Sárrétudvari

Sárrétudvari
Sárrétudvari címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Hajdú-Bihar
Járás	Püspökladányi
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Kiss Tibor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	4171
Körzethívószám	54
Népesség
Teljes népesség	2681 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	53,71 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	54,42 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 12′47.233333333333, 21.2
Sárrétudvari Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Sárrétudvari weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárrétudvari témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sárrétudvari nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

A Nagy-Sárrét központi részén fekszik. Szomszédai: északkelet felől Báránd, kelet felől Biharnagybajom, dél felől Füzesgyarmat, délnyugat felől Kertészsziget, nyugat felől Szerep, északnyugat felől pedig Püspökladány.

Megközelítése

Közúton

A településen, nagyjából északnyugat-délkeleti irányban végighúzódik a Püspökladány-Szeghalom közti 4212-es út, közúton ezen érhető el mindkét végponti város, illetve a 42-es és a 47-es főút felől is. Báránddal és Kabával a 4801-es, Szereppel pedig a 4211-es út köti össze.

Vasúton

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Sárrétudvari megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Biharnagybajom vasútállomás és Szerep megállóhely között található; fizikailag a település belterületének déli szélén helyezkedik el, közúti elérését a 42 315-ös számú mellékút biztosítja.

Története

A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a község területén már i. e. 5000 évvel is éltek emberek. Itt hagyták jellegzetes temetkezési helyeiket a rézkor végén (i. e. 2000) élő pásztornépek is. Ezeket kunhalmoknak és kurgánoknak nevezzük, pl: a Tikicséri halom Sárrétudvari és Biharnagybajom között. A korai vaskorból (i. e. 500) a szkíták, majd a kelták és az őket követő szarmaták is nyomot hagytak maguk után.

Az i. sz. 4. században gepidák lakták a helyet, akiket 560 körül legyőztek az avarok. A 9. században megjelentek a honfoglaló magyarok. A régészeti ásatások a Hízóföldön arról tanúskodnak, hogy „vagyonos, katonáskodó, fegyverrel bőven felszerelt, asszonyaikat nemesfém ékszerekkel gazdagon ellátó, rangos középréteg, a honfoglalók első nemzedéke telepedett le, magukba olvasztva az itt talált gyér szláv és besenyő lakosságot.” – írta Nepper Ibolya régész.

Udvari régi templomának nyomai alapján feltételezhető, hogy már a 11. század második felében állt. A sírokban pogány és keresztény szokás meglétét fedezték fel. Ebben az időszakban kerülhetett a falu királyi adományként a Zovárd nemzetség birtokába. Ekkor már valószínűleg az „Udvari” nevet viselte a település. A Váradi regestrum 1214-ben megemlíti Udvarit.

Az 1514-es Dózsa György-féle parasztfelkeléshez az udvariak is csatlakoztak, és együtt dúlták fel a bajomi parasztokkal a Bajoni család udvarházát, égették el irataikat. A Perényi Ferenc váradi püspök által összehívott nemesek Várad alatt verték le őket.

A török magyarországi terjeszkedésének következtében 1555-ben Udvari 47 portával török uralom alá került, majd 1556-ban az erdélyi fejedelmi kincstár rendelkezett felette, az ún. Partiumhoz (Részekhez) tartozott. Ez azt jelentette, hogy mindhárom magyarországi főhatalomnak (királyi, fejedelmi és török uralom) kiszolgáltatottjává vált. Udvari éppen erre a hármas érintkezési pontra esett, így aztán mindenhonnan sarcolták, és vitték el adóját. A környék lakosságát a Sárrét mocsárvilága sokszor megmentette ellenségeitől.

1607-ben Udvarit Báthory Gábor erdélyi fejedelem Nagy Andrásnak adományozta, majd 1613-tól Kamuti Balázsnak, aki a templomot fedeleztette. 1656-tól Ebeni István, 1665-től Béldi Pál, 1692-től Wesselényi Pál birtokolta Udvarit. 1694-től ismét a váradi püspök birtokolta, dézsmálta a falut.

A Rákóczi-szabadságharc idején jelentős birtokai voltak Udvariban Bodó Jánosnak, akinek leányát, Bodó Katát vette feleségül Nyíri András, a kuruc hadak ezredes kapitánya. (A szabadságharcban meghalt, s a templomkertben temették el a holttestét.)

1715-től Udvari (53 családfővel) ismét a váradi püspökség birtokába került. Az 1700-as évek második felétől Bihar vármegye része lett a település. 1740-ben járvány következtében a lakosság 90%-a elpusztult.

