Murony

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murony
Murony címere
Murony címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Békési
Kistérség Békési
Jogállás község
Polgármester Fekete Ferenc Zoltán[1]
Irányítószám 5672
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1221 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 35,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 35,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Murony (Magyarország)
Murony
Murony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 21° 02′ 31″Koordináták: é. sz. 46° 45′ 40″, k. h. 21° 02′ 31″
Murony (Békés megye)
Murony
Murony
Pozíció Békés megye térképén

Murony község Békés megye Békési járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szomszéd települések: Békés (7 km), Békéscsaba (11 km), Mezőberény (7 km), Kamut (5 km)

Megközelíthető[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vonattal a MÁV 120-as számú Budapest–Szolnok–Békéscsaba–Lőkösháza-vasútvonalán érhető el. A vasútállomás Mezőberény és Békéscsaba között található. Korábban itt csatlakozott a 129-es számú Murony–Békés-vasútvonal a fentebb említett fővonalhoz, azonban ezen a vonalon 2007-ben a forgalom megszűnt.

Közúton a 47-es főútról letérve bekötőúton, vagy Békéstől nyugati irányba haladva. Murony pont a 47-es és 470-es főutak közt fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ószláv eredetű neve hangyabolyt jelent. Egy ideig Békésföldvár volt a neve. A település legjelentősebb gazdasági társasága az 1949-ben alapított Hidasháti Állami Gazdaság (ma Hidasháti Mezőgazdasági Rt. [1])

A község három város, Békéscsaba, Békés, Mezőberény által határolt terület középpontjában található. A települést átszeli észak-dél irányban a DebrecentSzegeddel összekötő 47-es számú közlekedési főút és a Szolnokot Araddal összekötő vasútvonal. Kelet-nyugat irányban a Békést Szarvassal összekötő turistaút keresztezi. Területéhez tartozik Tarafű, Földvár, Pece, Gyúri-rét, Kaszáló, Murvahely, Üszőjárás és Soványhát. A mai községhatáron belül a régészeti terepbejárások során különböző korokból származó települések nyomait találták meg. Ezek őskori, rézkori, bronzkori, szkíta, kelta, szarmata, gepida, Árpád-kori, késő középkori leletek. Legjelentősebb a környéki lelőhely és Murvahely területén a középkori Murony templomának és temetőjének feltárása.

Az egykori Murony (az elnevezés jelentése hangyaboly) a mai Murvahely nevű külterületen található. Az első írásos emlékek 1295-ben említik a települést Murul, illetve Mwryul néven. 1663-ban pedig Murunhely elnevezéssel találkozhatunk a korábbi krónikákban. Feltehetőleg földvára miatt 1950-ig Békésföldvár néven is szerepel.

1295-ben Egyedfia Sándor kezén találjuk. A 14. század végén az Ábrahámffyak és leszármazottaik, 1412-ben Dánfoki András, Gergely és Benedek tulajdona. 1424-ben a Dánfokiak Mwryul nevű birtokukat elzálogosítják Maróthy Jánosnak és fiának, majd ugyanezt a birtokot 1426-ban el is adják. A török előrenyomulása idején 1552-ben lakosai elmenekülnek, és csak 1555-ben települnek vissza. 1564-ben kb. 90 ember lakja. A 17. század végén újra elnéptelenedik. 1649-ben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem elajándékozza Bakta Ferenc és Szél Pál borosjenei vitézeknek. 1720-ban báró Harruckern birtoka, majd 1744-ben Placsitár Lukács, örmény kereskedő 350 forintért béreli. Fényes Elek szótára 1851-ben pusztának említi Murvahelyt, Békés mellett. A 19. század végén Jantyik Mátyás családjának is van Murvahely térségében birtoka, melyre 1861-ben kápolnát, 1895-ben festőműtermet épít. A 20. század elején a Wenckheim birodalom és Megyeri Sándor birtokainak része. Több család telepedik le ebben az időben a Duna, Petőfi, Ady utcákban. 1922-ben a pecei lakosok adományából, az első világháborúban elesettek emlékére harangot állítanak. 1932-ben már két tantermes iskola működik a településen. Évszázadokon keresztül a lakosság mezőgazdaságból él. A második világháború után alakul meg a Hidasháti Állami Gazdaság, majd az Alkotmány és a Rákóczi Termelő Szövetkezet. 1968-71 között felépül a SERKÖV sertéshizlaló vállalat. 1950-ben Békéstől – önálló közigazgatással – különválik Murony, lakosainak száma ekkor 1958 fő. Ebben az időben jelentős fejlődésnek indul. A közvilágítás kiépítése 1951-ben történik meg Az ivóvízellátás érdekében Northon-kutat fúrnak 1952-ben, melyet 1973-tól vezetékes ivóvízhálózat vált fel. 1960-70 között épül a belterületi házak zöme. A vezetékes földgázhálózat kialakítása 1983-ban történik. A községi utak alapjainak jelentős része 1980-90 között lakossági összefogással készül el. 1995-ben felépül a magyaros stílusú tornacsarnok. Az új templom avatására 2002-ben, a felújított orvosi centrum átadására 2005-ben kerül sor. 2007-ben befejeződik a művelődési ház felújítása.

A község sík területen fekszik, melyet földszintes házak uralnak. Központjában helyi látványosság a liget, melynek területe helyet ad a közösségi, szabadtéri rendezvényeknek. A külterület legmagasabb karakteres épülete a Hidasháti Állami Gazdaság vetőmagüzemének tisztítótornya, ami az 1960-as években épül. Jellegzetes „V” alakú vasbeton-héjszerkezetű tetejével a település látképét jelentősen meghatározza. Történelmi műemlék a Murvahelyen található 1861-ben épült Szent Anna kápolna. Sajnos jelenleg igen rossz állapotban van, melyen a felújítás és a helyi védelem alá helyezés tudna segíteni.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent Anna kápolna

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Erdélyben „élt” egy muronynak nevezett vámpír. Át tudott változni emberből macskává, kutyává, varangyos békává vagy bármilyen vérszívó rovarrá. Ez a fajta álcázás nagyon megkönnyítette a muronynak, hogy megtámadja az áldozatait, mivel azok nem gyanakodtak az állatokra.

Érdekesség még, hogy évekkel ezelőtt a híres Orient Expressz menetrendje szerint Muronyban is meg kellett állnia. Ugyanis sok, gazdag földbirtokos élt a kis településen.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Murony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]