Rábaszentmiklós
| Rábaszentmiklós | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Régió | Nyugat-Dunántúl | ||
| Megye | Győr-Moson-Sopron | ||
| Kistérség 2012-ig | Téti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Németh Szabolcs[1] | ||
| Irányítószám | 9133 | ||
| Körzethívószám | 96 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 126 fő (2010. jan 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 25,15 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
| Koordináták: é. sz. 47,5333°, k. h. 17,4167° | |||
| é. sz. 47,5333°, k. h. 17,4167° | |||
Rábaszentmiklós község Győr-Moson-Sopron megyében, a Téti kistérségben található.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén, Tét várostól nyugat-északnyugatra 9 km-re fekszik. A legközelebbi vasútállomás a Győr–Sopron-vasútvonalon 15 km-re Enesén van. A község a Sokorói-dombság határán található, a Rábaközbe benyúló Marcal-medencéhez tartozik. Talaja jobbára laza, meszes homok, homokos öntésiszap. A Marcal és a Rába között kötött, agyagos szerkezetű. Uralkodó széliránya az északnyugati. Felszíne síkság, melyet kisebb, lapos hátak tesznek változatossá: a tengerszint feletti magassága 114–120 m között váltakozik.
Története [szerkesztés]
A községet fennállása során, többféle néven említik az írásos források. A Kisszentmiklós név feltehetően a település nagyságára, míg a Kerekszentmiklós templomának rotundából kialakult formájára, az azt övező cinteremre, s az ezek köré épített házak, elhelyezkedésére utal. Első okleveles említése 1287-ből való, amikor is Kun László király az Osl nemzetségbeli Gergelynek adományozta hadi érdemeiért. A tatárjárás idején a falu elpusztult, hosszú ideig lakosok nélküli puszta hely volt. Temploma a XI. századból való. Nagy Lajos király idején a Kanizsay család kezére került. Emiatt lakói ismét elhagyták, illetve a törökdúlás miatt lakatlanná vált. Egy 1701-es irat szerint Keresztély Ágost győri püspök nyolc bérlő család megtelepítésével népesítette be újra a falut. Az áradások gyakran tették tönkre a földeket. A XX. század elején építették újjá a templomot, melynek során tornyot építettek a nyugati karéj helyére. Az eredetileg terméskőből rakott kör alaprajzú rotundát a középkorban négy ívvel egészítették ki, így lett alaprajza a lóheréhez hasonló.
A XIX. század legfontosabb eseménye a településen a jobbágyfelszabadítás volt. Előtte, a reformkorban beadványokkal próbálták régi, szerződéses jogaikat visszaszerezni. Az 1848-49-es szabadságharcban Szabó István és Szőllősi János vesztették életüket.
1993-ban avatták fel azt az egyedi tervezésű, szép emlékművet, amely a község templom mögötti terén áll az I. és II. világháborús áldozatok emlékére. A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a mórichidai körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől Mórichida és Árpás községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló képviselő-testületet választott.
Mai élete [szerkesztés]
Közös körjegyzőséget tart fenn Mórichidával és Árpással, melynek székhelye Mórichidán van. A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. 1957-ben ujjászervezték, majd a mórichidai Kossuth mg. termelőszövetkezethez csatoltak. Az óvodát és az iskolát Mórichidán a települések közösen üzemeltetik, illetve tartják fenn. A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 1961-62-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették, majd az ezredfordulón felújították. A háziorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az önkormányzat szociális étkeztetést szervez néhány rászoruló részére. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal, rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon). A közeljövő tervei között szerepel a szennyvíz csatornahálózat kiépítése. A 80-as évek végén törpevízműre csatlakozott. A község négy kis utcájának a portalanítása is megtörtént. A folyékony hulladék elszállítása tartálykocsival történik. A tavalyi évig a legközelebbi posta Mórichidán illetve Kisbabóton volt. A magyar Posta legújabb szolgáltatása, hogy úgynevezett mobilpostát üzemeltet a lakosság megelégedésére. Az időskorúak ellátására tervezik a falugondnoki szolgálat bevezetését. Elsősorban a fiatalok vándoroltak el kisebb részben Csorna és Tét felé, nagyobb részt Győrbe. Az üresen álló házak egy részét külföldiek, főleg osztrákok vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A település életét a mezőgazdaság határozza meg. A városokról, az iparterületektől távol levő település lakosságát nem tudta megtartani. A falu lélekszáma 1949-ig növekedett, azóta folyamatosan csökken. A község lakói egy-két betelepülő kivételével római katolikus vallásúak. A kultúrházban 3 ezer kötetes könyvtár van. Tűzoltó egyesülete nagy hagyományokkal rendelkezik. A Vöröskereszt aktivistái tevékenykednek a faluban.
