Győr-Moson-Sopron megye az ország északnyugati részében található. Északról a Duna és Szlovákia, keletről Komárom-Esztergom megye, nyugatról Ausztria, délről Veszprém megye, délnyugatról Vas megye határolja. Székhelye: Győr. A nyugati határvonal zegzugosan halad. A Fertő tótól keletre a Hanság területén Ausztria mélyen benyúlik Magyarország területére. Ugyanakkor Sopron környékén úgy húzták meg a trianoni határt, hogy a város és környéke félszigetszerűen nyúlik be a mai Ausztria területére.
Győr-Moson-Sopron megye területe 4208 km², Magyarország területének 4,4%-a. Fele akkora, mint hazánk legnagyobb megyéje, kétszerese a szomszéd Komárom-Esztergom megyének. A megye területén kb. 450 000 ember él.
A megye területén haladnak keresztül a Közép- és Nyugat Európával összekötő fontos útvonalak. Itt halad a kettős vágányú Budapest-Bécs vasútvonal az M1-es autópálya és Nyugat felé létesít kapcsolatokat a Duna mind nagyobb fontosságú vízi útja.
A nyugati fekvés mindig fontos volt a megye kereskedelmének, mezőgazdaságának, iparának közlekedésének és kulturális életének fejlődésére. Napjainkban a turizmus alakulásában, különösen a határ menti forgalomban játszik nagy szerepet.
Győr-Moson-Sopron megye látnivalóinak listája
Győr-Moson-Sopron megye története
Győr-Sopron megye kialakítása 1950-ben
(1 Vas megyétől Győr-Sopronhoz, 2 Sopron megyétől Vashoz, 3 Komárom megye, 4 Győr-Sopron megye 1950-től, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1949-es megyehatár)
A jelenlegi megye területe az őskor óta lakott. A római korban a Duna mentén itt húzódott a Pannóniát védő limes, és itt vezetett észak-déli irányban a Borostyánút.
A Magyar Királyság történelme során a mai megye területe öt vármegye, Győr, Sopron, Moson, Pozsony és Veszprém között oszlott meg. A trianoni békeszerződés után 1923-ban Győr, Moson és Pozsony vármegyék megmaradt részeit Győr, Moson és Pozsony k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegye néven összevonták, Győr-Moson megye néven (1945-1950).
A mai megye az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, amikor Győr-Moson megye és Sopron megye egyesültek. Az utóbbiból ugyanakkor a Csepregi járás déli részét (a mai Csepreg, Bő, Bük, Chernelházadamonya, Horvátzsidány, Iklanberény, Kiszsidány, Lócs, Mesterháza, Nagygeresd, Nemesládony, Ólmod, Peresznye, Sajtoskál, Simaság, Tompaládony, Tormásliget) Vas megyéhez csatolták. Ekkortól Győr-Sopron megye volt a megye neve 1990-ig, amikor átnevezték Győr-Moson-Sopronra.
További területi változást eredményezett 1990 után, hogy három hullámban összesen tizenegy, előzőleg Veszprém megyéhez tartozott község csatlakozott Győr-Moson-Sopron megye területéhez (Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny 1992. január 1-jén, majd Bakonypéterd és Lázi 1999. június 30-án, és legutóbb[ 2002. október 10-én Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány .
Győr-Moson-Sopron megye jeles alakjainak listája
* Itt születtek:
- Benedek Lajos Sopron(1804–1881) császári és királyi táborszernagy
- Csollány Szilveszter (Sopron, 1970. április 13. – ) magyar tornász
- Hillebrand Jenő Sopron(1884–1950) ősrégész, az őskőkor tudományos kutatásának magyarországi úttörője.
- Hegedüs András ˙(Szilsárkány, 1922. október 31-én) miniszterelnök, szociológus,
- Hiller István Sopron országgyűlési képviselő, kulturális és oktatásügyi miniszter
- Istvánffy Benedek (Szentmárton (Pannonhalma) 1733 – Győr, 1788. október 25.) zeneszerző, karnagy, orgonista
- Kisfaludy Károly (Tét, 1778. február 5. – Pest, 1830. november 21.) költő, drámaíró, festő.
- Kőszeghi-Mártony Károly Sopron (1783–1848) a gulyáságyú és a sűrített levegős légzőkészülék feltalálója
- Roth Gyula (1873-1961) erdőmérnök, Kossuth-díjas egyetemi tanár
- Szájer József Sopron Európaparlamenti képviselő, évekig a város országgyűlési képviselője
- Széchényi Miklós Sopron győri, majd nagyváradi püspök
- Temes Judit, eredetileg Tuider Judit (Sopron, 1930. október 10.) olimpiai bajnok úszó, orvos, sportvezető.
- A megye volt működésük főbb színtere:
- Megírandóak: A hiányzó szócikkek (piros színűek)
- Bővítendő: (csonk települések) Bodonhely, Cakóháza, Csikvánd, Farád, Fehértó, Feketeerdő, Gyarmat, Győrsövényház, Gönyű, Himod, Jobaháza, Markotabödöge, Mosonszolnok, Potyond, Páli, Pásztori, Rajka, Rábakecöl, Rábapordány, Rábasebes, Rábaszentandrás, Rábatamási, Rábcakapi, Sobor, Szil, Vág, Zsebeháza.
- Bevezető hiányzik:
- Források keresése:
|