyásné pert indít a falu megszerzéséért. Még ez évben a falut Petrovics Péter temesi főispán foglalja el. 1550. január 10-én: Nagymihályi Sándor és Gábor maguknak igénylik a falut. 2 évvel később Ali bég csapatai elpusztítják a települést. 1555-ben a települést pusztaként említik. 1556. január 26-án Ártándi Kelemen visszaköveteli a pusztát Mágocsi Gáspár gyulai várkapitánytól. 2 évvel később a temesvári defter új településként sorolja fel. Adót fizetnek: Acsatkovics Petár, Márics Gyura, Ocsar Gyura, Ulnak Szotján. 1560-ban a Jaksics lányok osztozásakor Mezőhegyes Zeleméri Lászlónénak jutott. Egy évvel később (Mezehegyes) A gyulai várban készült leltár szerint Mezőhegyesen akkor 7 nemesi porta volt. 1563. május 6-án: özvegy Dóci Miklósné itteni birtokaira új adománylevelet kap a királytól. 1564-ben a faluban már 12 nemesi porta van. 1579-ben a Csanádi szandzsák adóösszeírása szerint 35 család fizet adót. 1596-ban a krími tatárok támadása teljesen elpusztítja.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török pusztítása után a terület elnéptelenedett, de Csekonics József lovaskapitány javaslatára 1785-ben II. József, a „kalapos király” ménestelepet alapított itt, amellyel elősegítette a falu újratelepülését. A régi épületekből ma 53 műemléki védelem alatt áll.

1640 körül Ali csanádi bég újratelepíti a falut. 2 évvel később (Mezőhögyös) egy öcsödi tolvajbanda ront a falura és elpusztítja. 1647-ben (Mezőhegyes) A csanádi püspökség javaként mint puszta szerepel. 1648-ban lakosai visszatérnek és a csanádi püspökség oltalma alá helyezik magukat. 1650. március 1-jén II. Rákóczi György a sajátjának tekinti és eladja a falut. 1651-ben Mezőhegyes mégis a csanádi püspökségnek adózik. 1654. szeptember 2-án (Mezős-Hegyesse) A falu királyi oltalomlevelet kap. Adója: 4 tallér, 2 pár csizma. 1660. január 21-én (Mező-Hegyesse) Marcipodari püspök oltalomlevelet adott ki a falura. 1686-ban a tatár csapatok ismét elpusztítják. 1687-ben a törököket végleg kiűzik a területről.

1702-ben a területet az „Újszerzeményi Bizottság” a „marosi határőrség”-nek ítéli. 1741-ben a határőrvidék felszámolása után a pusztát az Aradi Kincstári Uradalom részére foglalják le. 10 évvel később 1000 holdas parcellákra osztják és bérbe adják. 1755-től egy részben volt bérbe adva. 1767-ben két részre osztják, Dániel Péter és Nagylak városa veszi bérbe. 1772-ben Bogdanovics Bernát 12 évre bérbe veszi az egész pusztát. A Mária Terézia kori örökösödési háborúkban lecsökkent lóállomány frissítésére állami ménest kellett felállítani, amely mind számszerűen, mind minőségileg hivatott volt a lóállományt pótolni. A Császári és Királyi Ménesintézet alapítólevelét II. József 1784. december 20-án írta alá. 1785-ben felépül két kaszárnya. A következő év január havának 17. napján II. József először látogat el Mezőhegyesre. Csekonics Józsefet lótartalék-parancsnokká (Remont-Commendant) és a ménes parancsnokává nevezi ki. 1786-ben elkészül a parancsnoki épület, a II. számú istálló, az I. számú állatkórház, egy kaszárnya, a pékműhely, a jószágigazgatóság központi istállója, a magtár, az elemi iskola, az első lovarda. Az itt dolgozók létszáma: 312 fő. Mezőhegyeshez csatolják Kamarás-pusztát. 1787-ben A méneshez csatolják Fecskés, és az Arad vármegyei Nagy-pereg pusztákat. A ménest 4 kerületre, Mezőhegyes, Kamarás, Fecskés, Pereg, és 84 egyenként 500 magyar holdas járásra osztják. Ez év nyarán ismét ellátogat ide II. József. 1789. március 20-án a ménes országos vásárjogot kapott. Évenként kétszer, április 1-jén és október 1-jén tarthat vásárt.

