Keményfok
| Keményfok (Avram Iancu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Ant, Tamáshida |
| Polgármester | Matica Teodor Liviu |
| Irányítószám | 417035 |
| Népesség | |
| Népesség | 1992 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3317 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Keményfok
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 40′ 4″, k. h. 21° 31′ 33″ | |
Keményfok (románul Avram Iancu) falu Romániában, Bihar megyében. Román nevét Avram Iancuról kapta.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bihar megye délnyugati csücskében, a magyar-román határ közelében, Ant mellett fekvő település.
Története [szerkesztés]
Keményfok nevét 1320-ban Mortunteleke, Botkemence, majd 1323-ban Kemend néven említette oklevél. Feltünésekor több részből állt: Martontelke, más néven Botkemence nevét valószínűleg a III. Béla korában (1172-1196) élt Becsegergely nemzetségből származó Both ispánról kapta.
1320-ban a birtokot a Zovárd nemzetségbeli Zoard használta a Fekete-Körösön levő 2-kerékre járó malommal együtt a tulajdonosokkal Becsegergely nemzetségbeli Jakab kanonokkal és Leel-el kötött megállapodás alapján.
1323-ban mint tanúskodó nemest „Az idevaló András fia János”-t említi egy oklevél.
1327-ben Illye és Barmó határosa volt. Ekkor birtokosa András fia Pous volt.
1552-ben Nagyhkemen és Kyskemen is említve volt az oklevelekben.
1808-ban Kemend, Keményfok (Chemenfoc) mint puszta volt említve.
1881-ben Bihar vármegyében, Gyepes melletti puszta volt a Thurzó nemzetség birtokában.
1913-ban Keményfok Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott, 1920-ban mint határfalut említették.
1932-ben Regina Maria, 1954-ben Crisana, 1956-tól Avram Iancu néven szerepelt.
Nevezetességei [szerkesztés]
A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Történeti földrajza
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002/bhetn02.pdf
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
