Pereszteg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pereszteg
Pereszteg címere
Pereszteg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Sopron–Fertődi
Jogállás község
Polgármester Sellei Tamás[1]
Irányítószám 9484
Körzethívószám 99
Népesség
Teljes népesség 1421 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 61,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 22,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pereszteg  (Magyarország)
Pereszteg
Pereszteg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 37″, k. h. 16° 44′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 37″, k. h. 16° 44′ 06″
Pereszteg  (Győr-Moson-Sopron megye)
Pereszteg
Pereszteg
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Pereszteg weboldala
A faluház
A falu védőszentjei

Pereszteg (németül Perestagen, horvátul Peresteg) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Sopron–Fertődi kistérségben található.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül Perestagen a neve a településnek. Horvátul hivatalosan Peresteg, de régen három további neve is volt. Az olmódiak Pristieg-nek, a kópháziak Perestieg-nek, a hidegségiek Prestiek-nek hívták.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kisalföld nyugati szélén fekszik. Felszíni vizeit az Ikva patak gyűjti össze. Közvetlenül határos Nagycenk, Pinnye, Nagylózs és Sopronkövesd községekkel. Vasúton a Sopron–Szombathely-vasútvonalon közelíthető meg. Rendszeres autóbuszjárat van a Sopron–Győr vonalon. A 60-as években bevezetett Nagylózs–Sopron járattal még kedvezőbbé vált a közlekedés, mert több megálló is van a faluban. A falun áthaladó portalanított közút a 84-es és a 85-ös főutat köti össze. Pereszteg önálló község, a régi Pereszteg és Sopronszécsény, németül Sitschen egyesítéséből született 1951-ben.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pereszteg első írásos említése 1291-ből való, Nagycenkkel kapcsolatos oklevélen szerepel „Perezteg” néven. 1326-ig a soproni vár tartozéka volt, ekkor I. Károly Kanizsay Lőrincnek adományozta. 1454-ben a cseh husziták feléget-ték további 15 községgel együtt. 1536-ban a Nádasdyak kezére került, ez idő tájt a lakosság tiszta magyar. Az 1623-ban Csepregen alakult molnár céh alapító okmánya szerint a községben két malom működött az Ikva patakon. Az 1659. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint Szent Miklós a plébánia védőszentje, és a templom restaurálásra szorul. 1660 körül Nádasdy Ferenc gróf 5 jobbágyhelyet adott Székelyi Istvánnak. 1677-ben a Széchenyiek vásárolták meg. 1683-ban, a törökök átvonulásakor 60 elhagyott ház volt a községben, 1706-ban pedig a labancok, majd a kurucok pusztították a helységet. 1715-ben a Széchenyiek mellett a Székelyi-család és a plébánia volt a birtokos. A falu népi összetétele mai formájában a 17. században végbement betelepülések hatására alakult ki, miután a 16. század közepén a lakosság még tiszta magyar volt. 1697-től magyar iskola működött a községben. 1728-ban már 42 horvát, 20 német nevet viselő családfő volt itt a 34 magyar mellett. A 18. század közepén az erdőirtás virágkora erősen vonzotta a németséget, amely az erdőirtás konjunktúrájának letűntével továbbállt. 1740-ben Székelyi Antal Sopron megye esküdtje volt. A Széchenyiek ez időben osztozkodtak, és Pereszteg Schmidegg Frigyesnének szül. Széchényi Jozefának birtokába került. 1796-ban gróf Széchényi Ferenc Schmidegg Lászlótól 115000 forintért visszavásárolta. 1806-ban újjáépíttette a templomot. 1820-ban mint hitbizomány István testvérének, Lajosnak jutott a peresztegi rész. Lajos gróf Horpács mellett sokszor tartózkodott peresztegi kastélyában is, István gyakran meglátogatta bátyját. Lajos 1830-ban a cenki Ikva patakról Peresztegig malomárkot ásatott és új malmot építtetett. Az 1904-ben megindult országos kivándorlási láz Pereszteget is elérte, 28 fő vándorolt ki Amerikába szerencsét próbálni, Szécsényből 9 fő távozott.

Sopronszécsény Első írásos említése „Zechun” néven 1261-ből, majd „Zechen” néven 1331-ben származik. A középkorban az Osl nemzetséghez tartozó Pinnyeyek birtokolják, majd a 16. században leányágon a Zalay-családé lett. 1529-ben a törökök átvonulásakor teljesen elpusztult. 1549.évi ház-számláláskor több nemes birtoka. 1580-ban a Lászlóvits család volt birtokos. Leányuk Niczky István neje lett, így a Niczkyek, majd a Zeke család, később a Tallián és Vízkelety családok lettek a birtokosok. A községnek sem bora, sem erdeje nem volt. 1894 óta működött iskola az egyik kis házacska termében.

