Győrújfalu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Győrújfalu
Győrújfalu - feszület a katolikus templom előtt.jpg
Feszület a katolikus templom előtt
Győrújfalu címere
Győrújfalu címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Kistérség Győri
Jogállás község
Polgármester Nagy Imre Attila[1]
Irányítószám 9171
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1690 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 197,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 7,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Győrújfalu (Magyarország)
Győrújfalu
Győrújfalu
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 17° 37′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 00″, k. h. 17° 37′ 00″
Győrújfalu (Győr-Moson-Sopron megye)
Győrújfalu
Győrújfalu
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Győrújfalu weboldala
Evangélikus templom
Katolikus templom

Győrújfalu község Győr-Moson-Sopron megyében, a Győri kistérségben.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől 6 km-re helyezkedik el.

Története és mai élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első említése 1341-ből való, amikor Baráti Pál Szentviddel és Esztergővel együtt cserébe átadta a királynak.

1477-től a Héderváry család tulajdonát képezte. 1477-ben Újfalu, Zámoly, Szabadi, Medve, Ráró, Ásvány, Dunaszeg, Szentpál és Ladamér a Héderváryak tulajdonát képezik. 1536-ban a Héderváry és a Bakics család közötti birtokügyben fordul elő a település. Győr török megszállása idején a falu elpusztult. 1609-ben Héderváry János és Czobor Imre telepítették újjá tíz évi adómentességet adva a betelepülőknek. 1663-ban Miskey Józsa itteni birtokát eladta. 1770 körül a Jékey nemzetségnek is volt itt birtoka, melyet Viczay Mihály gróf szerzett vissza. Az 1640-es években felvett ún. "Sérelmi jegyzőkönyv"-ben olvashatjuk, hogy a török miatt a Szigetközben lakók sem élhettek békességben, s állandóan figyelni kellett a Dunát. A gyakori áradások miatt a határnak csak kis részét tudta a lakosság művelni, a jó minőségű földek azonban kárpótolták a lakosokat. A jobbágylakosság jó anyagi helyzetére utal, hogy Újfalu 1734-ben ún. szabados község, ami azt jelenti, hogy a földesúrnak egy összegben megfizették az adót, s az az év folyamán nem háborgatta őket. A faluról az első ismert térképvázlat a XVIII. század végéről való. Ezen 2 utca szerepel. A mai Rákóczi Ferenc utca, mely valószínű feltöltéssel kapta mai formáját és a mai Arany János utca, ahol az urasági major foglalt helyet. A külső uradalmi központ, Mártonháza is ekkor jött létre. A 18. század végén több, mint száz lovat találunk a községben, ami azt jelzi, hogy a lakosság valószínű fuvarozással is foglalkozott. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben. Különösen nagy lendületet vett az áruszállítás a XIX. század közepén a közvetítő gabonakereskedelem fellendülése idején. Csány László kormánybiztos leveléből tudjuk, hogy a falu az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc idején leégett. A tűz oka ismeretlen. A XVII. század második felében több evangélikus család költözött át Vámosról Újfaluba, majd a XVIII. század végén számuk tovább növekedett. Az 1860-as években katolikus és evangélikus iskola épült a községben, mely épületek többszöri felújításon, átalakításon mentek keresztül, s a mai napig is megvannak. A jobbágyfelszabadítást követően a volt jobbágyok békésen megegyeztek a földesúrral, aki Mártonháza központtal egy darabban hasította ki a birtokában maradt földet. A volt jobbágyok eddig bírt illetőségüknek megfelelően, maguk sorsolták ki földterületeiket. Győr megye alispánja az 1871. évi községi törvény alapján Újfalut Vámos, Szabadi, Ladamér és Dunaszeg községekkel a zámolyi körjegyzőségbe sorolta. Ez az erőszakos csoportosítás nem volt hosszú életű. Az 1886. évi második községi törvény életbelépése után a lakosság kérelmére Újfalu a révfalui körjegyzőséghez került. Ez a társulás Révfalunak Győrhöz csatolásáig, 1905-ig maradt fenn, s utána Újfalu visszakerült a zámolyi körjegyzőségbe. A századforduló idején felvetődött egy szigetközi helyiérdekű vasút építésének a gondolata, mely részben a Khuen Héderváry uraság negatív hozzáállásán és az első világháború kitörése miatt bukott, illetve hiúsult meg. A 20. század elejétől a község elzártsága ellenére is folyamatosan fejlődött. Több közművelődési egyesület segítette a kultúra terjesztését.

A faluház

Szigetköz területét bár ősidők óta zárja körül az Öreg-, és a Mosoni-Duna, az elzártság jelentős mértékben befolyásolta sorsát. Győrbe kocsival csak nagyon körülményesen, a Győrszigetbe vezető ún. jármos hídon lehetett közlekedni, gyalogosan pedig a mai vashíd helyén álló hajóhídon lehetett a városba bejutni. Nem véletlen, hogy Győr megye vasúthálózatának kiépítése végén többen is szorgalmazták egy szigetközi helyiérdekű vasút kiépítését, melynek legnagyobb támogatója a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia volt. Ez azonban nem valósult meg. Részben megakadályozta az első világháború kitörése, majd a gr. Khuen Héderváry család megépítette gazdasági vasutait, s már egyáltalán nem állt érdekében, hogy támogassa egy helyiérdekű vasút megépítését. Szigetközben a személyszállítás előmozdítását segítette elő a Győr-Hédervár között 1925-ben megnyílt autóbusz közlekedés, majd 1928-ban a Győr- és Révfalu között felépült vashíd. Ezzel lehetővé vált a város ipari üzemeibe történő tömeges bejárás, valamint a termény beszállítás. Győr megye vasúthálózatának kiépülésével a Mosoni-Duna elvesztette kereskedelmi jelentőségét, s a folyó partján hajómalmok telepedtek le. A XIX. század végén Győrújfalu határában a Mosoni-Dunán 7 hajómalom dolgozott.

