Kötegyán
| Kötegyán | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Alföld | ||
| Megye | Békés | ||
| Kistérség | Sarkadi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Nemes János[1] | ||
| Irányítószám | 5725 | ||
| Körzethívószám | 66 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1369 fő (2010. január 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 31,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 42,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kötegyán
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
Kötegyán
Pozíció Békés megye térképén
|
|||
| Kötegyán weboldala | |||
Kötegyán község Békés megye Sarkadi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Békés megye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Lakossága magyar nemzetiségű és anyanyelvű.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A vasútállomás (a 128-as vonalat figyelembe véve) Sarkad és Méhkerék között található, de vonattal el lehet innen jutni Nagyszalontára (Románia) is.
A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől. Fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is.
[szerkesztés] Története
A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi Regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. 1951 óta tartozik Békés megyéhez.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Műemlék Református templom
- A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
- A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
- A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
- A főtéren áll az I.- és II. világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
- Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.
[szerkesztés] Ismert emberek
[szerkesztés] Kötegyánon éltek
A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.
[szerkesztés] Testvértelepülése
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
||||||||||||||||
