Lőkösháza
| Lőkösháza | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség 2012-ig | Gyulai | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szűcsné Gergely Györgyi Edit[1] | ||
| Irányítószám | 5743 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1812 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 34,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 52,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Lőkösháza
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Lőkösháza
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| é. sz. 46° 25′ 42,78″, k. h. 21° 13′ 48,90″ | |||
| Lőkösháza weboldala | |||
Lőkösháza község Békés megyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a gyulai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Elek városától 14 km-re délre található. Fontos vasútállomás a 120-as vonalon (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal) (illetve tovább az Arad–Bukarest–Szófia–Isztambul vonalon). Vasúti határátkelőhely. A legközelebbi település Kevermes, amivel korábban keskeny nyomközű vasút kötötte össze.
Története [szerkesztés]
A középkorban már falu állt a környéken (pontos helye nem ismert), melyet 1418-ban említenek először. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. Neve a Lőrinc névből származik.
1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé.
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei [szerkesztés]
A Vásárhelyi János Arad vármegyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába. Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt teljesen leromlott az állapota. A kastély ma már csak rom, valószínűleg soha sem lesz helyreállítva. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt.
- 2007. október 13-án Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök, Szujó Antal kevermesi plébános és Germán Géza polgármester földbe helyezi azt a – relikviákkal teli – alapkövet, mely egy 100 férőhelyes, a Fatimai Szent Szűz Máriáról elnevezett templom későbbi helyét jelöli.[4]
A templom felépült és a felszentelése is megtörtént. A lakosok sokat adakoztak,hogy a falunak végre legyen temploma.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ G.E.: Templom épül Lökösházán. In.: Délkeleti Hírnök. III. évf., 12. sz., 18. p. – 2007.X.18.
További információk [szerkesztés]
|
||||||||||||||||
|
|||||
