Börcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Börcs
Börcs címere
Börcs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Győri
Kistérség Győri
Jogállás község
Polgármester Rácz Róbert[1]
Irányítószám 9152
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1271 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 101,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Börcs  (Magyarország)
Börcs
Börcs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 40′ 60″, k. h. 17° 30′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 60″, k. h. 17° 30′ 00″
Börcs  (Győr-Moson-Sopron megye)
Börcs
Börcs
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Börcs weboldala

Börcs (horvátul Berča[3]) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 13 km-re helyezkedik el. A település az M1-es autópálya és a Rábca folyó kereszteződésénél kialakult háromszögben fekszik. A fő közlekedési útvonalak elkerülik a falut. A BudapestBécs főútvonalra Abdánál lehet rátérni. A községhez legközelebb az egy km-re fekvő Győr–Sopron útvonal van. A Rábca folyó választotta el a községtől egészen 2000-ig. Ekkor hidat építettek a folyón, s azóta Börcs nem zsáktelepülés. A Rábca északi partján az áradásos területből egy nagyobb domb emelkedik ki, ezen települt meg a község.

Park a falucentrumban

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az oklevelek szerint a 12. század végén lakott terület volt. A helynév valószínűleg a ma már nem használatos Bér személynévből ered, de lehet a Bertalan személynév változata is, azaz Ber. A név végén olvasható „cs” (azaz Bercs) a kicsinyítő képzős változata. 1908-ban a községi törzskönyvbizottság véglegesen a Börcs változatot fogadta el. A község 1468 előtt a zirci apátság és a Szentgyörgyi grófok birtoka. Utóbbiaknak kastélyuk volt a faluban. 1489-ben a falu csere útján a győri püspök birtokába került, s a tulajdonában maradt az 1945-ös földosztásig. A templom mellé épített őrtorony és a falu sánccal való körbekerítése stabilizálta a község népességét. Fontos feladat volt a dombon álló, román kori kőtemplomot, s ezzel a győri vár körül húzódó védő- és megfigyelő pontokat teljessé tenni. Erre 1588-ban került sor, a vármegye a kőtemplom mellé egy kerek őrtornyot építtetett, s a templomot föld-sánccal vette körül. E kerek őrtorony adta német nevét a falunak. A német katonák 1590-ben bosszúból, mivel a helyiek nem fizették a zsoldot, felgyújtották a falut. Az igazi pusztulás a falura Győr 1594-es elfoglalásakor várt. Az újratelepülésre a vár 1598-as visszafoglalása után került sor. A 18. század a Rákóczi-szabadságharc leverése után nyugalomban telt el, egészen 1809-ig, I. Napóleon császár magyarországi hadjáratáig. Ez az időszak volt Magyarország történetében a békés gazdasági fejlődés korszaka. A jobbágyság eltörlése, a polgári tulajdon kialakulását jelentette. E folyamatot az 1853-ban kiadott úrbéri pátens szabályozta.

A sorscsapások nem kímélték a települést, 1866-ban kolerajárvány, 1876-ban árvíz pusztította a falut. Ebben az évben befejezték a Rábca szabályozását. 1886-ban ismét árvíz pusztított, majd a falu nagy része leégett. Az első világháborúban szinte minden családból részt vettek. 24-en lelték halálukat. A két világháború között a börcsiek többsége mezőgazdasági tevékenységet folytatott. 1938-ban 832 lakosból 713 volt az őstermelő, 64 iparos, és három kereskedő. A második világháborúban 28-an vesztették életüket, többségük a Donnál. A Második Ukrán Front csapatai 1945. március 31-én elfoglalták Öttevényt, Abdát és Börcsöt. A németek már elhagyták a falut. Harcok nem voltak a községben. 1945-ben összesen 845 katasztrális hold földet osztottak s ki, többségét a győri káptalan itteni birtokából. 168 holdat a Földműves szövetkezet megalapítására vettek igénybe. 1955 júliusában alakult meg az Aranykalász Termelőszövetkezet. A termelőszövetkezet 1956–os megszűnése, majd 1957. márciusi újjáalakulása után a végleges nagyságát 1959-re érte el.

A községnek az 1960-as évek jelentős változásokat hoztak. A régi épületeket elbontották, s helyükre kockaházakat emeltek. 1955-ben villamosították a községet, s megépült a posta. A község körzetesítés 1968-ban érte utol a települést. Abdához csatolták, s annak társközségévé lett. Az általános iskolát 1973-ban vonták össze, s ezután már csak az alsó tagozat maradt a településen.

Evangélikus templom

A faluban katolikusok (kb.75%-ban), s evangélikusok (kb. 20%-ban) élnek. 1912. október 1-jén indult meg az oktatás az evangélikus iskolában. Az ev. egyház által működtetett árvaházat 1938-ban avatták fel. Az evangélikus templom építését 1951-ben kezdték meg, s 1960-ban szentelték fel. Az urasági ispánlakot 1903-ban vásárolták meg iskolának, s 1905 novemberében avatták fel. Az iskolát 1991-ben felújították. A község legrégebbi egyesülete a Tűzoltó Egylet, amely 1889-ben alakult meg. 1930-ban létrejött a Polgári Lövészegylet. Az 1950-es években az egyesületeket megszüntették.

Pitypang óvoda

A falu arculata a rendszerváltást követően gyorsan változott meg. 1990-ben önálló önkormányzat alakult. A közigazgatási ügyeket továbbra is Abdával közösen végzik. A körjegyzőség hivatalának kialakítására, modernizálására 1995-ben került sor. A képviselő-testület üléseinek lebonyolítására, az esküvők ünnepélyes levezetésére, valamint a civil szerveződések működésének elősegítésére egy korszerű termet is kialakítottak. 1991-ben elkészült az orvosi rendelő, és a ravatalozó. A sportcentrum az 1994-es évben került átadásra. 2001-ben új utcanyitásra került sor, amely hamarosan megtelt az újonnan felépült lakóházakkal. Ezért 2003-2004-ben újabb két utca kialakítására volt napirenden. A vezetékes infrastruktúrák közül a vizet 1985-ben, a gázt 1998–1999-ben és csatornát 1995-ben adták át. A 2004-es év legjelentősebb beruházása volt az utak rendbetétele 9000 m2 nagyságrendben. A településen önálló postahivatal és a helyi kábel TV hálózata működik. A csodálatos környezetnek köszönhetően (holtágak nyílt vízfelülete, erdők, ligetek, nádasok) a vidék alkalmas gyalogos, kerékpáros túrák lebonyolítására. A teleházat 1998-ban hozták létre a fiatalok kezdeményezésére, s amely a központja a Faluvédő és Művelődő Egyesületnek is.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Börcs légifotója
  • Római katolikus templom
  • Evangélikus templom

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Börcs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]