Biharugra
| Biharugra | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség | Sarkadi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Vígh Ilona (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5538 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 862 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Biharugra
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Biharugra
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| Biharugra weboldala | |||
Biharugra község Békés megyében, a Sarkadi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Biharkeresztestől délnyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt fekvő település.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Árpád-kor
Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. A tatárjárás és a törökdúlás időszaka alatt azonban ezek elpusztultak, elnéptelenedtek és a törökdúlás után sem népesültek be újra.
[szerkesztés] A török hódoltság után
A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részes- művelést folytattak.
[szerkesztés] A zsidó közösség története
Biharugrán a 1827 óta éltek zsidó felekezetűek. Az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán állt. Trianon után egyre többen költöztek el a községből. 1944-ben hat személyt deportáltak a községből. Hartmann Lőrinc és felesége, Komlósi Sándorné és özv. Winkler Sándorné lettek a holokauszt áldozatai. A két Komlósi-lány hazatért.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Neves biharugraiak
- 1847-ben itt született Schreyer Jakab ügyvéd és jogi író, a fővárosi képviselő-testület, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja, a Ferencz József Lovagrend kitüntetettje. Meghalt 1932-ben.
- 1893. április 5-én itt született Szabó Pál író. (Meghalt 1970. október 31.) 1949-ben Baumgarten-díjat, 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
[szerkesztés] Zsidó vonatkozású emlékek
- Kiemelkedő helyi történeti értékkel bíró zsidó temető. A falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel, a XIX. század második felétől 1942-ig használták. Bem utca - régi temető sarka.
- Világháborús emlékmű, rajta a holokauszt áldozataniak neveivel
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||
