Bélfenyér

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bélfenyér (Belfir)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Tenke
SIRUTA-kód 31805
Népesség
Népesség 643 fő (2011. október 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bélfenyér (Románia)
Bélfenyér
Bélfenyér
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 44′ 23″, k. h. 21° 56′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 23″, k. h. 21° 56′ 34″

Bélfenyér (románul Belfir) falu Romániában, Bihar megyében, Tenkétől 3 km-re délre. Közigazgatásilag Tenkéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyváradtól délre, a Fekete-Körös völgyében, Tenke, Ökrös, Feketegyörös és Alsókocsoba közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bélfenyér nevét 1552-ben említette először oklevél Belfenyer néven. 1808-ban Béllfenyér, Belfire, 1913-ban Bélfenyér néven írták.

A település a legrégibb időtől a váradi püspökség birtokai közé tartozott. A török hódoltság alatt elpusztult, de utána ismét megtelepült.

1703. szeptember 1-jén Bóné András ezredeskapitány és kurucai itt verték meg az aradi vár ellenük küldött rác katonáit. Az 1766-os canonica visitatio régi kis kőegyházát is említette, és megjegyezte róla, hogy „az egész oly kicsi vala, hogy híveinek felét sem fogadhatá magába.”

1849 után a zömmel szántókból és tölgyerdőkből álló püspökségi birtokból majorságként az erdő és egy terjedelmes legelő maradt püspöki tulajdonban.

1910-ben 1531 lakosából 1519 magyar volt. Ebből 1484 római katolikus, 28 református volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

Bélfenyér lakói egykor híres szekérgyártók voltak, az itt készült szekerek Békés és Arad megye síkjain is keresettek voltak. Szekérgyártóiról, és az itt készült szekerekről már Fényes Elek is megemlékezett.

Határában egykor két falu is állt:

Buzás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Olcsva felé vezető úton állt egykor Buzás község, melyet az 1332-es pápai tizedjegyzékben még mint egyházas helyet említettek. Az 1552. évi adóösszeírásban Buzás név alatt Vajda Mihály birtoka volt.

Szigeti[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ugyancsak Bélfenyér közelében, a Sziget nevű helyen állt egykor Szigeti község is, melynek nevét 1214-ben említette először oklevél Seigueti néven. Szigeti neve szintén előfordult már az 1332. évi tizedjegyzékben és a 16. századi adóösszeírásokban mint a váradi püspök birtokát említtették.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma 1785-ben épült, melyet gróf Kollonits nagyváradi püspök építtetett.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Biharvármegyei helyi munkatársak: Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai VI: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Fodor Ferenc: Az elnemsodort falu. Budapest : Athenaeum, 1940. 260 p., [6] t. : ill. (Tenke és Bélfenyér helytörténete).
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.