Körmendi Lajos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Körmendi Lajos
Született1946. június 6.
Karcag
Elhunyt2005. január 1. (58 évesen)
Karcag
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1985)
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Körmendi Lajos (Karcag, 1946. június 6.Karcag, 2005. január 1.) magyar író, költő, szerkesztő, a Nagykunság irodalmi életének kiváló szervezője. Sokoldalú irodalmár volt: írt publicisztikát, esszét, hangjátékot, kritikát, tanulmányt, készített fordításokat, vizuális költeményeket.

Életpályája[szerkesztés]

1964-ben szerzett mélyépítő technikusi képesítést. 1966-tól a szakmájában helyezkedett el. 1974–1980 között a Szolnok Megyei Néplap munkatársaként dolgozott. 1976-ban újságíró iskolát végzett. 1985-ben szerzett oklevelet az ELTE magyar-népművelés szakán. 1985-től gimnáziumi tanárként tevékenykedett. 1987-től művészeti előadó volt. 1989–1995 között a Jászkunság című folyóirat főszerkesztője volt. 1990-től alpolgármester volt.

Később Karcagon könyvtáros volt. A Szabad Föld riportereként is tevékenykedett. Gazdag életművének fontos része volt a kazak költők fordítása. Személyes barátságot ápolt – többek között - Oldzsasz Szülejmen kazak költővel. Tanulmányutakat tett Kazahsztánban, Tatársztánban, Mongóliában, Kínában.

Művei[szerkesztés]

Összesen 22 kötetet jelentetett meg:

  • Barbaricum (versek, 1981)
  • Boldog emberek (szociográfiai riportok, 1985)
  • Művész Pista huszonegye (kisregény, 1987)
  • A „gyökeres állat” (versek, Karcag, 1992)
  • Vad játékok (novellák, Szolnok, 1994)
  • Édesem, ma oly fanyar vagyok... (versek, Karcag, 1994)
  • Telefax a Megváltónak avagy IV. Louis Bejgliumban (ifjúsági regény, Karcag, 1995)
  • Magánkrónikák (regény, Miskolc, 1996)
  • Kurgán (versek, Karcag, 1997)
  • Öt perc az élet (szociográfiák, Karcag, 1997)
  • Dátumversek (versek, 1999)
  • Az én Karcagom (pályakép, 1999)
  • Robinson az árokparton (riportok, 1999)
  • A képek árnyéka vagy T. S. festőnyűvész, aga, bég, bej, pasa, alkoholtábori hangadó és képmutogató mester tsudálatos világához egy-egy tsámpás lábjegyzet; ill. Torok Sándor; Bereki Irodalmi Társaság, Berekfürdő, 2001
  • Régi kútba nézek (versek, 2001)
  • Az együttleges szellem (kultúrtörténet, 2002)
  • Kutyafa; Debreceni Bibliofil Műhely Baráti Köre, Debrecen, 2003 (Debreceni Bibliofil Műhely)
  • A táltos kincse. Mondák, mesék, történetek; Karcag Város Önkormányzata, Karcag, 2004
  • Az álom fonákja. Válogatott írások; szerk. Bartha Júlia; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006
  • Körmendi és Sarusi szabad csapat. K. Lajos S. Mihályról, S. Mihály K. Lajosról; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2006
  • Édes otthon; szerk. Sarusi Mihály; Bereki Irodalmi Társaság, Berekfürdő, 2007
  • A kilenc kínzás földjén. Útirajzok; szerk. Sarusi Mihály; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2009
  • Körmendi Lajos összes művei 1-3.; szerk. Rideg István; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2013-2015
  • Sarusi Mihály: Innen a rácson. Simonyi Imre, Ördögh Szilveszter, Körmendi Lajos és Nagy Gáspár küldeményei. Levelesládámból I.; Corvinka Könyvek, Békéscsaba, 2017

Fordításai[szerkesztés]

Kazah költők avatott magyar fordítója volt. Fordított ezen kívül észt, mongol, kirgiz, baskír, orosz, kazáni tatár, miser-tatár, csuvas, cseremisz költőktől is.

  • A puszta fiai. Kazak költők versei Körmendi Lajos fordításában; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 1996 (Keleti örökségünk)

Emlékezete[szerkesztés]

2007. október 23-án Berekfürdőn rendezték meg a Körmendi Lajos Írótábort.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

[1]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • Zöld Marci
  • Rideg István: Körmendi Lajos világa 1-3.; Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2012-2014