Érsemjén

Érsemjén (Șimian)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Rang	község
Beosztott falvak	Érkenéz, Érselénd
Polgármester	Balazsi József
Irányítószám	417545
Népesség
Népesség	2569 fő (2002) +/-
Község népessége	4045 (2002)
Magyar lakosság	2184
Népsűrűség	44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	91,74 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Érsemjén Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 29′ 00″, k. h. 22° 6′ 00″47.4833333333, 22.1
Érsemjén weboldala

Érsemjén (románul Șimian): falu Romániában, Bihar megyében. Községközpont, Érkenéz és Érselénd tartozik hozzá.

Fekvése

Az Érmelléken, Érmihályfalvától 5 km-re, délnyugatra fekszik.

Nevének eredete

Neve a magyar Semjén személynévből származik. Előfordul Érsemlyén írásmóddal is. (Lásd: Pásztor Emil: Érsemlyén vagy Érsemjén?)

Története

1321-ben Wysimean néven említik először. 1910-ben 2655 lakosából 2649 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Érmihályfalvi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 4202 lakosából 2894 magyar, 899 román, 390 cigány és 15 német volt. 2007-es adatok szerint összesen 3924 lakosa van.

Érsemjén a 14. század elején Simián és Újsimián néven, mint a Balog-Semjén nemzetség birtoka volt megnevezve. Nevét ugyanígy írták az akkori pápai tizedlajstromban is. 1445-ben a falu a Zólyomi család birtoka volt. 1520-ban Érsemjént a fennmaradt oklevelek mint vámszedőhelyet írják le. 1560-ban a Makófalvi család tagjainak voltak itt birtokai. A család kihaltával Varkocs Tamás váradi főkapitány, majd 1600 körül a Fráter és a Péchy család lett a birtokosa. I. Lipót császár idejében a Bossányiak, ezek révén pedig később a Krajnik, Kazinczy, Szúnyogh, és Dobsa család, míg a Fráter és Péchy családokkal való összeházasodás révén a Kölcsey, Dobozy és a Pogány családok voltak itt birtokosok. A 20. század elején a Fráter család, Szunyogh Zsigmond, Krajnik Ödön és Nagy György is birtokosa volt.

Itt született Kazinczy Ferencz 1759. október 27-én.

Az 1900-as évek elején a szülőháza előtti kis parkban állt a Magyar Tudományos Akadémia közvetítésével születése 100 éves évfordulója alkalmából felállított gránit-emlékkő a következő felirattal:

„Kazinczy Ferencz születése helyén, százados emlékül a hazafiui kegyelet. MDCCCLIX.”

A szobor felállításának költségét Krajnik Alajos viselte nagybátyja iránti kegyeletből.

A település közelében, attól keletre feküdt egykor Kincse, mára elpusztult település is.

Kincse

Kincse (Küncsej) nevét 1291-1294 között említette először oklevél Kunchey néven, mikor Kunchey falu első fizetéskor 24 kepe tizedet adott a püspöknek.

1338-ban Kynche, 1489-ben Kencse, 1342-ben Kenche néven írták.

1318-ban egy oklevél szerint a kincsei nemesek Lecsméren vettek földet, majd 5 évvel később, 1323-ban ugyanők eskütársként szerepeltek.

1323-ban említette oklevél Johanes fia Mauritii de Kenche, valamint Thomas' dictus Nakas nob. de Kenche nevét, majd 1338-ban Pauli dicti Nakas Kynche volt említve.

A későbbiekben neve többet nem szerepelt, valószínűleg elpusztult.

Kincse nevét 1864-ben Pesty Frigyes is említette, mint Érsemjén határában levő helynevet.

Híres emberek

Itt született:

• Kazinczy Ferenc (1759. október 27. – Széphalom, 1831. augusztus 23.) költő, nyelvújító. Szülőháza emlékmúzeum, szobrát 1907-ben leplezték le a faluban.
• Fráter Lóránd (1872. június 17. – Budapest, 1930. március 13.) nótaszerző. Emléktábla hirdeti munkásságát.
• Csiha Kálmán (1929. szeptember 17. – Marosvásárhely, 2007. november 7.) református püspök, költő, publicista.

Források

• Borovszky Samu: Bihar vármegye.
• Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
• Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv.