Vésztő

A 11-12. századi Csolt-monostor romjai

Vésztő címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Szeghalomi

Jogállás

város

Polgármester

Molnár Sándor (VÉSZTŐÉRT Egyesület)^[1]

Irányítószám

5530

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

6946 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

55,26 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

125,70 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Vésztő

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 55′ 32,66″, k. h. 21° 15′ 50,54″

Vésztő

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46° 55′ 32,66″, k. h. 21° 15′ 50,54″

Vésztő egy 1782-1785-ben készült térképen

Vésztő: város Békés megyében, a Szeghalomi kistérségben.

Fekvése [szerkesztés]

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Vésztő fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Vonattal a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonalán és a 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. (A két vasútvonal Vésztő és Szeghalom között közös nyomvonalon fut.) Vasúton Kótpuszta, Okány és Szeghalom határolja.

Története [szerkesztés]

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. Megélhetési lehetőségeket kizárólag a halászat adta, az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb tudományosan alá nem támasztott néveredetelképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számunkra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezi saját ellátását, vízimalmok létesülnek a Sebes-Körösön, munkába állnak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református, templomát 1782-83-ban építi fel, s 1825-ben bővíti. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kap, a vasúti közlekedés 1881-ben indul meg.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel és a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944 decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig. Említésre érdemes, hogy 1982-ben fejeződtek be a Vésztő-Mágori ásatások, az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, a népi írók szoborparkja, évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye. Ez a terület Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen. A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.^[3]

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[4]

Nevezetes vésztőiek [szerkesztés]

Kiss Bálint (1772–1853) református lelkész, történész, pedagógus, az MTA tagja, a település szülötte.
Lakatos Menyhért (1926–2007) József Attila-díjas író, a település szülötte.
Láng Ida (1889–1944) regényíró, publicista, költő, a település szülötte.
Pardi Anna (1945) költő, a település szülötte.
Hollósi Gábor (1935-2012) anatómus, tankönyvszerző, a település szülötte.
Sinka István (1897–1969) költő, író, 1920-ban telepedett le Vésztőn.

Nevezetességei [szerkesztés]

Mágor-puszta
- Csolt-monostor – 11.-12. századi romok [1]
Sinka Emlékház
Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke.