Méhkerék

Méhkerék címere

Közigazgatás

Ország

Magyarország

Régió

Dél-Alföld

Megye

Békés

Kistérség 2012-ig

Sarkadi

Jogállás

község

Polgármester

Tát Margit^[1]

Irányítószám

5726

Körzethívószám

66

Népesség

Teljes népesség

2089 fő (2010. jan 1.)^[2] +/-

Népsűrűség

80,81 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

25,85 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Méhkerék

Pozíció Magyarország térképén

Koordináták: é. sz. 46° 46′ 22″, k. h. 21° 26′ 39″

Méhkerék

Pozíció Békés megye térképén

é. sz. 46° 46′ 22″, k. h. 21° 26′ 39″

Méhkerék weboldala

Méhkerék (románul Micherechi) község Békés megye Sarkadi kistérségében. Magyarország legnagyobb román többségű települése.

Fekvése [szerkesztés]

Méhkerék Békéscsabától 34 km, Gyulától 21 km-re északkeletre fekszik, a román határ mellett. Sarkadtól 6,3 km. Lakosságának többsége román nemzetiségű és anyanyelvű, bár az utóbbi években a fiatalok körében már gyakoribb a magyar nyelv hétköznapi használata.

Megközelíthetősége [szerkesztés]

Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely Kötegyán és Sarkadkeresztúr között található.

Közúton alsóbbrendű utakon közelíthető meg, a Gyula–Sarkad–Nagyszalonta útról bekötőútról érhető el, amely folytatódik Sarkadkeresztúr–Okány irányába.

Története [szerkesztés]

Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal.

A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még az 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban.

1770 épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma.

1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát.

Az 1960-as évektől az itt működő néptánc csoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét.

A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő.

A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek – uborka, paprika, paradicsom – termesztésével foglalkozik.

Népcsoportok [szerkesztés]

2001-ben a település lakosságának 74%-a román, 23%-a magyar, 2%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.^[3]

Nevezetességei [szerkesztés]

A nyaranta megrendezett uborkafesztivál.
A román ortodox templom.
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.