Kaszaper

Kaszaper címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Mezőkovácsházi

Jogállás

község

Polgármester

Csürhés István (FIDESZ)^[1]

Irányítószám

5948

Körzethívószám

68

Népesség

Teljes népesség

1948 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

58,03 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

33,57 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Kaszaper

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46,47°, k. h. 20,83°

Kaszaper

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46,47°, k. h. 20,83°

Kaszaper weboldala

Kaszaper község Békés megye Mezőkovácsházai kistérségében.

Fekvése [szerkesztés]

Orosházától délkeletre, Orosháza és Mezőkovácsháza között fekvő település.

Története [szerkesztés]

A kezdetben csak Peregnek nevezett település a jelenlegi nevét csak a XX. században nyerte el, feltehetően a német pereg szó (=hegy) és a Kasza családnév (a falu egykori birtokosai) összevonásából. Kezdetben Kasza-peregként említették, később Kaszaper formában rögzült.

Az első hiteles említés Rogerius mester Siralmas énekében található, e szerint a falu már a tatárjárás korában is létezett, ahol a betörő ellenség ellen „hetven falu népe keresett menedéket”, de a tatárok lerombolták a települést. Közel kétszáz évet kellett várni a „feltámadásra”, az 1400-as években előbb a Kasza, majd a Hunyadi és végül a Kállay család birtokában volt a falu. A Hunyadiak uralmának idején írásos bizonyítékok szerint mezővárossá fejlődött.

1552-ben a török támadás a falut is elpusztította, és bár később újra benépesítették, az 1596-os török-tatár pusztítás alatt teljesen megsemmisült, és az egész környék lakatlan lett.

Ekkoriban terjedt el a Kaszaperpuszta elnevezés, amely területet az idők során több környező településhez csatoltak. 1867-ben önálló községgé alakult.

Az 1920-as években a földreformtörvény végrehajtása során újratelepítették, így került a mai helyére, majd 1926-ban Kaszaper néven önálló nagyközség lett.

A települést 1899-től az Alföldi Első Gazdasági Vasút (későbbi nevén MÁV Alföldi Kisvasút) kötötte össze a mai Mezőkovácsházával és Békéscsabával. A vasúttársaság teljes vonalhálózatának kiépülése után már Orosházán és Gyopárosfürdőn át Rákóczitelepig, illetve Tótkomlóson át Békéssámsonig is el lehetett jutni a kisvasút segítségével. A keskeny nyomközű hálózatot azonban 1963-tól kezdődően felszámolták. Kaszaperről az utolsó vonat 1971-ben indult.