Biharugra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharugra
Biharugra címere
Biharugra címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Vígh Ilona (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5538
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 948 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 16,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biharugra  (Magyarország)
Biharugra
Biharugra
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″
Biharugra  (Békés megye)
Biharugra
Biharugra
Pozíció Békés megye térképén
Biharugra weboldala

Biharugra község Békés megyében, a Sarkadi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biharkeresztestől délnyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. A tatárjárás és a törökdúlás időszaka alatt azonban ezek elpusztultak, elnéptelenedtek és a törökdúlás után sem népesültek be újra.

A török hódoltság után[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részes- művelést folytattak.

A zsidó közösség története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biharugrán a 1827 óta éltek zsidó felekezetűek. Az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán állt. Trianon után egyre többen költöztek el a községből. 1944-ben hat személyt deportáltak a községből. Hartmann Lőrinc és felesége, Komlósi Sándorné és özv. Winkler Sándorné lettek a holokauszt áldozatai. A két Komlósi-lány hazatért.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Neves biharugraiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Zsidó vonatkozású emlékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiemelkedő helyi történeti értékkel bíró zsidó temető. A falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel, a XIX. század második felétől 1942-ig használták. Bem utca - régi temető sarka.
  • Világháborús emlékmű, rajta a holokauszt áldozataniak neveivel

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]