Illye
| Illye (Ciumeghiu) | |
 | |
| Miskolczy-kúria | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Illye |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417195 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 28674 |
| Népesség | |
| Népesség | 2089 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 7 [1] |
| Népsűrűség | 18,94 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 110,28 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 43′ 56″, k. h. 21° 34′ 39″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Illye falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bihar megyében, Nagyszalontától délnyugatra, Kötegyán és Erdőgyarak között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Illye nevét a Váradi regestrum a XIII. században említi először egy odavaló lakossal kapcsolatban. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben neve Villa Helye és Eliae néven található.
A Bölönyi család levéltárában található 1409-ben kelt oklevél a vásári nemesek birtokaként említi. 1435-ben már a mai nevén Illyeként van feljegyezve. Az 1400-as évek közepétől a Szentiványi család volt Illye birtokosa. A középkori település a török pusztítások előtt a Telek nevű dűlő helyén állt. A falu mellett fekvő Csumegy puszta hajdan község volt.
1700 körül egyezség útján került a család egyik nőtagja Szentiványi Jozefa (báró Szepessy Jánosné) birtokába, kinek elhunyta után annak gyermekei örökölték, míg a további részeket özv. Szláviné, gróf Apraxin Sergiusné, a Beöthy és a Csanády családok tagjai örökölték.
A 20. század elején báró Wilburg, Beöthy, Szlávy és a báró Szepessy családoknak volt itt nagyobb birtoka. Illyének két gőzmalma is volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott. 1910-ben 2426 lakosa volt. Ebből 1854 román, 499 magyar, 4 német és 69 egyéb nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Miskolczy-kúria, Illye
.svg){kind=small}