Újrónafő

Újrónafő
Újrónafő címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Mosonmagyaróvári
Rang	község
Polgármester	Kertész Attila
Irányítószám	9244
Körzethívószám	96
Népesség
Teljes népesség	802 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	16,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	48,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újrónafő Pozíció Magyarország térképén
Újrónafő Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
é. sz. 47° 48′ 35.89″, k. h. 17° 12′ 22.72″47.8099694444, 17.2063111111
Újrónafő weboldala

A község felülről

Újrónafő község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári kistérségben található.

Fekvése

Az északi-Hanság szélén a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett bekötőúton közelíthető meg. Mosonmagyaróvártól 8 km-re délnyugatra fekszik. A megye egyik legfiatalabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú.

A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.

Története

A település élete szorosan összefonódott a tőle 8 km-re lévő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesi Trianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940- és 41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.

Gazdálkodásukat családonként 20-25 kh. területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt.1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel. A település neve ekkor lett Újrónafő.

A református közösség templom céljaira megkapta a nagy magtár épületet. Templomuk végül nem lett, hanem az egykori lelkészlakásból alakították ki az imaházukat az 1950-es évek végén.

Mai élete

1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóik nagy része a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban keresték boldogulásukat,Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten, ami a község külterülete 60 család él a mezőgazdaságból. A többiek Mosonmagyaróvárott tevékenykednek.

Nevezetességei

• Kastély

A kórház rekonstrukció következtében megszűnt intézmény épülete magánkézbe került. A további sorsa bizonytalan.

• Iskolaépület

A Biró Tibor által tervezett - egykor látványos számba ment - a régi kisalföldi parasztházak stílusában megépült általános iskola.

• Krisztinaberek kiránduló és üdülőhely
• szélerőmű

Források

• Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd, 1998) Thullner István írásának átdolgozásával

Külső hivatkozások

• Újrónafő Önkormányzatának honlapja http://www.ujronafo.hu/
• http://ujronafo.network.hu/
• Légi fotók Újrónafőről
• http://www.iranymagyarorszag.hu/terkep/ujronafo térkép
• http://katalogus.gyaloglo.hu/telep.cgi?t=3046
• http://foldhivatalok.geod.hu/telepules.php?page=31839