Biharugra
| Biharugra | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Sarkadi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Vígh Ilona (FIDESZ-KDNP)[1] | ||
| Irányítószám | 5538 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 862 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 16,31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Biharugra
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Biharugra
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| é. sz. 46,96930°, k. h. 21,59766° | |||
| Biharugra weboldala | |||
Biharugra község Békés megyében, a Sarkadi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Biharkeresztestől délnyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Árpád-kor [szerkesztés]
Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. A tatárjárás és a törökdúlás időszaka alatt azonban ezek elpusztultak, elnéptelenedtek és a törökdúlás után sem népesültek be újra.
A török hódoltság után [szerkesztés]
A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részes- művelést folytattak.
A zsidó közösség története [szerkesztés]
Biharugrán a 1827 óta éltek zsidó felekezetűek. Az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán állt. Trianon után egyre többen költöztek el a községből. 1944-ben hat személyt deportáltak a községből. Hartmann Lőrinc és felesége, Komlósi Sándorné és özv. Winkler Sándorné lettek a holokauszt áldozatai. A két Komlósi-lány hazatért.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Neves biharugraiak [szerkesztés]
- 1847-ben itt született Schreyer Jakab ügyvéd és jogi író, a fővárosi képviselő-testület, a Kereskedelmi és Iparkamara vezetőségi tagja, a Ferencz József Lovagrend kitüntetettje. Meghalt 1932-ben.
- 1893. április 5-én itt született Szabó Pál író. (Meghalt 1970. október 31.) 1949-ben Baumgarten-díjat, 1950-ben József Attila-díjat, 1951-ben és 1954-ben Kossuth-díjat kapott.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
- A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Zsidó vonatkozású emlékek [szerkesztés]
- Kiemelkedő helyi történeti értékkel bíró zsidó temető. A falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel, a XIX. század második felétől 1942-ig használták. Bem utca - régi temető sarka.
- Világháborús emlékmű, rajta a holokauszt áldozataniak neveivel
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