A falu 1785-ben még kétutcás, szalagtelkes település volt.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban udvari önkéntesek is harcoltak. Az elesett honvédek sírjait az új temetőben találjuk. Az udvari emberek nemzeti érzelmeiről árulkodik az a feljegyzés, hogy 1892. szeptember 18-án Kossuth Lajost a 90. születésnapján az udvari elöljárók díszpolgárrá avatták. Kossuth temetésén küldöttséggel képviseltette magát a község, koszorút helyeztek el a ravatalán. Itthon pedig gyászistentiszteletet tartottak. 1893-ban Jókai Mórt írói munkássága 50. évfordulója alkalmából díszpolgárrá választották és megrendelték műveinek gyűjteményes kiadását a Népkönyvtár számára.

Magyarország ezeréves fennállásának emlékére 1896. május 9-én a községházán díszgyűlést rendeztek. Kovács Károly helybéli kovácsmester mozsárágyút öntetett saját pénzén a millennium emlékére.

Az elöljárók törődtek a falu fejlődésével. 1850-ben az utak kavicsolását jegyezték le. 1910-ben már négy kövesút indul Udvariból a szomszédos helységek felé. Az 1898-ban megnyílt Püspökladány–Szeghalom szárnyvonalon át Sárrétudvari bekerült a vasútforgalomba.

1720-ban földesúri tulajdonban Udvari lakosságát három szárazmalom látta el liszttel. A 19-20. század fordulóján gőzhengermalmot építtetett a község. 1932-ben Göttler Nándor pékmester péküzemet alapított.

1801-ben említik a bábát, majd 1873-ban orvosi állomás létesítéséről, 1876-ban okleveles szülésznő alkalmazásának elrendeléséről intézkedtek az elöljárók. 1880-ban orvosi lakást vásároltak. Ez idő tájt létesült gyógyszertár is a faluban Szekér Lajos füzesgyarmati gyógyszerész tulajdonában. 1878-ban alakult meg a helybéli Tűzoltó Egyesület. 1893-ban egyesítették az olvasóköröket és a községi könyvtárat, hogy a Község Népkönyvtára kibővüljön.

Közélete

Polgármesterei

Időszak	Polgármester	Párt	Megjegyzés
1990–1994	Guba Péterné	független
1994–1998		független
1998–2002		független
2002–2006		független
2006–2010	Bodó Sándor	Fidesz
2010–2011		Fidesz	hivataláról lemondott
2011–2014	Kiss Tibor	Fidesz	Időközi választás 2011. május 8.
2014–2019		Fidesz-KDNP
2019–től		Fidesz-KDNP

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között

Lakosok száma	2976	2996	2963	2794	2741	2681
	2013	2014	2015	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 3,3% cigánynak mondta magát (16,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 1,9%, református 39%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 27,8% (30,6% nem válaszolt).

2022-ben a lakosság 93,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,1% németnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35% volt református, 1,6% római katolikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 22,4% felekezeten kívüli (39,6% nem válaszolt).

Oktatás

Az iskolai oktatásról a 17. század elejéről vannak adataink. Akkor még nem volt főhivatású tanítójuk, a tanítást a prédikátor látta el. Az első fennmaradt rektori díjlevelet 1760-ban jegyezték fel. 1809-ben hat fiúosztályt soroltak fel. 1863-ban egy-egy földtekét vásároltak a fiú- és leányiskolának.

A tanítók jövedelmezését az egyház szolgáltatta. A gyermekek iskolába való felíratását a presbiterek szorgalmazták, ellenőrizték, élükön a prédikátorral és a kurátorral. A tanítók kiválasztása ugyancsak az ő hatáskörükbe tartozott. Az iskolák fűtése az egyház gondjaira volt bízva.

A 20. század elején egyre nagyobb terhet jelentett a Sárrétudvari Református Egyháznak az iskolák fenntartása.

1910-ben három tantermes iskola építését kezdték el. A sárrétudvari hat elemi és három ismétlő iskola 1948-ig maradt a református egyház kezelésében.

A két világháború közötti időszakban öt épület kilenc tantermében folyt az oktatás.

A hétköznapokról a község költője, Nagy Imre így ír:

Tízen is köhögnek egyszerre,
s egész éjszaka hangos a ház.
A belopódzó holdsugáron
A halál csontkeze citeráz.
Kinn vakit a téli fehérség,
bent a halál épit temetőt,
sarkokból a pók fagyva lehull,
s nem bírja szőni a szemfedőt.
Reggel a falon véres dér lesz,
s véres az ablak jégvirága, -
tavaszra a kis sárviskóból
kripta lesz – holtak zord világa.

(Tízen is)

A tanév végén a templomban voltak a nagy vizsgák. Az egész falu népét hívta a lelkész, hogy színük előtt adjanak számot a gyermekek a tanultakról. A hatodik osztály végén ágendáztak, utána felvették az úrvacsorát.

