Egyed (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egyed
Egyed1.jpg
Egyed légifotója
Egyed címere
Egyed címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Csornai
Kistérség Csornai
Jogállás község
Polgármester Vadosné Varga Katalin[1]
Irányítószám 9314
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 512 fő (2014. január 1.)[2]
Népsűrűség 39,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,43 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egyed (Magyarország)
Egyed
Egyed
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 17° 20′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 12″, k. h. 17° 20′ 24″
Egyed (Győr-Moson-Sopron megye)
Egyed
Egyed
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Egyed község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyed Magyarország északnyugati részén, a Rábaközben, a járási székhelytől, Csornától 15 kilométerre délkeletre található.

A Buga-csatorna 2010 tavaszán

A Pápa–Csorna-vasútvonalon, a falutól 2 km távolságra Rábacsanakkal közös vasútállomása van. Közúton négy irányból érhető el: a 83-as útról Tét, Mórichida és Árpás településeken keresztül, a 86-os útról Rábacsanakon át, Csornáról, a 85-ös útról Dör és Rábapordány érintésével, Szanyból pedig Rábaszentandrás és Sobor községeken áthaladva.

A község területe sík, a legközelebbi dombvidék, a Sokorói-dombság harminc kilométerre található. A falun átfolyik a Szany határából induló és a térség belvizeit a Kepés–Lesvári-főcsatornába, majd azon át a Rábcába vezető Buga-csatorna, amely az 1970-es évek végéig jelentős mennyiségű vizet szállított, de az utóbbi évtizedekben csak ritkán telik meg, medre többnyire száraz, cserjék, gyomok borítják. (Az egyediek egyébként nem Buga-csatornának, hanem "vármegyei ároknak", helyi tájszólással "vármegyároknak" hívják e csatornát.)

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hét vezér fái
Az I. világháborús hősök emlékműve

A falut először egy 1469-ből származó oklevélben említik Echieth néven. A török idők alatt elnéptelenedett, ezért a hódoltság után a helyi földesúr német és rác lakosságot telepíttetett a területre.

1742-ben a település a Festetics család tulajdonába került és uradalma hamarosan megindította majorüzemét. 1771-ben már 540 kis holdon folyt a majorgazdálkodás. A földművelésben a Festeticsek váltógazdálkodást folytattak, szarvasmarhát hizlaltak, nemes juhfajtákat és selyemhernyót tenyésztettek. Szilváskertjük az egész Rábaközben ismert volt. Napóleon császár serege 1809-ben Egyed községen is átvonult, a francia katonák a kastélyt is kifosztották, de ez nem állította meg az uradalom fejlődését. 1831 októberében Festetics Vince egyedi birtokán találták az i. sz. első századból, Egyiptomból származó ún. egyedi kincset, egy rézből és bronzból készült kancsót, amelynek oldalát négy egyiptomi istenség arany- és ezüstberakásos alakja díszíti. (Ma a Nemzeti Múzeumban őrzik.) Az 1840-es években cukorgyár is létesült a településen, s Egyed mezővárosi rangot kapott, melyet 1871-ig viselhetett.

1848-ban harmincnégy nemzetőrt írtak össze a mezővárosban: 29 telkes jobbágyot, 1 kocsmárost, 1 ügyvédet, 2 ispánt és 1 grófot, gróf Festetics Istvánt, akit kapitánnyá választottak. A fennmaradt iratok tanúsága szerint a szabadságharcban honvédként harcolt a faluból Horváth István és János, Molnár István és János, Pálfi János és Szemeti Máté.(E családnevek viselőit ma is megtaláljuk a községben.) Az 1848-as forradalom eredményeképpen az úrbéres telkek a volt jobbágyok tulajdonába kerültek.

1852-ben a Batthyány család szerezte meg az egyedi uradalmat, s gróf Batthyány Géza, aki 1859-ben feleségül vette a mártír miniszterelnök, gróf Batthyány Lajos legidősebb lányát, Emmát, itt is telepedett le. A grófnő nevét mind a mai napig viseli az Emma-dűlő.

A birtokot 1882-ben a budapesti szeszgyáros Stern (1885-től Egyedi) család egyik tagja, Artúr vásárolta meg, aki Egyeden nemcsak mezőgazdasági termeléssel, hanem versenylótenyésztéssel is foglalkozott és nagy hajtóvadászatokat is rendezett, melyeknek híre a 20. század elején Angliáig eljutott. Az uradalomban folyó termelés hatékonyságát mutatja, hogy a századfordulón az Egyedi család a második helyet foglalta el a Csornai járásban legtöbb adót fizetők rangsorában. (A húszas évek helyi szenzációja volt, hogy Egyedi Artúrt egyik veje megfojtotta, mert a gazdag földbirtokos megtagadta adósságainak rendezését.)

Az 1896-os millenniumi ünnepségek emlékét a falu szélén, a Rábacsanakba vezető út bal oldalán máig őrzi az akkor ültetett hét hársfa, "a hét vezér fái". E fák stilizált rajza látható a falu címerének közepén.

Az első világháború az egyediek közül 42 áldozatot szedett, a második világháborúban - a 28 katonahalált, a 9 polgári áldozatot és a koncentrációs táborokba elhurcolt 9 egyedi lakost is számolva – 46-an pusztultak el. 1945 márciusában, a háború utolsó hónapjában a Rába folyónál zajló elkeseredett harcok során az aknatűz következtében a falu sok háza megrongálódott vagy leégett; ezek lakóinak egy része telepesként Ágfalvára költözött az onnét kitelepített svábok házaiba.

Mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1924-es földreform során 250, az 1945-ös során pedig 350 katasztrális hold földet osztottak szét az egyedi családok között.

Májusfa az Árpási utcában 2010-ben
A községháza
A takarékszövetkezet
Vasút 2010: újrainduló vonatok, lepusztult állomás

A falu első termelőszövetkezete 1958-ban alakult meg. A tsz 1976-ban rábacsanaki székhellyel egyesült a szomszédos Árpás és Rábacsanak termelőszövetkezeteivel, de a rendszerváltást követően 1992-ben ismét önállóvá vált. Napjainkban a faluhoz tartozó földek legnagyobb részét néhány magángazdaság műveli saját tulajdonként és bérlemény formájában.

Az 1970-es években kiemelkedő kulturális élet folyt a településen. Kajos László tanító ekkor alakította meg a dalárdát, a citerazenekart és a tánccsoportot. Ma is élő néphagyomány a szentháromság-napi búcsú alkalmával táncolt karéj, a májusfaállítás és a húsvéti pirostojásfestés. Az ezredforduló óta minden évben rendeznek falunapot is egyre gazdagabb kulturális és sportprogrammal.

Egyed infrastrukturális ellátottsága jónak mondható, vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna, gáz és telefon is van a faluban, és megoldott a szelektív hulladékgyűjtés is. Az utak portalanítottak.

Az általános iskola alsó tagozata Szil tagiskolájaként, de helyben működik, a felső tagozatosokat iskolabusz szállítja Szilba[m 1].

2004-ben új sportpályát és hozzá tartozó korszerű öltözőépületet vehettek birtokukba a falu fiataljai.

Egyednek van háziorvosa, s védőnő és gyógyszertár is működik a községben.

Látnivalói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kastély délnyugat felől
A viharvert japánakác a kastély udvarán
A kastély

A település központjában, az Árpási utca elején található kastély egy a 18. században barokk stílusban épült Festetics-kastély helyén áll, amelyet az új tulajdonos, Stern Artúr 1882-ben lebontatott, hogy helyére a kor divatját követve "romantikus", neogótikus stílusban újat építtessen. A régi kastélyból csak a Batthyány család címerét őrizte meg, ezt visszahelyeztette az új épület északnyugatra néző főhomlokzatára. Az új kastélynak eredetileg U alakú alaprajza volt, de északkeleti szárnya a második világháborúban helyrehozhatatlanul megrongálódott, s csak középső része és délnyugati szárnya maradt meg. Az épület jellegzetességei a bástyaszerű sarkok. A háború után a Batthyány-címert a romos főhomlokzatról a délkeletre néző, utca felőli falra helyezték át, itt látható ma is.

A kastély udvarán álló öreg japánakác (más néven közönséges pagodafa) az uradalom utolsó kertészének elmondása szerint idősebb a mai épületnél, a hajdani barokk kastély udvarát is ez a fa díszítette.

A kastélypark külön érdekessége volt a falu címerének bal felső mezejében is szereplő, Nagykútnak nevezett kútbörtön, egy többcellás föld alatti téglaépítmény, amelyet a második világháborúig használt az uradalom, persze már nem börtön, hanem almatárolás céljára. A kutat a II. világháború utáni földosztást követően a parcella új tulajdonosa elbontotta és betemette.

A kastélyt, amelyben a 2000-es évek elejéig az általános iskola működött, az anyagi nehézségekkel küzdő önkormányzat eladta. Az új tulajdonos az épület cseréptetejét felújíttatta, de teljes rekonstrukcióra még nem került sor.

A római katolikus templom
A római katolikus templom a 2012-es felújítás után
A római katolikus templom 1958-ban - még a régi toronnyal

A kastéllyal szemben álló háromhajós, kereszthajós templom 1733-ban épült barokk stílusban, de kétszáz évvel később, 1933-ban a torony és a szentély kivételével neobarokk stílusban átépítették. 1959 májusában tornya egy villámcsapás következtében megrongálódott, s a helyreállítás során eredetileg téglából épült szép csúcsos palástja helyett a régi hangulatát nem tükröző betonpalástot kapott. Ezt 2012-ben vörösrézzel burkolták.

A főoltár és a szószék eredeti, a 18. századból való. A főoltárkép a Szentháromságot ábrázolja, a szószék mellvédjét díszítő olajfestményről pedig Pál apostol néz ránk. A templom falfestményeit Borsa Antal 20. századi győri festő-restaurátor készítette: Szent István felajánlja a koronát Máriának, Szent Imre szűzességi fogadalmat tesz, Szent László vizet fakaszt, Szent Erzsébet a rózsáit mutatja.

A templom északkeleti homlokzata előtt, a sekrestyeajtó mellett álló szép kőkeresztet 1803-ban állították.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község nevét helyileg az „ëgyed” köznév ejtésével ellentétben „egyëd”-nek ejtik, tehát megfordítják a zárt „ë” és a nyílt „e” sorrendjét.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pájer Imre: Egyed. Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve; CEBA Kiadó, 1998. ISBN 963-9089-07-9
  • Bedécs Gyula: Egyed. A Rábaköz. B.K.L. Kiadó, Szombathely, 2002. ISBN 963-86193-7-6
  • Az Észak-Dunántúl atlasza. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal, 1974.
  • Magyarország autóatlasza. Topográf Térképészeti Kft. 2008.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egyed települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szil község nevéhez a ragok mély magánhangzós alakja illeszkedik: Szilban, Szilból stb.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyed (település) témájú médiaállományokat.