Élesdlok
| Élesdlok (Luncșoara) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kisősi |
| Népesség | |
| Népesség | 1045 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
Élesdlok (Luncșoara), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Réz-hegység alatt,Élesdtől keletre, a Sebes-Körös egyik jobboldali mellékvize, a Runa-patak mellett, Körösgégény és Kisbáród közt fekvő zsáktelepülés.
[szerkesztés] Története
Élesdlok, Lok nevét 1214-ben említette először oklevél Loc néven.
1360-ban Lwk, Look, 1366-ban Lak, 1409-ben Lok, 1435-ben p. walachalis Lwkh, 1472-ben Alsolok, Felsewlok, 1808-ban Lók ~ Loók, Louksoara, 1888-ban Lokk, 1913-ban Élesdlok néven írták.
1360-ban Lwk néven mint oláh helységet említették, amely a Thelegdy család tagjainak, Telegdi Tamás kalocsi érseknek és rokonainak faluja volt. Ugyancsak 1360-ban említették a falu Tataraspatakfő felé eső utcáját is.
A 19. század első felében a Batthyányak és Zichyek voltak a falu birtokosai, a 20. század elején pedig ifjú gróf Zichy Ödön volt a nagyobb birtokosa.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Lokk, románul Lungsuora, a Rézhegy déli oldalán 2 völgy és 3 dombon, az egész
határon szétszórva 1147 óhitü lakossal, kik mésszel kereskednek és fuvaroznak. Óhitü anyatemploma. Határa 5243 hold, ... Pataka 2, melly 6 malmot forgat, ezenkivül 2 nevezetes mocsára van, ... Mind kettő vastag hinárral és zsombékkal van benőve, s fenekét még póznával sem lehet elérni. A Rézhegy alatt találtatik egy gömbölyü domb, mellyen hajdanán vár volt, s a köznép e helyt ma is Csetetzan-nak nevezi. Birja gróf Batthyány Arthur |
” |
1910-ben 1508 lakosából 45 német, 1458 román volt. Ebből 33 görög katolikus, 1426 görög keleti ortodox, 41 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Görög keleti temploma - 1771-ben épült
[szerkesztés] Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

