Portál:Tibet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tibet-portál
Tibet
Tibet zászlaja

Tibet (régebbi helyesírással Thibet; tibeti: བོད་; Wylie: Bod; ; lhászai nyelvjárás IPA: [pʰø̀]; kínai nyelven: 西藏; pinjin átírás: Xīzàng) fennsíki terület Közép-Ázsiában (néhány forrás szerint Dél-Ázsiában) és a tibeti nép otthona. Az átlagosan 4900 méter tengerszint feletti magassággal a Föld legmagasabban fekvő sík területe, melyet az utóbbi néhány évtizedben a „világ teteje”-ként szokás emlegetni. Mikor még Tibet kevésbé volt reflektorfényben, a „világ teteje” kifejezést a Pamír-hegységre alkalmazták.

Tibet történelme során valaha független ország volt, több különböző királyságra és államra felosztva, egy része pedig Kínához tartozott bizonyos ideig. Napjainkban a Kínai Népköztársasághoz tartozik, míg egy kis része, a kínai kormány és néhány másik ország, valamint szakmai és civil szervezetek szerint India ellenőrzése alatt áll. Jelenleg a Kínai Népköztársaság kormánya és a Központi Tibeti Adminisztráció továbbra sem ért egyet abban, hogy amikor Tibet Kína részévé vált, vajon a terület bekebelezése mennyire törvényes a nemzetközi jog szerint. Mivel az, hogy mi minősül tibeti területnek, jelenleg komoly vita tárgya (lásd a térképet jobb oldalon), ezért sem a méretét, sem a népességét nem könnyű meghatározni, ugyanis a különféle szervezetek másként definiálják a tibeti régió területeit. Ráadásul a Tibet jó részét birtokló Kína a Tibeti autonóm tartomány részének tekint olyan területeket is, amelyeket nem ellenőriz. Jelenlegi területének egy részére India is igényt tartana. A száműzött tibeti kormány, a Központi Tibeti Adminisztráció szerint is a történelmi Tibet nagyobb, mint a jelenlegi kínai tartomány területe.

Tibet egyesülése elsőként Szongcen Gampo ideje alatt valósult meg a hetedik században. A dalai lámák – Tibet spirituális vezetőinek kormányzata – névlegesen uralták a tibeti régió egy nagy részét különböző időkben, kezdve az 1640-es évektől egészen a Kínai Népköztársaságba való beintegrálásáig az 1950-es években. Ez idő nagy része alatt a tibeti adminisztráció a Csing-dinasztia által uralt kínai birodalomnak volt alárendelve. A Csing-dinasztia bukása után a dalai láma 1913-ban kinyilatkoztatta Tibet függetlenségét, azonban Tibetet más országok nem voltak hajlandóak független nemzetként elismerni. Annak mértéke kapcsán, hogy a régenseknek mennyi hatalommal bírtak, fontos megjegyezni, hogy a tizennégy dalai lámából ténylegesen csak három uralkodott Tibetben; a régensek uralma az 1751 és 1960 közötti időszak csaknem 77%-át tette ki. A kommunista Kína ellenőrzése alá került Közép- és Nyugat-Tibet (a tibeti területet a dalai láma uralta), miután döntő katonai győzelmet aratott Csamdoban 1950-ben. A dalai láma Indiába menekült 1959-ben, és létrejött a Tibeti autonóm tartomány 1965-ben.

Kiemelt cikkszerkesztés 
A Potala-palota
A Potala-palota (szanszkrit neve: Buddha hegye) hatalmas épületkomplexuma a Kínai Népköztársaság, Tibeti autonóm tartományában, Lhásza városától nyugatra emelkedő sziklás Vörös-domb tetején, 3630 méteres magasságban áll. A lhászai városközponttól nyugatra helyezkedik el, 13 emeletes építmény, magassága megközelítőleg 118 méter, összterülete 130 ezer négyzetméter, és állítólag pontosan 999 szobából áll. A Potala egykor a tibeti kormány székhelye és az ország vezetőjének, a Buddha reinkarnációjának tartott s ezért istenként tisztelt dalai lámának (az ember, akinek bölcsessége olyan mély mint az óceán) a rezidenciája volt. Az UNESCO 1994-ben a Világörökség részének nyilvánította, mivel „egyszerre erőd, templom, kolostor és iskola, a régió politikai és vallási életének epicentruma, a tibeti művészet magas színvonalának csodálatos példája.” E rendkívüli építmény köré az idők során számtalan legenda szövődött, amelyek kialakulásához hozzájárult a palota csodálatos fekvése és elzártsága.

A Himalája gleccserektől csillogó északi lejtőjén fekvő, nehezen megközelíthető Tibet időtlen idők óta a meditáció és az aszkézis földje. A 19. századot megelőzően igen kevés utazó jutott el ide, majd 1904 után lezárták a határokat a külföldi látogatók előtt. 1951-ben, amikor a kommunista Kína fennhatósága alá vonta Tibetet, a korábbi viszonylagos függetlenségért folyó felkelések tovább erősítették elszigeteltségét. A 14. dalai láma, Tendzin Gyaco 1959-ben kényszerűségből elhagyta a Potalát és az indiai Dharamszalába menekült. A tibeti buddhizmus feje, bár száműzetésben él, az egyik legtiszteltebb politikai vezető. 1989-ben Nobel-békedíjat kapott.

Kiemelt képszerkesztés 
Szerzetesek a Szakja kolostornál
Fénykép: Luca Galuzzi (2006)

A Szakja kolostor szerzetesei a tibeti buddhizmus szakjapa iskolájának tanait vallják.

