Biharugra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Biharugra
Biharugra címere
Biharugra címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Vígh Ilona (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 5538
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 948 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 16,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Biharugra (Magyarország)
Biharugra
Biharugra
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 09″, k. h. 21° 35′ 52″
Biharugra (Békés megye)
Biharugra
Biharugra
Pozíció Békés megye térképén
Biharugra weboldala

Biharugra község Békés megyében, a Sarkadi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biharkeresztestől délnyugatra, Körösnagyharsány és Zsadány közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Biharugra területén az Árpád-korban már léteztek települések: Peszere, Peterd, Iregd vagy Nagyugra, Kisugra vagy Egyházasugra, Monostorugra. Ezek története a 12. század elején kezdődött egy kolostor megépítésével, ám a tatárjárás alatt alatt azonban ezek a területek elpusztultak és elnéptelenedtek. A hatalmas, birtokos nélkül maradt földeket IV. Béla szétosztotta vitézei között, így lett a környékbeli földek új tulajdonosa Danela, majd 1329-ben az ő fiai. A 14. századtól kezdve évszázadok alatt ezek a birtokok felaprózódtak, tucatnyi, egymással rokonságban álló család osztozott rajtuk, de többségük Danela leszármazottai, az Ugraiak kezédben maradt.

A törökök 1566-ban, Gyula várának elfoglalása után Ugra vidékét is elfoglalták. Amikor 1598-ban Várad irányába indultak, útközben 13 falut, köztük az itt álló Nagyfalut is elpusztították, de Háromugra ezt a pusztítást még túlélte. Nem úgy az 1660-asat, amikor a törökök II. Rákóczi György erdélyi fejedelem ellen indultak bosszúhadjáratra.

A törökök kiverése után a régi birtokos Ugray-család tért vissza. Ezután megerősödtek a földesúri család majorgazdaságai, ahol a lakosok részesművelést folytattak, mások alkalmazottként dolgoztak vagy béresnek szegődtek. A jobbágyfelszabadítás után viták támadtak a birtokviszonyok miatt, ezeket egy 1858-as per döntötte el, amelyet a kihalt Ugray család örököse, Bölöny Sándor rendezett.

Biharugrán 1827 óta éltek zsidó felekezetűek. Az 1860-as években hitközséget alakítottak. Számuk 1870-ben 54 fő volt. Az 1880-as években imaházat építettek, amely az Erzsébet utcán állt, de Trianon után egyre többen költöztek el a községből.

A második világháború során tankcsata zajlott Biharugránál, ebben 7 tank sérült meg. A háború során 6 ház égett le, megsérült a templom toronysüvegének déli része, valamint 1944-ben hat személyt is deportáltak a községből: Hartmann Lőrinc és felesége, Komlósi Sándorné és özv. Winkler Sándorné lettek a holokauszt áldozatai, a két Komlósi-lány hazatért. A háború után megindultak az építkezések: 10 évalatt 70 új ház épült, viszont elpusztult a Bölöny család szilaspusztai kastélya. Az első helyi termelőszövetkezet az 1951-ben alakult Előre volt, de ez 1954-ben megszűnt. 1959-ben alakult meg a Felszabadult Föld nevű tsz, amely 1976-ban egyesült a körösnagyharsányi Kossuth tsz-szel, majd később Szabó Pál nevét vette fel.[3]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Neves biharugraiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A települést övező halastavak a Ramsari Egyezmény szerint, nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű vizes élőhelyek.
  • A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
  • Bölöny-kúria, eredetileg klasszicista stílusban épült, majd a 19. század végén romantikus stílusban átalakított műemlék.[5]
  • Református temploma az Árpád-kori monostor alapfalainak felhasználásával épült 1772-ben, tornya 1800-ból származik.[6]
  • Műemlék népi lakóház, egykori cselédház[7]
  • Zsidó temető, benne a falu kereskedőcsaládjainak síremlékeivel, a 19. század második felétől 1942-ig használták. A Bem utca és a régi temető sarkánál helyezkedik el.
  • Világháborús emlékmű, rajta többek között a holokauszt áldozatainak neveivel.
  • Szabó Pál Irodalmi Emlékház[8]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Településtörténet a falu honlapján
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. A Bölöny-kúria a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  6. A református templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  7. A műemlék lakóház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 18.)
  8. A Szabó Pál Irodalmi Emlékház a falu honlapján

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]