Lőkösháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőkösháza
Lőkösháza címere
Lőkösháza címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Gyulai
Kistérség Gyulai
Jogállás község
Polgármester Szűcsné Gergely Györgyi Edit[1]
Irányítószám 5743
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1834 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 34,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 52,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lőkösháza (Magyarország)
Lőkösháza
Lőkösháza
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 21° 13′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 21° 13′ 49″
Lőkösháza (Békés megye)
Lőkösháza
Lőkösháza
Pozíció Békés megye térképén
Lőkösháza weboldala

Lőkösháza község Békés megyében, a román határ mellett, a megye délkeleti részén a Gyulai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elek városától 14 km-re délre található. Fontos vasútállomás a 120-as vonalon (Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonal) (illetve tovább az AradBukarestSzófiaIsztambul vonalon). Vasúti határátkelőhely. A legközelebbi település Kevermes, amivel korábban keskeny nyomközű vasút kötötte össze.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban már falu állt a környéken (pontos helye nem ismert), melyet 1418-ban említenek először. Ekkor a gyulai uradalomhoz tartozott. Neve a Lőrinc névből származik.

1949-ig Elek külterülete volt, ekkor vált önálló községgé.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 2%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vásárhelyi János Arad vármegyei alispán által egy kisebb homokdombra 1810-ben építtetett, s azóta részben átalakított empire stílusú Vásárhelyi-Bréda-kastély, a vicenzai Villa Capra Rotonda utánérzése. Az 1948-as lakosságcsere alatt a komornyik, nevezett Leszkó és a felesége a kastélyban található valamennyi értéktárgyat ellopva, valósággal kifosztották a kastélyt. A fellelhető vasúti szállítójegyzékek alapján, csak az "egyéb vagyontárgyak" 6 azaz hat vagonnyi mennyiséget foglaltak magukban. Később a hátramaradt Leszkó rokonok a még mozdítható "értékeket" (mestergerendák az istállók födémzetéből és más hasonló értéktárgyak) is kivitték magukkal Csehszlovákiába.

Az azóta eltelt időben a kastélynak a Bánkúti Állami Gazdaság majd a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát volt a tulajdonosa és irodaházként működött. Miután eladták a kevermesi termelőszövetkezetnek és ezt követően több tulajdonosa is volt, állapota teljesen leromlott. A környező kastélyparkot kivágták. Néhány fa még maradt. A hajdani 20-25 évvel ezelőtti környezetnek szinte nyoma sem maradt.

A kastélyt 2011-12-ben helyreállították, 2013 nyarán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.

A templom építési munkálatai 2008 augusztusában kezdődtek és 2009 májusában fejeződtek be. Az épületet 2009. augusztus 22-én a Fátimai Szent Szűz tiszteletére szentelték fel.[5]

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lőkösháza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. nepszamlalas.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)
  4. G.E: Templom épül Lökösházán. Délkeleti Hírnök, III. évf. 12. sz. (2007. okt. 18.) 18. o.
  5. Fátimai Szent Szűz-templom. miserend.hu. (Hozzáférés: 2015. január 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]