Látnivalók [szerkesztés]
- XI. századi Szent Miklós körkápolna: Árpád-kori templom, mely kb. 1060-1070-ben épült. A templom köralaprajzú belsejét három patkó alakú karéj egészíti ki. Mai formáját legalább két nagyobb átépítés folyamán nyerte el. Eredetileg nagyon szép rotunda volt. (Vagyis a mai kerek templomtér és a hozzá csatlakozó szentélyrész.) A templom padlásán jól látszik, hogy a belső központi kerek fő-rész régebben kb. két méterrel magasabb volt. Feltételezések szerint valamikor a XIII. század vége felé az eredeti templomhoz a szentély mintájára három újabb karéjt építettek. És így a templom alaprajza olyan lett, mint egy négylevelű lóhere. A XVIII. század második felében azonban, hogy a falu ne szégyenkezzék a környékbeli községek előtt, ahol mindenütt tornya volt a templomnak, az első karéjt lebontották, és helyére építették a ma látható tornyot és a karzati feljárót. Ezt a karzatot lebontották a 2000-es felújításkor. A templomot valamikor kőfal vette körül és a falon belüli részen a templom körül temető volt. A fent említett felújításkor a régészeti feltárások ezt bizonyították, több sírt is találtak a ma látható keresztelőkút alatt. A környékbeli házak építésekor pontosan megállapítható volt a kőfal vonala; és a munkák során sok csont került elő. Sőt bent a templomban talált sírban főpapi vagy szerzetesi cingulus maradványt is fellelték. A templom feltehetően mindenkor Szent Miklós tiszteletére volt szentelve, mivel a templom építésének idején Szent Miklós tisztelete elterjedt volt az egész országban. Szent Miklóst a hagyomány a víz miatt veszélybe kerültek különleges megsegítőjeként tartja számon. Rábaszentmiklós lakói pedig bizony sokszor kerültek veszélybe a Marcal, de néha még a Rába áradásai miatt is. Volt eset, hogy a két áradó folyó valóságos tengerré tette a falu környékét. A mai oltárkép is ilyen minőségben ábrázolja Szent Miklóst. Hogy ez a templom ősi titulusa, bizonyítja az is, hogy a falut régebben "Kerekszentmiklósnak" hívták, - valószínű az első kerek templom idején. Majd Kisszentmiklós néven szerepel, és csak ezután lett Rábaszentmiklós, noha nem a Rába, hanem a Marcal partján van.
- "Kőkép": Az 1710-ből származó török kori emlékmű a Petőfi utca elején található. Egyike azon emlékműveknek, melyek jelzik az útvonalat, amerre a török ellen egyesített csapatok Győr felszabadítására felvonultak. (Az előző emlékoszlop Bodonhelyen, a következő Győrszemerén látható.)
- A II. világháborúban elesettek emlékműve: 1993-ban avatták fel, a világháború során elesettek tiszteletére.
- Kikapcsolódás: A Marcal-part pihenésre, sátorozásra, fürdőzésre és röplabdázásra ad lehetőséget.
Irodalom [szerkesztés]
- Gervers-Molnár, V. (1972): A középkori Magyarország rotundái. (Rotunda in the Medieval Hungary). Akadémiai, Budapest
- Henszlmann, I. (1876): Magyarország ó-keresztyén, román és átmeneti stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése, (Old-Christian, Romanesque and Transitional Style Architecture in Hungary). Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest
- Gerevich T. (1938): Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest
- Gerő, L. (1984): Magyar műemléki ABC. (Hungarian Architectural Heritage ABC.) Budapest
- Dercsényi D. (1972): Román kori építészet Magyarországon. Corvina, Budapest
- Szilágyi A. (2008): A Kárpát-medence Árpád-kori rotundái és centrális templomai. Semmelweis Kiadó, Budapest
Hivatkozások [szerkesztés]
- ↑ Rábaszentmiklós települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
További információk [szerkesztés]
|
|||||