1800-ban felépülnek az első istállók: 11, 17, 20, 22, 45, 39, 55, 66, 13, 43. Hét évvel később különválasztják a ménest és a gazdaságot. A gazdaság parancsnoka Hillscher Károly lesz. 1809-ben felépül a mai fedett lovarda, néhány csikóistálló és a bélyegző akol. 1814-ben a visszaélések miatt veszteséges gazdaságot újra egyesítik a ménessel. Négy évvel később felépül az állatkórház. 18191820-ban felépül a 73. és a 82. istálló. 1839-ben elkészül az első magyar nyelvű följegyzés Mezőhegyesről. Lakosainak száma ekkor 1300 fő. 1846. augusztus 12-én felszentelik a római katolikus templomot. Egy évvel később átadják a kórházat, amelyben 83 ágy, gyógyszertár és orvosi lakás is van. 1848. július 8-án a magyar hadügyminiszter elrendelte, hogy a honvédtisztek részére a ménes adjon megfelelő mennyiségű lovat. A következő hónap 16. napján Boxberg Frigyes és tiszti kara letette az esküt a magyar nemzeti kormányra. Ez év december 1-jén a visszaélések miatt nyugdíjazzák Boxberget. 1849 első napján az új ménesparancsnok Pándy Samu honvédezredes lett.[4] Az év nyarán a Honvédcsapat szállja meg Mezőhegyest. Az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke 1849. február 20-án értesítette Pándy Samu honvéd ezredes, méneskari igazgatót, hogy a pesti egyetemi légiót Mezőhegyes védelmére rendelte "mezőhegyesi ménes intézetnek a szerb rablócsorda betörése elleni biztosítása tekintetéből Palotára két századnyi gyalogság rendeltetett".[5] 1849. augusztus 1-2-án Kossuth Lajos Mezőhegyesen tartózkodik. 7-én császári csapatok szállják meg a ménest. Október 8-án Pesten kivégzik Gonzeczky János mezőhegyesi lelkészt. Bűne az volt, hogy a templomban kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását.

Csekonics József a mezőhegyesi ménesbirtok megalapítója

A szabadságharc után 1852. június 14-én Ferenc József először látogat el Mezőhegyesre. 1854. június 22-én a földrengés következtében, a 67-es majorban összedől egy pajta. 13 embert temet maga alá. 1861-ben felépül a 21-es, majd egy évre rá a 28-as majori intézői lakás. 1865-ban felépül a katolikus plébánia, a népiskola, a mérnöki hivatal, vágóhíd, a mészárszéki lakás és a református imaház.

A dualizmus második évében, 1868-ban posta és távíróhivatal nyílik. 1869. január 1-jén a ménes végleg a magyar állam tulajdonába kerül. Ezzel egyidőben végleg kettéválasztották a ménest és a gazdaságot, azaz a Ménesbirtokot. Mezőhegyes lakosainak száma ekkor 1643 fő, ebből 1200 katona, a többi polgári személy. A következő évben felépül a 6-os és a 47-es majori intézői lakás. 1870-ben az eddigi katonai iskolát községi iskolává szervezik át. 1872. május 8-9-én Ferenc József második mezőhegyesi látogatása. Ennek emlékét őrzi a Kozma emlékmű domborműve. Kozma Ferenc miniszteri biztos a magyarországi lótenyésztés újjászervezője, jó tenyészanyagot hozatott be és az állami méntelepeket jelentékenyen fejlesztette. Jelentősen javította a köztenyésztés lóállományát is. Mezőhegyes nagyon sokat köszönhet neki. 1872-ig Mezőhegyesen katonai igazgatás érvényesült, a közigazgatási ügyeket Pitvaros intézte. Csanád megye közgyűlésén 1872-ben Kozma Ferenc miniszteri tanácsos jóváhagyta a megalakult polgári község szervezési szabályrendeletét, és elrendelték az elöljáróság és a jegyző választását. 1872-ben 36 adófizetője volt Mezőhegyesnek. Augusztus 17-én megalakul Mezőhegyes önálló eszmei község, melyhez hozzácsatolják Tompapusztát is. A következő évben lébészeti (meteorológiai) állomást létesítenek. 1875. január 1-jén a gazdaság áttér a polgári alkalmazottak foglalkoztatására. A katonákat kitiltották a gazdasági udvarokból. Megkezdődik a cselédség beáramlása és letelepedése. A következő évben Mezőhegyesre érkezik a 28 éves Gluzek Gyula. Az ő jószágigazgatósági ideje alatt emelkedik Mezőhegyes a világ vezető mezőgazdasági nagyüzemei közé. 1881-ben a házi telefonhálózat kiépítése. 1882. szeptember 25-én az Arad-Mezőhegyesi vasútszakasz átadása megtörténik. A következő évben elkészül a vasútállomás és elkészül a 6-os majori szeszgyár. 1883. május 20-án a Kétegyháza-Mezőhegyesi vasútszakaszt, majd tíz nappal később a Makó-Mezőhegyesi vasútszakaszt is átadják. 1884-ben felépül a 18-as, a 21-es, az 57-es majori szeszgyár. Felújítják a gőzmalmot és befejeződik a távíró és távbeszélő vonal kiépítése. A következő évben elkészül a Központi Szálloda benne a „Tiszti Kaszinó”, egy kávéház és étterem is helyet kap. Első ízben érkeznek időszaki munkások Mezőhegyesre. Felépül a 47-es, a 73-as, a 81-es majori szeszgyár. Az első artézi kút fúrása is megkezdődik. 1887. április 1-jén az óvoda megnyitása. A következő évben négy kerületet nyolcra osztják. Az év folyamán megépítik az elevátormagtár és a víztorony tartályházát. 1889-ben átadják a cukorgyárat, az Élővíz-csatornát, a temetői ravatalozót és kiépül a gazdasági vasúthálózat. A következő évben megkezdődik a 9., a kovácsházi, kerület szervezése. Működni kezd a digesztor. Szeptember 1-jén leég a cukorgyár. 1891-ben elkészül a vasúti vendéglő. 1892. július 6-án Mezőhegyesen elhunyt Kozma Ferenc. 1893-ban átadják a kendergyárat és a téglagyárat. 1894-ben a Orosháza–Mezőhegyes-vasútvonal építése és elkészül a nőtlen tiszti lak vagy Kan-tár. A millennium évében átadják Millenniumi emlékművet. A következő év május 23. napján leleplezik Kozma Ferenc szobrát.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kozma Ferenc emlékmű Mezőhegyesen

