Gutkeled nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Gutkeled nemzetség címere
Az Admonti illetve Gutkeled biblia egy lapja

A Gutkeled (Guthkeled, Gút-Keled, Gut-Keled, Cletgud) nemzetség leszármazottai évszázadokon át vezérlő férfiakat, sőt fejedelmeket adtak Magyarországnak.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Történetük

Kézai Simon állítása szerint a Gutkeled nemzetség ősei Péter király idejében jöttek hazánkba [1] a Sváb Hercegségből, Stof, azaz Stauf várából származtak [2]. Ez a vár vagy a badeni Freiburg vidéki Burg Staufen, vagy a württenbergi Hohenstaufen lehetett. Gut és Keled ispánok 1093-ban és 1111-ben szerepelnek oklevelekben.

A nemzetség legrégebbi ismert tagja Gutkeled nembeli Vid ispán Salamon király idejéből.[1]

[szerkesztés] Birtokaik

Legrégebbi ismert birtokuk a Székesfehérvár melletti Gut falu, de a legjelentősebb birtokaik a Nyírségben voltak. A Zala vármegyei csatári monostor alapítólevele szerint ott a nemzetségnek legalább öt tagja volt birtokos. Emellett ők alapították a sárvári, a nyíradonyi és az Egyedi monostor]]t is.[1]

1326-ból ismert a nemzetség egyik ágának folyamodványa, és az ennek alapján kiállított adománylevél, mely a Somogy megyei Koppányt leverő Weissenburgi Vencelint a Gutkeled nemzetség ősének nevezi, és az oklevél szerint még ő kapta Szent Istvántól Rakamaz, Nyír-Bátor (Nyírbátor), Pócs (Máriapócs), Ábrány (Nyírábrány), és Nyíregyház (Nyíregyháza) nevű falvakat.[3]

A nemzetség tagjai 1307-ben osztoztak meg Bihar vármegyei ősi birtokaikon, ekkor Kozma fia Ivánka Negyvenszil-t nyerte. Az 1312 évi osztozkodáskor Pérecs és Diószeg birtokosai is. Ezenkívül bírták még: 1321-ben Kágyát, Szebent, Orbánost és Botkutátis megszerezték, az utóbbiakat 1335-ben Nagy-Károly-ért cserélték el. 1352-ben pedig Bánkot a Kállayaktól nyerték cserébe. 1338-ban Nagyér, 1347-ben Adonymonostora, 1397-ben pedig Egyed, Csokaly, Tiszapáliháza és Vidékháza is a birtokukba került. Az e nemzetségből leszármazott Maróti család, melynek őse az 1272-1298 közt élt Csépán unokája István volt, csak a 15. század elején nyert nagyobb birtokokat a vármegye területén Zsigmond királytól. 1418-ban Szekcsőd, és Bökény is a birtokaik közé tartozott.

[szerkesztés] A Gutkeled nemzetség ágai és családjai

A Báthory címerben lévő fogak összekapcsolódtak azzal a családi hagyománnyal, mely szerint Vid, a Gutkeled nembéli Báthoriak őse Opos, a bajor Vencelintől eredő Márton fia Szent István korában megölte az ecsedi-láp sárkányát és ennek jutalmául nyerte el a szabolcsi Vid birtokot. Ezt erősítette a család egyes őseinek tagsága a Sárkány Lovagrendben is, melynek jelvénye a pajzs köré tekeredő sárkányban figyelhető meg.

A nemzetség két főágra, a majádi és a sárvármonostori főágra oszlott, amelyből hét ág, végül 30 nemesi család származott.[1] A két főág és a hét ág:[4]

[szerkesztés] Sárvármonostori főág

Apaj - István bán-ág [5]

  • Málcai család
  • Bacskai család
  • Butykai család
  • Csatári család
  • Ráskai család
  • Raszinjakeresztúri család
    • raszinjakeresztúri Bocskai
    • raszinjakeresztúri Apajfi
  • Márki család
  • Anárcsi család(*)
    • anárcsi Tegzes
    • anárcsi Nyíri

Várdai ág [6]

  • Várdai család
  • Kenézi család
  • Anárcsi család(*)

Farkas-ág[7]

Tiba-ág[6]

[szerkesztés] Majádi főág

Bátori ág [8]

Egyedmonostori ág [9]

  • Adonyi család
  • Perbárthidi család
  • Diószegi család
  • Dobi család

Lotárd-ág [10]

  • Amade család
  • Marcaltövi család
  • Felsőlendvai család
  • Maróti család

[szerkesztés] Egyes tagok

  • Bélyi család

[szerkesztés] Ismert Gutkeled nembeliek

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Családfájuk 1. Családfájuk 2. Családfájuk 3. Családfájuk 4.

Ágaik

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken