Sólyom (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sólyom (Șoimi)
Soimi BH.bislemn.SV.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Belényesörvényes, Belényesszentmiklós, Borz, Codru, Havasdombró, Havaspoklos, Urszád
Polgármester Ioan Bîrle
Irányítószám 417555
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 31431
Népesség
Népesség 810 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Község népessége 2543 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 102,01 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Sólyom  (Románia)
Sólyom
Sólyom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 41′, k. h. 22° 07′Koordináták: é. sz. 46° 41′, k. h. 22° 07′

Sólyom (román nyelven Șoimi), falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bihar megyében, Belényesszentmiklós-tól délre, a Nagyvárad-Belényesi vasútvonal mentén, a béli hegyek alatt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sólyom nevét 1487-ben Solyond, Sylyond néven említette először oklevél.

1600-ban Soliond, 1692-ben Solom, Solondi, 1808-ban Sólyom (Beél-), Solym, 1913-ban Sólyom néven írták.

Sólyom falu a fennmaradt hagyományok szerint a pálos szerzeteseké volt.

A település határában a Kristor nevű hegyen zárda romjai voltak láthatók. A Solmului nevű hegyen pedig váromladékok voltak.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

"Sólyom, Bihar vármegyében, 149 óhitű lakossal, anyatemplommal. Urbéri szántó 85, rét 60, majorsági erdő 420 hold. Folyóvize a Fekete Körös. Határában láthatók egy régi épület romjai, melly azonban vár volt-e vagy zárda, nem tudhatni. Bírja a váradi görög katholikus püspök."

Sólyom település birtokosa a nagyváradi görög katolikus püspök volt, még a 20. század elején is.

1910-ben 491 lakosából 46 magyar, 415 román volt. Ebből 18 református, 445 görögkeleti ortodox, 20 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Görög katolikus templom - 1800 körül épült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)