Szárföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárföld
Szárföld címere
Szárföld címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Kapuvári
Kistérség Kapuvári
Jogállás község
Polgármester Horváth Ferenc (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 9353
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 873 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 53,10 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 17,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szárföld (Magyarország)
Szárföld
Szárföld
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 07′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 00″, k. h. 17° 07′ 00″
Szárföld (Győr-Moson-Sopron megye)
Szárföld
Szárföld
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén

Szárföld község Győr-Moson-Sopron megyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, a 85. számú főút mellett, Győrtől és Soprontól is mintegy 45 km-re helyezkedik el. A megye középső részén, Csorna és Kapuvár között nagyjából félúton (9, illetve 7 km-re) helyezkedik el. A településen keresztül halad a 85. számú főút, valamint a Győr–Sopron-vasútvonal is. Így közúton és vasúton egyaránt jól megközelíthető. Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak járatok a megye városaiba és a környék településeire.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

* 1230-ban II. András király Osl comesnek adományozza az akkori lakott települést. A falu nevének eredetét a hagyomány eltérően magyarázza. Az egyik elképzelés szerint Szár Lászlóról, első birtokosáról nevezték el, akinek neve tart, kopaszt jelent. A falu nevét onnan is nyerhette, hogy a Hanság déli oldalán ez a terület volt akkoriban az első letelepedésre alkalmas száraz hely. Szárföld a középkorban a ma lakott területtől északra, mintegy 2 km távolságra helyezkedett el. Első okleveles említése a XII. sz. végéből maradt fenn. 1230-ban II. Endre Osl comesnek adományozta. Később a Kisfaludy és a Mihályi családok birtokolták, majd a 15. század közepétől Csornai István és leányai lesznek a falu tulajdonosai.

* Az 1400-as évek elején a Kisfaludy és a Mihályi családok birtokolták, majd 1450-től Csornai István tulajdonába került. A 16. században Enyingi Török Bálint, majd utána Nyáry Miklós szerzi meg a falut. 1624-ben Esterházy Miklós tulajdonába került, Nyáry Krisztinával kötött házassága révén. Ettől kezdve az Esterházyak lesznek a falu legnagyobb birtokosai. 1594-ben Szárföld is áldozatul esik a török pusztításnak. Csak 1622-ben népesül be ismét a település. Az 1660-as években újjáépítik a templomot. 1683-ban

*1683-ban Kara Musztafa Bécs felé vonuló seregei megsemmisítik a falut Kara Musztafa Bécs ostromára vonuló csapatai ismét elpusztították a falut. A hagyomány szerint a lakosok a szomszédos erdőben kerestek menedéket, de a törökök felgyújtották, a tűz elől menekülő embereket pedig legyilkolták.

Ezért nevezték el ezt a területet Égett erdőnek. Csak az 1700-as évek elején indul újra az élet, de most már a falu mai helyén.

* 1742-ben a tűzvész által elpusztult templomot újjáépítik. A 18. században a betelepülők nyomán gyorsan növekedett Szárföld népessége és megkezdődött az irtásföldek művelésbe fogása. Ebben az időszakban a jobbágyokra súlyos szolgálgatások nehezedtek, így például évente 10-szer Bécsújhelyre fuvart is kellett teljesíteniük a földesúrnak. 1803-ban a földbirtokos az irtásföldek visszaváltásával növelte majorsága területét, ezért a lakosok megélhetése nehezebbé vált. Az 1848-as szabadságharcban 13 szárföldi harcolt és közülük ketten áldozták életüket. Franz Wyss tábornok Borsodi László bírót és a falu plébánosát is halálra ítélte, mivel a falu lakói akadályozták a Csorna felé vonuló császári csapatokat. Az ítéletet azonban nem hajtották végre. 1864-ben került sor az úrbéri állomány és a közös legelő elkülönözésére. Az első világháború nagy áldozatot követelt a falutól, 78-an estek el a harcokban. 1945-ben a földosztás során 672 kat. holdat osztottak szét 206 földigénylő között. Az 1950-es évek agrárpolitikája miatt sokan hagytak fel a földműveléssel és az iparban kerestek munkát. 1955-ben 36 taggal alakult meg a Béke Termelőszövetkezet, amely azonban 1956-ban feloszlott. 1959-ben létrehozták a Kossuth Termelőszövetkezetet 270 taggal. A rossz talajon gazdálkodó szövetkezet az öntözés és állattenyésztés fejlesztésével próbált eredményesebbé válni. Ennek ellenére 1976-ban a Tordosa-menti Termelőszövetkezet üzemegysége lett.