Mindkét falu 1898-tól 1948-ig a nagycenki körjegyzőséghez tartozott. 1899-ben alakult meg az Önkéntes Tűzoltó Egyesület. Háborús harcok a községben a II. világháború idején alig voltak, mert a község nem a fő útvonalon fekszik. 1945. március 30-án, nagypénteken a németek felrobbantották a vejkei vasúttöltést. A háború végén az oroszok hadifogoly tábort rendeztek be a kastély melletti kertészet területén. A kastély ura, gróf Széchenyi Ferdinánd feleségével egy falubeli kisgazda házánál húzta meg magát félévig. A II. világháborúban 24 hősi halott volt a faluból, ebből heten szécsényiek. 1945 májusában kezdődött a földosztás. A Széchenyi-hitbizomány 250 kh. ingatlana és Széchenyi Ferdinánd 1000 holdon aluli birtoka jutott a kisemberek kezébe. A földosztás után a régi és az új gazdák egymást segítve iparkodtak pótolni a háborús veszteségeket. Az állatállomány a háború alatt igen lecsökkent. A beszolgáltatási kötelezettségekre egy példa: 1948-ban a beszolgáltatandó tej Peresztegen 318 tehén után 167000 liter (1 tehén után 525 liter), Szécsényben 71 tehén után 36000 liter (egy tehén után 507 liter) tej volt. A Dénes majorban magnemesítési célra állami gazdaság létesült, de ez hamarosan megszűnt.

1948. január 1-jén Pereszteg önálló körjegyzőséget kapott. Az új gazdák egy része 1950-ben termelőszövetkezetet alapított. A tanácsrendszer 1950 októberétől 1979. január 1-jéig működött. A lakosság száma 1948-ban 1287 fő volt. A lakosok között volt néhány cigány család. A múlt században települtek a Kis utcába. 4 házban 9 család lakott 63 lélekszámmal. Egy család volt közülük teknővájó, a többi cigányzenész. Egy évszázadon keresztül a vidéken is nevezetes volt a peresztegi cigányzenekar. Az utóbbi két évtizedben az ő házaik is megújultak, és lakóik beolvadtak, megszűnt a zenekar is.

A lakosság kisebb része a mezőgazdaságban, többsége az iparban talált munkát. A növénytermesztésben a gabonaféléken túl ipari növényeket – napraforgót és cukorrépát – termesztettek. Az 1949-ben a termelőszövetkezetek megsegítésére megépíttetett gépállomás ellátta a környező községeket is. 1985 óta a győri RÁBA gépgyárhoz tartozó gyáregység lett, ekkor dolgozóinak száma 80 fő volt. A Csörgető-majori téglagyár a múlt században épült és 1945-ben államosították. 1948 júniusától szeptemberig 387000 falitéglát égettek, 109000 hornyolt cserepet, 7000 sima, 8000 hódfarkú cserepet és 1500 gerinc cserepet. Bár 3 hónap alatt ekkora teljesítményre volt képes és még bőven volt nyersanyaga a környéken, 1968-ban mégis bezáratták. A korábban jelesen működő két kicsi vízimalom is beszüntette tevékenységét. Nem volt rá szükség, hiszen a malomipar óriásit fejlődött. Így a község lakói főleg Sopronban kerestek munkát. A községben van posta, körzeti orvosi rendelő, gyógyszertár, takarékszövetkezet, boltok és vendéglők, törpevízmű. A pinnyei gyerekek is az 1961-ben épült óvodába és a 8 osztályos általános iskolába járnak. 1981-től működik az Idősek Napközi otthona. Faluház, könyvtár a kultúrház egyes helyiségeiből kialakított tornaterem szolgálja a művelődést és a kikapcsolódást. A 2008-as évben egy pesti magánvállalkozó a kultúrházból turistaszállót alakított ki, mely csoportokat tud fogadni (iskolai kirándulás, munkahelyi továbbképzés) céljából.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Műemlék jellegű a Szent Miklós egyhajós, középtornyos, kívül klasszicista, belül barokk jellegű rk. plébániatemplom Peresztegen. A templom melletti Mária szobor késő barokk, 1810 körül készült.
  • A Fő u. 6. sz. ház előtt áll Szent Flórián, Szent Donát és Nepomuki Szent János hármas, késő barokk szobra a 18. század második feléből. A falun kívül a vasút közelében késő barokk kálvária áll az 1800-as évekből. A sopronszécsényi Szent Vid rk. templom egyszerű középtornyos épület 1861–62-ben készült. Mellette az 1780 körüli copf stílusú Nepomuki Szent János szobor. A temető utcájában fonatos Szentháromság szobor látható 1783-ból.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből Torma Margit írásának átdolgozásával

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pereszteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]