Gönyű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gönyű község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.
Magyarország északnyugati részén, a Duna mellett, Győrtől 16 km-re keletre helyezkedik el.
- 1241-ben IV. Béla király a báró és gróf Cseszneky család ősének, Bána nembéli Cseszneky Mihály főlovászmesternek adományozta a gönyűi udvarnokok földjét, melyre azonban a pannonhalmi apátság is igényt támasztott.
- Az 1400-as években a Héderváry család tulajdonaként, várral rendelkező mezővárosként emlegetik.
- Az 1850-es években a falu ismét fejlődésnek indult, mivel a Dunán megjelentek a gőzhajók.
- 1944-ben A deportált zsidókat itt négy kikötött uszályon éjszakáztatták, ahonnan a vérhastól elgyengülve, önként és belelökve sokan a Dunába haltak. A túlélők az ő emlékükre száz szál szegfűt eresztenek esztedőnként a Dunába.[3][4][5][6]
- A II. világháború után Komárom kikötőjét fejlesztették, ezért a település jelentősége csökkent, amit csak fokozott, hogy az autópálya is elkerülte.
- A 1990-es évek közepétől folyamatosan épül a Győr-Gönyű nemzetközi kikötő.
- 2007-ben elkezdődtek az E.On kombinált ciklusú földgázerőműjének építési munkálatai.
- Postakocsi állomás (műemlék)
- Hajósmúzeum
- Katolikus templom
- Evangélikus templom
- Erebe-szigetek