Kötegyán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kötegyán
Kötegyán címere
Kötegyán címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Kistérség Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Nemes János[1]
Irányítószám 5725
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség 1473 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 31,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 42,95 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kötegyán (Magyarország)
Kötegyán
Kötegyán
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 05″, k. h. 21° 29′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 05″, k. h. 21° 29′ 43″
Kötegyán (Békés megye)
Kötegyán
Kötegyán
Pozíció Békés megye térképén
Kötegyán weboldala

Kötegyán község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megye északkeleti részén, Békéscsabától 33 kilométerre, Gyulától 22 kilométerre, Sarkadtól 9 kilométerre fekszik a román határ mellett. Lakossága magyar nemzetiségű és anyanyelvű.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közúti határátkelőhely 3 km távolságra van a településtől. Fontos vasúti csomópont, és vasúti határátkelőhely is.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu környéke már a bronzkorban is lakott volt, erre utalnak a régészeti ásatásokból előkerült tárgyak, eszközök. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

A honfoglalás idejére tehető a település kialakulása. A település első írásos említése 1213-ban, a Váradi Regestrumban történik. Nevét feltehetően Gyán falu Kethe nevű birtokosáról kapta a 15. században. A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett, csak a 17. század végén népesült be újra. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye nagyszalontai járásához tartozott. 1951 óta Békés megye része.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műemlék Református templom
  • A falu határában ökopark és kopjafagyűjtemény
  • A községháza mellett álló épület, amely egykor kocsma volt, és feltételezések, legendák szerint egy része zsidó imaházként funkcionált.
  • A nyaranta megrendezett Kötegyáni Turisztikai Falunap
  • A főtéren áll az első- és második világháború helyi áldozatainak emlékműve, közülük az utóbbi egy helyi, fiatal szobrász, Szőke Sándor alkotása.
  • Római katolikus templom. Fájdalmas Szűzanya tiszteletére felszentelt.

Ismert emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Fényes Imre elméleti fizikus, egyetemi tanár, a fizikai tudományok doktora itt született 1917-ben.

Kötegyánon éltek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A református lelkészlakban élt álnéven az 1848-49-es szabadságharc bukását követően a bujdosó Táncsics Mihály, aki a lelkész árpádi birtokán gazdálkodott.

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kötegyán települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]