Székelytelek

Székelytelek (Sititelec)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Megye	Bihar
Rang	falu
Községközpont	Biharhosszúaszó
Népesség
Népesség	445 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	7
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2

Székelytelek (Sititelec), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól délre, a Király-erdő nyúlványai alatt, Biharsályi, Nyárszeg és Biharhosszúaszó közt fekvő település.

Története

Székelytelek nevét már 1213-ban említette oklevél Scecul néven.

1291-ben Zekulteluk, 1415-ben Zekeltelek, 1808-ban Székelytelek néven írták.

A település első lakói valószínűleg a magyarok székely törzséből valók lehettek.

A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett, de a 13. század végére újranépesült, ekkor kaphatta neve után a telek toldalékot.

1332-ben már egyháza is volt, papja ekkor 6 garas pápai tizedet fizetett. A nagyváradi 1. sz. káptalan birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Szityityelek falu, Bihar vármegyében, 519 óhitű, 170 görög katolikus, 8 ágostai, 2 zsidó lakossal, 2 anyatemplommal. Határa 2000 hold. Bírja a váradi deák káptalan."

1910-ben 1246 lakosából 53 magyar, 1152 román volt. Ebből 289 görög katolikus, 17 református, 17 evangélikus, 883 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög katolikus temploma - 1816-ban épült.
• Görög keleti temploma - a 18. század közepe körül épült.

Az Árpád-korban Székelytelektől északkeletre feküdt Babonya település is, melyet 1800-ban pr. Babonya, Babostyatanya néven említettek az oklevelek.

Babonya

Nevét 1291-ben említette először oklevél Babana néven.

1300-ban Babuna, 1319-ben Babana, 1325-ben Babonya néven írták.

1325-ben Babonya a Katapán nemzetséghez tartozó Gergely ispán birtoka volt.

Gergely ispánt 1291-ben a Zaránd vármegyei Köbli birtokosának írták.

1300-ban szőlőt művelt Váradon és Méhes falut kapta megőrzésre.

1306-ban Gergely ispán választott bíró volt Kopasz nádor és a Szeriek perében.

1319-ben Gergely már nem élt, özvegyeként Pál bán leányát említették. Gergely gyermekei közül leánya 1325-ben volt említve, mint Kárászi Sándor özvegye. István pedig a csanádi Semlek mester serviense volt.

Források

• Borovszky Samu: Bihar vármegye
• Györffy György: Bihar vármegye
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv