Méhkerék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Méhkerék
Méhkerék címere
Méhkerék címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Tát Margit[1]
Irányítószám 5726
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 2083 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 80,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Méhkerék  (Magyarország)
Méhkerék
Méhkerék
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′ 22″, k. h. 21° 26′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 22″, k. h. 21° 26′ 39″
Méhkerék  (Békés megye)
Méhkerék
Méhkerék
Pozíció Békés megye térképén
Méhkerék weboldala

Méhkerék (románul Micherechi) község Békés megye Sarkadi kistérségében. Magyarország legnagyobb román többségű települése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Méhkerék Békéscsabától 34 km, Gyulától 21 km-re északkeletre fekszik, a román határ mellett. Sarkadtól 6,3 km. Lakosságának többsége román nemzetiségű és anyanyelvű, bár az utóbbi években a fiatalok körében már gyakoribb a magyar nyelv hétköznapi használata.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton alsóbbrendű utakon közelíthető meg, a GyulaSarkadNagyszalonta útról bekötőútról érhető el, amely folytatódik SarkadkeresztúrOkány irányába.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal.

A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még az 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban.

1770 épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 18361838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. 197691 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma.

1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát.

Az 1960-as évektől az itt működő néptánc csoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét.

A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő.

A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek – uborka, paprika, paradicsom – termesztésével foglalkozik.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 74%-a román, 23%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Méhkerék települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]