Napjainkban három épületben folyik a tanítás és 1995. január 1-je óta Általános és Alapfokú Művészeti Iskola lett.

Nevezetességei

• Református templom.

Az eklézsia rövid története:

Egész bizonyossággal nem állapítható meg, melyik esztendőben, miképpen és kik által kezdődött meg a településen a reformáció. Semmi olyan írás vagy jegyzet, mely erre fényt derítene nem található az egyház levéltárában.

A település régi neve Biharudvari, amely régen tekintélyes püspöki birtok, és a 13. században 61 lakosú hely volt. Fráter György püspök el akarta cserélni, ez azonban nem sikerült, mert 1552-ben is a püspökséghez tartozott. A 15. században az Izsákai és a Bessenyei családoknak is volt ott birtokrészük. A református templomról a műemlékké nyilvánítási szakvéleményben ezt olvassuk : „A jelenlegi templom helyén épült a falu első temploma 1613-ban Egri György bíró és Thuri Gábor prédikátorsága alatt. A falu növekedésével szűknek bizonyult, így 1764 és 1769 között Segesvári János lelkipásztor szolgálata alatt épült a mai templom Mulich Bertalan mérnök tervei alapján. A torony húsz évvel később 1788-89-ben készült el. A templom belső tere 9 x 23 m, 800 ülőhelyes berendezése 1871-ben készült el. Ekkor építette Országh Sándor az orgonát, mely a háborúban tönkrement. Orgona szekrénye oldalán felirat olvasható: készítette: Nagy Madar Sándor 1871-ben. 1882-ben a torony felső része leég, melyet közadakozásból újjáépítenek, az adakozó tehetős, gazdag emberek nevét megörökítik a gerendákon, 1926-ban új csillagot és gombot helyeznek a toronycsúcsra."

A templom:

„A templom a község szélén épült kelet-nyugati tengellyel. A nyugati homlokzat előtti tornya kifelé néz a községből. A tornyot a templom gerince fölött egy többtagú osztó párkány két részre osztja, így az alsó két emelet magassága, falsávos és tükrös. A felső szintje pedig pilaszterekkel keretezett órapárkányos. A toronyház ablakai könyöklő párkányosak. A templom fala is falsávos és tükrös tagolással készült. A déli oldalán nagy, a keletin és az északin rövidebb félkör ívesen záródó ablakokkal. A déli térben sík, vakolt mennyezet, három oldalon körbefutó karzat van benne.”

A templomi rend:

„Sárrétudvari keleti-nyugati tájolású templomának belső terét középen a piac osztja ketté. Innen az épület hosszanti tengelyében széles utak vezetnek a végfalakon levő ajtókig, a kettéosztott padoszlopok között. A középső tér hosszanti falán van a szószék, alatta a papi székkel. Vele szemben a keresztpad kettéosztott oszlopsora van. A piac közepén az épület centrumában az Úr asztala áll. 1882-ben alacsony kerítést készítettek az Úr asztal aköré. Az asztal közepén a Bibliát helyezték el. Tavasztól őszig virág illatozott a Biblia mellett, ősztől tavaszig búzacsokor került a virág helyébe. A templom belső falát három oldalról karzat övezi. A hosszanti fal közepén az orgona áll, mellette és a végkarzaton padoszlopok vannak. (Sokkal egyszerűbbek a földszintieknél.) a karzat szintjét a fal irányában megemelték, így mindenki ráláthat a szószékre.” Az első világháború előtt hímes, szőttes terítő volt az Úr asztalán, utána bordó bársony került a helyére. A szószék mellvédjét és lépcsőjének korlátját, valamint a középső teret övező kerítés vízszintes lapját ugyanolyan terítőkkel látták el. A bordó mellett fekete színű garnitúrát is készítettek. Évente háromszor gyászba öltöztették a templomot, Nagypénteken, október 6-án és Szilveszterkor. Ezenkívül a templomban tartott temetések alkalmával is használatba kerültek a gyászterítők.

Híres emberek

Itt születtek:

• Nagy Imre (1896. október 23. – 1942. december 6.), költő. Könyvei: Holtak derese (versek, 1940); Összegyűjtött versek (bevezette Veres Péter, 1943); Álmatlan éj (válogatott versek, 1958); Tücsök a máglyán (válogatott versek és próza, 1971, 1976, 1986); Percnyi tavasz (Debrecen, 2002).
• Zagyva László (kántortanító, karnagy, helyi népdalgyűjtő, gimnáziumi zenetanár, énekkari referens, német-magyar nyelvtanár (Bécs), 1911-1996)
• Pusztainé Madar Ilona (1923-2007) néprajzkutató, önkéntes gyűjtő.

Itt éltek:

• Molnár László néprajzkutató

Külső hivatkozások

• Sárrétudvari a szeporszag.hu-n