Berekböszörmény
| Berekböszörmény | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Megye | Hajdú-Bihar | ||
| Kistérség | Berettyóújfalui | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Nagy Ernő[1] | ||
| Irányítószám | 4116 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1707 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 39,85 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Berekböszörmény
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Berekböszörmény
Pozíció Hajdú-Bihar megye térképén
|
|||
Berekböszörmény község Hajdú-Bihar megyében, a Berettyóújfalui kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Hajdú-Bihar megyében, a magyar-román határ mellett, Biharkeresztestől délre fekvő település.
[szerkesztés] Története
Berekböszörmény egykor a vidék legnagyobb községe volt, 1396-ban a Körösszegi vár-hoz tartozott.
Nagy- és Berekböszörmény egykor iker községek voltak, és a hagyományok szerint az itt levő Vernyike dűlő helyén állt valamikor Vernyike-Böszörmény község is.
1421-ben a korabeli oklevelek Berekböszörményt falunak, Nagyböszörményt pedig városnak írták le.
1554-es adólajstrom pedig külön Nagyböszörmény és külön Bereg helységet említett.
1520-ban a település birtokosai a Csákyak voltak. Az ekkori vámösszeírásban Böszörmény néven mint vámszedőhely szerepel.
A falu egykor vásáros hely volt, és az 1800-as évek elején Serfőzdéje is volt.
A település fennmaradt régi helynevei közül említést érdemel Korhánydomb, és a Budai halom, és a falu határán vonul át az ún. Ördögárok is.
A XVIII. század végén a Csáky család itt szép úrilakot is épített.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református temploma -1678-ban épült, 1783-ban átalakították.
- Hársfasora Hajdú-Bihar megye védett természeti értékeinek részét képezi.
- A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1888. augusztus 11-én Emőd Tamás költő.
- Itt született 1928. február 5-én Tarsoly Elemér Jászai Mari-díjas színművész.
- Itt született 1936. június 13-án Veres Győző, kétszeres, egyben első magyar súlyemelő világbajnok, sokszoros olimpiai, világ és európa bajnoki érmes. 18 világcsúcsdöntés fűződik nevéhez.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Bihar vármegye.