1909. szeptember 1-jén felszentelik a református templomot, kiépítik a római katolikus templom körüli parkot, a régi kórház mellé felépítik a jelenlegit. A következő évben a cukorgyár melletti tóra strandot építenek, és építeni kezdik az új vágóhidat. 1912 nyarán a magyar honvédség hadgyakorlatot tart Mezőhegyesen. 1914. július 26-án elrendelik a részleges mozgósítást. 1914. augusztus 1-jén általános mozgósítás. A ménesbirtok személyi állományából 800 szegődményest, az időszaki munkások közül 304 embert szólítanak fegyverbe. 1919. április 26-án a vörös hadsereg kiüríti Mezőhegyest. 1919. május másodikán este 6 óra körül a királyi román csapatok megszállják Mezőhegyest. Új román neve Mare Rosu lesz. 1920. január 17-én miután kiderül, hogy Mezőhegyes nem lesz Romániáé, megkezdik a teljes kiürítést. Március 29-én a megszálló román csapatok elhagyják a falut. A hátrahagyott kép siralmas. Másnap a magyar honvédség csapatai birtokba veszik a települést. 19201923 között felépítik a 6-os, 39-es, 43-as, 47-es, 57-es, 73-as, 81-es, 84-es majori iskolákat. 1923-ban Megkezdődik a település villamosítása és felállítják a háborús hősök emlékművét. Egy 1886-ban épült istálló átalakításával felépítik a kultúrcsarnokot és kiépítik az állomáshoz vezető sétányt. 1927-ben leég a kendergyár.

1931-ben felépítik a növénynemesítő telepet. 1932-ben megkezdődik a „kettős konyhák” kialakítása. A következő évben a temetőben kialakítják a „Hősök ligetét”. 141 hősi halottat temettek el. 1933 január 15-én Urmánczy Nándor felavatja az Országzászlót. 1934-ben önállósul a helyi evangélikus felekezet. 1939-ben Egészségházat létesítenek. 1941. június 29-én felszentelik Gonzeczky János emléktábláját. 1944. szeptember 28-án a Vörös Hadsereg megszállja Mezőhegyest. 1946. január 17-én a földosztás után kitűzik Mezőhegyes új határait. 1948. április 25-én Rákosi Mátyás beszédet mond itt. 1949-ben a gazdaság új neve: Nemzeti vállalat. Szeptember 23-án felszentelik az evangélikus templomot. A következő évben újraindul a tenyésztői munka az egykori katonai ménesben. Új neve: Mezőhegyesi Állami Mén- és Méncsikó telep. 1951-ben ismét új nevet kap a gazdaság: Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság. 1952-ben a felállító istálló építése. 1957-ben a fedett uszoda építése. 1958-ban a peregi hibridüzem építése. 1961-ben a gazdaságot ágazati rendszerben szervezik át. Egyidejűleg új nevet kap: Mezőhegyesi Állami Gazdaság. A következő évben az Állami Gazdasághoz csatolják a méntelepet.(egykori katonai ménes) 1963-ban ismét kerületi rendszerbe osztják a gazdaságot (6 kerület). 1982. július 6-án az új Kozma szobor leleplezése.

1997-ben a cukorgyárat bezárják. 2000. június 2-án újraavatják a régi Kozma emlékművet.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg német, román és szlovák) nemzetiségűnek vallotta magát.[6]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Távolsági és helyközi közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőhegyes két vasúti mellékvonal csomópontja. Itt csatlakozik a MÁV 121-es számú (Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged) vonalához a 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal vonal. Ezek közül a 125-ös számú vonalon korábban egy megállóhelye is található volt a városnak: Újmezőhegyes.

Közúti közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 19. század második felétől itt tenyésztettek ki négy új, egész Magyarország lóállományát átformáló lótörzset, illetve -fajtát: a nóniuszt, a gidránt, a furiosót, a nord-start és a mezőhegyesi félvért.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőhegyesi SE

Itt születtek, itt éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvér- és partnervárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]