Kaszaper

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaszaper
Kaszaper címere
Kaszaper címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Mezőkovácsházai
Kistérség Mezőkovácsházi
Jogállás község
Polgármester Csürhés István (FIDESZ)[1]
Irányítószám 5948
Körzethívószám 68
Népesség
Teljes népesség 1959 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 58,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,57 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kaszaper (Magyarország)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 20° 49′ 48″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 12″, k. h. 20° 49′ 48″
Kaszaper (Békés megye)
Kaszaper
Kaszaper
Pozíció Békés megye térképén
Kaszaper weboldala

Kaszaper község Békés megye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orosházától délkeletre, Orosháza és Mezőkovácsháza között fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kezdetben csak Peregnek nevezett település a jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, feltehetően a német pereg szó (=hegy) és a Kasza családnév (a falu egykori birtokosai) összevonásából. Kezdetben Kasza-peregként említették, később Kaszaper formában rögzült.

Az első hiteles említés Rogerius mester Siralmas énekében található, e szerint a falu már a tatárjárás korában is létezett, ahol a betörő ellenség ellen „hetven falu népe keresett menedéket”, de a tatárok lerombolták a települést. Közel kétszáz évet kellett várni a „feltámadásra”, az 1400-as években előbb a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtokában volt a falu. A Hunyadiak uralmának idején írásos bizonyítékok szerint mezővárossá fejlődött.

1552-ben a török támadás a falut is elpusztította, és bár később újra benépesítették, az 1596-os török-tatár pusztítás alatt teljesen megsemmisült, és az egész környék lakatlan lett.

Ekkoriban terjedt el a Kaszaperpuszta elnevezés, amely területet az idők során több környező településhez csatoltak. 1867-ben önálló községgé alakult.

Az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközség lett.

A települést 1899-től az Alföldi Első Gazdasági Vasút (későbbi nevén MÁV Alföldi Kisvasút) kötötte össze a mai Mezőkovácsházával és Békéscsabával. A vasúttársaság teljes vonalhálózatának kiépülése után már Orosházán és Gyopárosfürdőn át Rákóczitelepig, illetve Tótkomlóson át Békéssámsonig is el lehetett jutni a kisvasút segítségével. A keskeny nyomközű hálózatot azonban 1963-tól kezdődően felszámolták. Kaszaperről az utolsó vonat 1971-ben indult.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a egyéb (főleg cigány) nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vasút történeti kiállítás
  • Kaszaperpuszta-i kopjafa
  • Római-katolikus templom

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kaszaper települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]