Szárföld népessége a 18. században a nagyarányú betelepedésnek köszönhetően indult gyors növekedésnek. 1714-ben még csak 200-an laktak itt. 1785-ben már 827 lakost és 105 házat regisztrált az első magyarországi népszámlálás. A 19. században a népesség gyarapodása tovább folytatódott. 1900-ban érte el a legnagyobb lélekszámot, akkor 1591-en lakták. Ezután azonban a falu lakossága folyamatosan csökkent. 1949-ben 1251, 1970-ben pedig 1179 lakosa volt. A népesség fogyása tovább tart, jelenleg már csak 932 lakosa van a falunak.

* 1980-ban körzetesítik az általános iskolát. A felsőtagozatosok Kapuváron tanulnak tovább.

Szárföld 1980-ig rendelkezett teljes általános iskolával, ekkor azonban a felső tagozatot megszüntették, így a felsősök Kapuvárra jártak tanulni. Az alsósok oktatása 3 tantermes 5 pedagógust foglalkoztató iskolában folyik. Ide jelenleg 40 tanuló jár. Az óvodában 2 óvodapedagógus 26 kisgyermekkel foglalkozik. Az egészségügyi ellátást egy háziorvos biztosítja. A nyugdíjasok gondozását és kikapcsolódását a nappali ellátást nyújtó idősek klubja szolgálja. A szabadidő eltöltését a 4.000 kötetes könyvtár, a művelődési ház és a sportpálya segíti.

A falu villamosítására 1936-ban került sor. Majdnem mindegyik házba bevezették a vezetékes ívóvizet. Az 1990-es években újabb infrastrukturális beruházásokra került sor. Kiépült a szennyvízcsatorna hálózat. Erre jelenleg a háztartások 75%-a kapcsolódott rá. A szilárd kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása vállalkozói alapon történik. Szárföld bekapcsolódott a crossbar rendszerbe és a háztartások nagyobb része rendelkezik telefonnal. Kiépült a helyi kábeltelevíziós hálózat is. Jelenleg a családok fele veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A kábeltelevízió nemcsak a szórakozást, hanem a helyi eseményekről való gyors tájékozódást is lehetővé teszi a lakosok számára.

A település aktív keresői helyben, elsősorban a mezőgazdaság területén találnak munkát. A lakosok nagy része jövedelemkiegészítésként foglalkozik kertészkedéssel, növénytermesztéssel, vagy állattartással. Az 1990-es években Szárföldön is átalakult a mezőgazdaság szerkezete. 1993-ban megalakult a Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet. Ezenkívül a kereskedelem és a növekvő átmenő idegenforgalom nyújt munkaalkalmat. A lakosok és az ideérkező vendégek ellátását 6 kiskereskedelmi bolt és 4 vendéglátóhely szolgálja. Az utóbbi években itt is fellendült a vállalkozói kedv. A vállalkozások száma meghaladja a 60-at..

* 1990. szeptember 30-án megalakul az önkormányzat. A szárföldi önkormányzat takarékosan gazdálkodik, az intézmények működtetése mellett fejlesztések is megvalósulhattak az utóbbi időben. Elég csak a községben végigsétálni, látható, hogy rendszerváltás óta mekkora a fejlődés.

Az önkormányzat két helyi adónemet vezetett be: iparűzési adót és építményadót. 2007. január 1-jétől az építményadó helyett a magánszemélyek kommunális adója lépett hatályba. A legfontosabb feladatok közé tartozik az újonnan kialakított építési telek közművesítése. A telkek közművesítése 2006-ban befejeződött, a kialakított 20 építési telek mindegyike gazdára talált.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Zsolt cikkének átdolgozásával.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]