Kisürögd
| Kisürögd (Chișirid) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyürögd (Nojorid) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 46° 58′ 0″, k. h. 21° 54′ 0″ | |
| é. sz. 46° 58′ 0″, k. h. 21° 54′ 0″ | |
Kisürögd (Chișirid), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyváradtól délnyugatra, az alföldi síkság szélén, Nagyürögd, Oláhapáti, Biharsályi és Váradpósa közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Kisürögd, Ürögd Árpád-kori település, nevét 1214-ben, majd 1273 már villa Irgud, Yrug, Ireg, Irgud, neveken említették az oklevelek.
1319-ben Irenugd, 1403-ban Kys Irugd, 1552-ben Kysewrogd, 1808-ban Ürögd (Kis-) h., Irigd mike val., 1888-ban és 1913-ban Kisürögd néven írták.
Neve már az 1273 évi püspöki tizedjegyzékben Irugd néven szerepelt; egyike tehát a legrégibb egyházas községeknek. Földesura a nagyváradi latin szertartásu nagyprépost volt, akinek itt még a 20. század elején is nagyobb birtoka és régi kastélya volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Kis-Ürögd, Bihar vármegyében, dombos vidéken, 313 óhitü, 7 római katholikus lakossal, óhitü anyatemplommal, derék urasági lakházzal és gyümölcsöskerttel. Határa 2539 hold, ... Birja a váradi deák nagyprépost. | ” |
1910-ben 754 lakosából 19 magyar, 735 román volt. Ebből 731 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Görög keleti ortodox temploma
Források [szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Györffy György: Bihar vármegye