A nap idézete
Az „én”-tudat erősítése az esetek többségében csalódásokhoz vezet. Vagy konfliktusokhoz más „én”-ekkel, különösen akkor, amikor az erősen fejlett „én” szeszélyeket, követelőzést enged meg magának. Az „én” folyamatos érvényének illúziója elrejti előlünk a veszélyeket, amelyek örökké ott leselkednek ránk. „Ezt akarom, azt akarom.” Ez az „én” legnagyobb csapdája. Tudjuk jól, hogy az akarnokság erőszakhoz, gyilkossághoz is vezethet. A mértéktelen önzés súlyos lelki torzulásokat okoz, s a beteg lélek megnyilvánulásai kiszámíthatatlanok. Ezeknek mindig rossz végük lesz. Ezzel szemben viszont a szilárd, a magabiztos „én” nagyon pozitív, megbízható lehet. Szükségünk van rá, hogy megbízzunk magunkban.
Tendzin Gyaco, a 14. dalai láma
Kiemelt életrajzszerkesztés 
Kőrösi Csoma Sándor
Kőrösi Csoma Sándor, sz. Csoma Sándor (1784-1842), saját szavaival: Székely-magyar Erdélyből ("Siculo-Hungarian of Transylvania"), nyelvtudós, a tibetológia megalapítója.

1784. március 27-én szegénysorsú székely kisnemesi család hatodik gyermekeként megszületett Csoma Sándor. (Egyes források (Szilágyi Ferenc kutatásai) szerint 1787-ben született.) Édesapja Csoma András határőr katona, édesanyja Getse Krisztina. Hat testvéréből három érte meg a felnőttkort: Júlia, Krisztina és Gábor (1788-1850). Április 4-én megkeresztelték. 1790-ben megkezdte tanulmányait az elemi iskolában. 1799-ben édesapjával felgyalogolt Nagyenyedre és beiratkozott a Bethlen Kollégiumba, ahol „szolgadiákként” kezdte meg tanulmányait: kisebb munkákért pénzt keresett, abból fizette tandíját. Már enyedi diákként érlelődött benne a gondolat, hogy fel kell keresse ősei hazáját. 1807-ben befejezte gimnáziumi tanulmányait. 1815-ben befejezte főiskolai tanulmányait. Elindult Németföldre, Bécsben konzultált Ujfalvy Sándorral, majd egy – valószínűleg – heidelbergi tartózkodás után ment Göttingenbe. 18161818 között a Göttingeni Egyetem angol ösztöndíjas hallgatója volt, Johann Gottfried Eichhorn tanítványaként orientalisztikával foglalkozott. Ekkor már 13 nyelven írt, olvasott. Tanulmányai után hazatért Erdélybe és felvette a kapcsolatot a kolozsvári tudóskörrel, Döbrentei Gáborral, Gyarmathi Sámuellel, Kenderesi Mihállyal. 1819. november 24-én Csoma Sándor Nagyenyedről indult útjára. November 28-án a Vöröstoronyi-szorosnál lépte át szülőföldje határait. Így írt egyik levelében: „Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök, s ahogy csak lehet, biztosítván mindennapi kenyeremet, egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében”.

Tudtad-e...szerkesztés 


Kategóriák
Tennivalókszerkesztés 
Tennivalók
Társportálok
Kapcsolódó Wikimédia-lapok
Tibeti  Wikipédia  Tibet a  Wikihíreken  Tibet a  Wikidézeten  Tibet a  Wikikönyveken  Tibet a  Wikiforráson  Tibet a  Wiktiszótárban  Tibet a  Wikiegyetemen  Tibet a Commons-on
Enciklopédia tibeti nyelven Hírek Idézetek Kézikönyvek és szövegek Szabad forrásmunkák Szótár és szinonimaszótár Jegyzetek Képek és médiaállományok
Wikipedia-logo-v2.svg
Wikinews-logo.svg
Wikiquote-logo.svg
Wikibooks-logo.svg
Wikisource-logo.svg
Wiktionary-logo-en.svg
Wikiversity-logo.svg
Commons-logo.svg
További portálok
Társadalom Fenntartható fejlődés · Filozófia · Közgazdaságtan · Politika · Pszichológia
Természet Biológia · Csillagászat · Fizika · Halak · Kémia · Klímaváltozás · Madarak · Macskafélék · Matematika · Orvostudomány
Technika Autó · Autópálya · Hadtudomány · Hidak · Informatika · Közlekedés · Vasút · Volántársaságok
Történelem 1848–1849-es forradalom és szabadságharc · Első világháború · Francia forradalom · Heraldika · Hidegháború · Második világháború · Napóleon · Numizmatika
Irodalom Harry Potter · Írás · Középfölde · Nyelvek · Ókori irodalom · Sci-fi
Kultúrtörténet Arab világ · Búrok · Gasztronómia · Középkor · Magyarság · Ókor · Ókori Róma · Spanyol világ · Vallás · Világörökség · Zsidóság
Művészet Anime és manga · Cartoon Network · Csillagkapu · Csillagok háborúja · Eurovízió · Filmművészet · Gitár · Könnyűzene · Opera · Star Trek  · Zene
Földrajz Bulgária · Európai Unió · Feröer · Finnország · Franciaország · Görögország · Horvátország · Kelet-Ázsia · Kína · Korea · Lengyelország · Macedónia · Monaco · Németország · Olaszország · Oroszország · Románia · Szerbia · Törökország · Vatikán · Erdély · Kárpátalja · Tibet · Uganda · Vajdaság · Turizmus
Magyarország Balaton · Győr-Moson-Sopron megye · Mátra · Nógrád megye · Zala megye · Békéscsaba · Budapest · Dorog · Érd · Győr · Kolozsvár · Miskolc · Salgótarján
Sport Formula–1 · Labdarúgás · Lovas · Olimpia · Tenisz · Vízilabda
Wikipédia Kezdőlap · Közösségi portál