A 20. század első felében Győrújfalu elsősorban káposztatermeléséről volt híres. Az 1980-as években a községi tanács megvásárolta a bácsai Kossuth Tsz-től az egykori győrújfalui szövetkezeti iroda épületét, s a rendszerváltást követően megalakult a helyi önkormányzat is itt kezdte meg működését. 1992-ben korszerű 4 tantermes alsótagozatos általános iskola épült. 1987-ben a község vezetékes ivóvizet kapott, az elmúlt években megépítésre került a csatornarendszer és a földgázhálózat. 1998-ban faluház avatására került sor, melyben helyet kapott a posta, a községi könyvtár, a tűzoltóegyesület, s ezenkívül egy nagy és egy kisebb közösségi terem ad lehetőséget összejövetelekre, rendezvényekre. 2008-ban a település korábbi, elavult kábeltévé-hálózatát átvette és korszerűsítette a győri kábeltelevíziós szolgáltató. A településen a közelmúltban jelentős mértékű magánerős beltelkesítés zajlott, melynek eredményeként 2008-ra mintegy kétszáz új telek került kialakításra, ezek gyors ütemben épülnek be, hozzájárulva ezzel a település lélekszámának jelentős növekedéséhez. A közeljövő tervei között szerepel a településen átvezető 1401-es út felújítása, amely - köszönhetően a környékbeli kavicsbányákat kiszolgáló teherautóknak, és a Szigetköz jelentősen megnövekedett gépkocsiforgalmának, amely teljes egészében áthalad a falun - napjainkra nagyon időszerűvé vált.

A 2013-as árvíz idején, június 7-én elrendelték a falu ideiglenes kitelepítését a veszély megszűntéig.[3]

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kulturális értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus templom

A Káldy Barna által tervezett evangélikus templomot 1950-ben építtették fel a helybeliek, a Győri Egyházmegye és Németh Lajos adományaiból. Megtekintésre méltó a Túróczi Zoltán püspök által felszentelt templomban az 1866-ból való harangja, oltárképe és a rajta levő bronz feszület, illetve gyertyatartó.Forrás:[1]

  • Krisztus király templom Az 1937-ben épült győrújfalusi templom fő adományozói a Galambos és Burján család volt. Az itt található oltárképet is Galambos Lajos adományozta. A templomot Serédi Jusztinián Esztergomi érsek Krisztus Királykor szentelte fel, innen ered neve is. Forrás:[2]

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bokrosi lapos [3]
  • Dunalapos-ér [4]
  • Nyiszter-csatorna [5]
  • Sólinka-csatorna [6]
  • Lajma/Lajmák [7]

Helyi mondák, balladák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1875-ben a falu közelében, Révfalu (Győr) és Újfalu között működő ún. "vesszős" malomnál gyilkolták meg a felpéci Dely / Újfalun:Dali / Márit. A Győri Közlöny korabeli tudósítása szerint: " …Török József Dely Máriát midőn ez a malomba őrlés végett gabonát vitt, érzéki gyönyöreinek kielégítésére kívánta felhasználni, mely szándéka a hajadon ellenszegülése miatt nem sikerülvén, Török a leányt a malom deszkáihoz vágta, s alélt állapotában a Dunába dobta, s midőn a leány menekülni akart s a malom lánczaiba kapaszkodott. Török egy ladikon hozzá közeledett s egy evezőlapáttal fejbe ütötte, sőt midón a leány felbukkant, Török az evezőlapátal őt a víz alá szorította, minek következtében Dely Mária megfult. Ez esetről Ács Benedek molnár legénynek tudomása volt, de mindennek daczára a vizsgáló bírót kihallgattatása alkalmával tévútra vezetni iparkodott, miért is bűnpártolás miatt vád alá helyeztetett. Vádlottak a tény elkövetését a vizsgálat alkalmával beismervén, felolvasott vallomásokat helyben hagyták s megerősítették." A vádlottat először halálra, majd végül 18 év börtönre ítélték, aki az Illavai/Trencsén megye/ börtönben halt meg. Ez a ballada az egész környéken, sőt szinte országosan elterjedett több változatban.

„Szegény Dali Mári/ De sokat szenvedett/Mikor a ladikból/A Dunába esett.
Jajgatott, jajgatott/Senki nem hallotta./Szegény édesanyja/Csak aztán siratta
Megfogódzott volna/Ki is csúszott volna/De a kutya molnár/Visszataszította
Újfalusi utca/fel van koszorúzva/Azon viszik szegény/Dali Márit halva
Elkísérsz-e rózsám/Temető sarkáig?/Elkísérlek rózsám/A sírod partjáig.
Megsiratsz-e rózsám/ Egy pár ember előtt?/ Megsiratlak rózsám/Egész világ előtt. ”

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lanczendorfer Zsuzsanna, Gülch Csaba: A vérző liliom:Dely Mári balladája a néphagyomány és a költészet tükrében. Győr, 2003./

Képek a faluról és a faluból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település network.hu klubhálózaton található nem hivatalos honlapjának képei [8]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Győrújfalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Kitelepítik Győrújfalut”, kisalfold.hu, 2013. június 7. (Hozzáférés ideje: 2013. június 7.) 

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]