Csokaly
| Csokaly (Ciocaia) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Székelyhíd |
| Népesség | |
| Népesség | 929 fő (2002)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 728 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 20′ 23″, k. h. 22° 2′ 34″ | |
| é. sz. 47° 20′ 23″, k. h. 22° 2′ 34″ | |
Csokaly (románul Ciocaia) falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Bihar megyében, az Érmelléken, Nagyváradtól 42 km-re északra fekvő település.
Története [szerkesztés]
A település nevét a korabeli oklevelek a 14. század-ban, 1338-ban említették először Chokol néven.
Csokaly a Gutkeled nemzetség birtoka volt, s osztozkodásakor a Gutkeled nemzetségből származó Durug unokáinak osztozkodásakor Conraduas és Keled kapta. 1373-ban a Zólyomi család volt Csokaly földesura, később pedig a makófalvi Makó család. 1563-ban a Makó család kihalta után Varkocs Tamás szerzett rá adománylevelet. 1647-ben I. Rákóczi György volt Csokaly birtokosa. A 18. század-ban a falu nevét Csokaj alakban írták, az évszázad végén és a 19. század elején több birtokosa is volt: így a Béldy, Csengery, Chernel, Carvay, Fényes, Sulyok, Tardy, Thegze családok. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye székelyhidi járásához tartozott.
1910-ben 1262 lakosából 1261 magyar volt. 2002-ben 929 lakosából 728 magyar, 80 román, 120 cigány volt.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református temploma 1720-ban épült.
- Fényes Elek (1807–1876) földrajztudós, statisztikus itt született. A Magyar Tudományos Akadémia tagja elkészítette Magyarországnak és tartományainak teljes földrajzi és statisztikai felmérését, leírását.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Források [szerkesztés]
- Borovszky Samu: Bihar vármegye
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet. Online hozzáférés
|
||||||||||||||||||||||||||||

