Oláhapáti
| Oláhapáti (Apateu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Nagyürögd |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagyürögd |
| Irányítószám | 417346 |
| SIRUTA-kód | 30167 |
| Népesség | |
| Népesség | 468 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 [1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 58′ 17″, k. h. 21° 55′ 22″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 17″, k. h. 21° 55′ 22″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhapáti témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Oláhapáti (régebben Apáti, románul Apateu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Az Alföld szélén, Nagyváradtól délre, Félixfürdőtől nyugatra, Nagyürögd, Váradcsehi és Kardó közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
A falu Árpád-kori település. Nevét már 1291–1294 között említette oklevél villa Abbati néven.
1319-ben Apathi episcopi nostri [Waradiensis] néven említette oklevél mint a váradi püspök birtokát.
1333-ban neve a pápai tizedjegyzékben is szerepelt. Később a váradi 1. sz. püspök lett a földesura, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Oláh-Apáti 550 óhitű, 6 református lakossal, s óhitű anyatemplommal. Határa 1557 hold, ... Birtokosa a váradi deák püspök. | ” |
1910-ben 582 lakosából 20 magyar, 30 német, 532 román volt. Ebből 50 görögkatolikus, 30 evangélikus, 484 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
A 2002-es népszámlálás szerint 260 lakója közül 244 fő (93,8%) román, 4 (1,5%) magyar, 11 (4,2%) cigány etnikumú, 1 fő (0,4%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkeleti temploma 1830-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}